- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Ha törik, ha szakad, ma rózsaszínben látom a világot! Na, nem a töretlen optimizmusom okán, hanem azon egyszerű oknál fogva, hogy vettem egy púder rózsaszín nyári nadrágot.
Történt pedig, hogy itthonra való nadrág vásárlási céllal bementem egy áruházba. Törékeny alkatomra a rövidebbekből csak fehér, bilikék és narancssárga volt a választékban. Az első nagynak bizonyult, a második kicsinek, ám a harmadik jó lett. Itthonra mindegy, milyen a színe. Aztán megláttam a halvány rózsaszínt, aminek a vékony anyaga vonzott. Felpróbáltam és jó lett. Megvettem.
No, kaptam is a kedvesemtől mindkettő miatt! Ki ne merjek menni bennük az utcára!
Csakhogy most nincs itt a kedvesem, így felveszem a rózsaszínt.
fel
le
Amit megosztok veletek, az tőlem sem szép mindig, de nem mehetek el mások mellett sem szó nélkül...
Szerettem írni, de már nem tőlem, az írásaimtól folyik a csap, viszont ami ezt kihozta belőlem ismét, talán mert sokan olvassák, és ki ne értené a régiek közül azt a „cikkeink” közé most feltett versnek gondolt üzenetet?!
Megmondom őszintén, engem ma sem hagy hidegen ez a szélsőséges stílusban megfogalmazott megnyilvánulás, mint ahogyan egy éve sem.
Esetenként muszáj szót emelni mások mellett, vagy ellen, szabadon, hiszen nekünk van feltéve. Nem mindegy azonban hogyan adunk elő valamit, ami belülről feszít, kikívánkozik... Az attól függ... Tudja meg valamennyi cikk feltevője, hogy az írás egy fegyver és olyanokat is megbánthatunk vele, akik ezt nem érdemlik... meg különben is. Ne húzogassuk az oroszlán bajszát!
Én itt be is fejezném... Amit akartam azt leírtam pontosan egy évvel ez előtt a naplómban és nem cikként, de úgy tűnik ma is aktuális.
http://www.felesegek ...
fel
le
Tollforgató ember penna fegyver,
alkotó erő emészthető szeretettel,
Igaz szavak papírra vérrel vésve,
sorba zárva áldva poéta rím étke.
Harcos arcodat tintával bekenve,
verskommandós légy itt velem te!
Világgá kürtölve verseket terekre,
utcákra útfélre kultúrát terjesztve!
Fantázián imádkozók kegyeltje,
valóssal tűzdelt reménnyel telve.
Szabadon emelve versek serlege,
jő árva gondolat szívekbe menne.
Világgá kürtölve verseket terekre,
utcákra útfélre kultúrát terjesztve!
Harcos arcodat tintával bekenve,
verskommandós légy itt velem te!
Kiélezve rímsebészeten ész helye,
érezve elszavalva elkönyvelheted.
Lét költeményeket könnyezheted,
könnyen segítő lehet életre kötet.
Harcos arcodat tintával bekenve,
verskommandós légy itt velem te!
Világgá kürtölve verseket terekre,
utcákra útfélre kultúrát terjesztve!
Kötetlenül sorok közt lélek rejtve,
magadra lelve olvass végtelenbe.
Osszad másokkal okkal a verset,
lehet mennyországból egy szelet.
Világgá ...
fel
le
Ennyire azért nem szeretem a meglepetéseket?! Váratlanul ért kissé, amikor először megláttam. Ez lehetett volna benne a szép, de, ha egyszer nem az volt. Miféle eljárás ez?
Ha előre tudtam volna, akkor talán nem akadok ki ennyire. Nem terveztem, majd valamikor lombhullatás után esetleg sort kerítettem volna rá, hogy a kerítésen túl is lemetszem az eddigre megnőtt orgonafa hajtásait, de nem most. Nem úgy a matuzsálem korú felső szomszédom, az Ede. Ő meg másként gondolta. Egyetlen szerencséje, hogy a mérgem hamar el szokott szállni, nem hallhatta, milyen szitokáradatot zúdítok az elkövetőre.
Helyette, a mérgem csillapodása után jó szokásomhoz hűen, a tettek mezejére léptem. Szerencsémre minden egyes orgonaágat lábbal felém hajította át a kerítésemen és nem tett kárt a csatornámban, se a kerítésemre futtatott trombitafolyondáromban, csak átjárhatatlanná tette átmenetileg a közlekedő területet, de azt viszont nagyon.
Nem így hagytam utoljára, nálam is a rend dominál. Hát nem ...
fel
le
Két évvel ezelőtti naplóbejegyzésem óta semmi nem változott, ha most a karomra nézek, ugyanazt látom...:)
Az úrinő
2015. június 16.
Ma találkoztam egy ismerőssel. Pechemre lenge, ujjatlan blúz volt rajtam, mert élvezni akartam a szellőt és azt, hogy végre kapok levegőt.
Ijedten rámnézett és megkérdezte, mitől van összekermolva a karom? A fenébe, elfelejtettem magam álcázni.
Tudod,-mondtam,-én olyan szerencsés vagyok, hogy nálam minden egy helyen van. Van itt favágó, asztalos, kertész, festő, villanyszerelő, takarító, vízszerelő, szakács... És ez mind én vagyok. Tegnap kivágtam egy elszáradt fenyőt, az karmolászott össze. De az aktuális munkák a kezemen, karomon mindig felfedezhetők. Igy van ez, kedves barátom. A látszat néha csal.
Azért megvígasztal, hogy kiöltözve, szerényen kisminkelve még egy picurka úrinő is maradt bennem..Igaz, azzal nem megyek sokra..:-)))
Kiegészítésként egy Wass Albert idézet:
"Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és ...
fel
le
Nem tudom, másnál hogy van, de nálam a téli fűtés, no meg a gázon főzés-sütögetés évről évre besárgitja a fűtésicsöveket, ajtókat, ablakokat. egy-két évig némileg lemoshatók, de utána már át kell mázolni. Kell? Én imádok festeni, akarom mondani mázolni! Mikor elkészülök egy-egy művemmel, olyan élvezettel nézem, hogy egy Munkácsy kép bámulása is eltörpül mögötte. Milyen szépséges, amikor a ronda sárga (amit egyébként szeretek, csak nem az ajtómon) fehér színben pompázik.
Mindezt azért írom, mert tegnap-bár itthon voltam, a levelesládában találtam egy értesítőt, hogy levelem érkezett. szóltam a postának, hogy ma hozzák ki, meg is ígérték. Ezért nem tettem ki a lábam a lakásból, persze a levelet nem hozták, azt mondta a postásnő, majd honap! ?
Mindegy, így jutott eszembe a mázolás, nevezetesen az étkezőablak.Hmmm...Azért már nem megy úgy, mint három éve, pedig a körülmények miatt holnap a konyhára is sor kerül....
fel
le
... valami egészen más elképzelésem volt a mai napra, de mára virradóan ez megváltozott. Most sem fogok - mint ahogy eddig sem - kétségbe esni, mert munka az mindig akad bőven.
Meglepetések garmadája ér nap, mint nap, és ki tudja, lehet még a mai nap sem lesz ez alól kivétel.
Lehet még ezt fokozni kérem, gondot okozni, ha az embert sokan körbe veszik. A cél külön-külön mindenkinél adott. Rend a lelke mindennek! De sebaj, mint bátyám annyiszor mondta: Majd megoldjuk!
Szerencsére jól veszem az akadályokat és megedződtem az idők folyamán. Meglepetés minden nap ér. A lelkem rajta, csak a testemmel együtt az erőm tiltakozik néha ellene. Egyre inkább rájövök egy nagy-nagy igazságra, hogy a régi szerszámot lecserélni vétek lenne, mert ha beüt a krach, mindig hozzá fordulunk. Eddig még ez a gondolat és tárgy bevált.
fel
le
1) Extrém sportok
----------
Szeretem az extrém sportokat, mert közben rengeteg új barátot ismerek
meg: mentősöket, baleseti sebészeket, gyógytornászokat és kedves
embereket, akik kihívták a mentőket!
----------
2) Ki a meztelenebb
----------
- Ki a meztelenebb a nudista strandon: a nő vagy a férfi?
- ???
- A férfi, mert neki a gondolatai is látszanak.
----------
3) Piroska és nagymama
----------
Piroska megy az erdőben, szembejön vele a farkas.
- Piroska! Te teljesen meztelen vagy! Nincs rajtad ruha!
- Tudod farkas, ez az új divat.
Piroska tovább megy, kisvártatva fölbukkan előtte a nagymama is.
- Piroska! Te teljesen meztelen vagy!
- Tudod nagyi, ez az új divat.
Másnap a farkas és a nagymama találkozik össze. A farkas kikerekedett
szemekkel nézi a nagymamát:
- Nagymama, de hát te teljesen meztelen vagy!
- Igen, tudod farkas, ez az új divat.
- De legalább kivasalhattad volna...
----------
4) Kannibál gyerek
----------
- Mi a kannibál gyerek kedvenc ...
fel
le
Termeszetesen en is belebotlottam...
Nem regen ugyan bementem az ugyfelszolgalathoz, ahol egyeztettek az adataimat, de jott az sms, hogy ha eddig nem tettem meg, akkor 1-tol elveszik a szamom. Bizonytalan lettem, hogy vajon hogyan egyeztettek a holgyek, ha megis kaptam ezt az sms-t, igy felmentem a netre.
Vagy 5x visszadobta, hogy nem jok az adataim, mire mergemben a szuletesi helyemhez odairtam azt is, hogy Magyarorszag, ugy, ahogy a szemelyimben szerepel, es lassatok csodat, elfogadta.
Most akkor inkabb nem is mondok semmit. :D
fel
le