- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Megingásom története. Pontosabban miért nem vagyok mostanság optimista hangulatú...
Minden ott kezdődött, amikor elkezdtem mások receptjei után kajtatni, amikor megvoltak a sajátjaim, és a szokásaim. Miért is nem hallgattam az érzéseimre? Azóta kudarcot kudarcra halmozok és a hiba nem az én készülékemben van, de hát akkor miben?... vagy kiben?
A baj ott kezdődik, amikor szentül hiszel magadban, megy ez neked, a kelt tészta készítés csínját-bínját régóta ismered, el nem ronthatod, legalábbis nem ez a bukta benne, hanem a végkifejlet, a kinézete, mert mindenre hasonlít, csak nem egy kiflire. A menetrend, a klíma is megfelelő, a hozzá és belevalók frissek és üdék és akkor elcsúszol egy "banánhéjon"? No, semmi sincs veszve, csak a sütőpapír lefejtésével akadnak némi nemű gondjaid. Az istennek se akar lejönni az aljáról. Valahogy mégis sikerül kín-keseregve... és szentül fogadod, soha többet sütőpapír!
Már majdnem elfelejtetted a kudarcodat, az utolsó szemig el is ...
fel
le
Lehet, hogy már unjátok, hogy én itt állandóan "kajázgatok", de őszintén, mi a fene szépség van már az én koromban ebben az életben, mint egy izletes jó étek? Nekem testem-lelkem melegíti, éhgyomorra semmihez nincs ötletem. No és jó vakakinek(kiknek) "dicsekedni", milyen ügyes vagyok.Mert mi más lennék, mikor kb.500 Ft-ból kihozok 2-3 napra való finom ételelt. Ha belegondolok, ezért a pénzért jobb helyen egy kávét tudok elfogyasztani...
Tegnap a zsírszalonna mellett vettem egy kacsafarhátat, valamint 30 dekányi csikemájat.
Ezekből ma a következőket készítettem(krumplim, zöldségem volt itthon)
1. májaluskaleves, a far-hát egy részéből.
2. saját zsírjában lesütöttem a többi részt, hozzáadva a májat.(én nem vagyok nagy húsevő, de ennek olyan finom a zaftja, hogy az nem igaz)
3. Két termetes sárgarépából, egy fehérrépából és öt szem krumpliból karikára vágva csináltam hozzá zöldség köretet, jól meghintve borssal, petrezselyemmel, zellerrel. Ezt imádom!
4. Ha lett ...
fel
le
Megerősítettem magam! Ma a Tesco-ban csodálatos zsírszalonnát vettem hirtelen ötletből, mondván, lesz fínom tepertőm és nem félkilós műa. doboz zsírom, kitart majd ebben az évben. Sőt! A zsírszalonna húsosabb részéből levágtam egy darabot, megfőztem, közben elkészítettem a fokhagymás, paprikás kenetet.
Szóval kb. másfél kiló zsírszalonnából akkora disznóölést kanyarítottam, hogy csak na!
Nem bántam meg, lett egy tál tepertőm, amit amúgy már aranyáron mérnek, szinte elolvad az ember szájában. Aztán a szalonna, meg a fínom zsír.
Máskor is ezt teszem, már ha tudom, mert ugye egy regényhez téma is kell...:-)
fel
le
Olvasgatom a "mit főzzek a férjemnek" rovat jobbnál jobb receptjeit, köztük anubis "Izékéjét", emillio "Sajttal töltött kiflijét". Nekem már csak a kelt tésztát kell összedolgoznom a leírt receptek alapján, majd kiegészítve, a kihűlt főtt krumplival, hogy nekem is legyen benne valami saját részem és a végeredmény olyan finom legyen, amit egyelőre elképzelni sem tudok...
A többit, de őszintén, csak később osztom meg veletek... :-)
Kép: Sütés előtt (még halovány volt, természetes sápadt)
Kép: Sütés után. Nem rossz, így kipirulva.
Kiflinek kifli ugyan, de formáját tekintve inkább hasonlít a buktára. Ez még nem az igazi! Azt is tudom miért.
fel
le
Öreg dzsekim meleg, de csúnya. A mosástól kissé gyűrött, zsebeinek szélét elengedte a varrás, igazából már nem utcára való. Egyáltalán nincs kedvem nyakamba venni a várost és üzletről üzletre koslatni, hogy vegyek egy újat. Mire való az internet, ha nem arra, hogy azon keresgéljünk?
Ha az ember már ingyen utazhat, akkor nem fiatal, ráadásul kissé túlsúlyos, akkor hendikeppel indul mindenféle ruhavásárlási ténykedésében. Megesett, hogy beléptem egyik pláza üzletébe és fiatal eladó kislány köszönés helyett közölte, hogy nincs a nénire való árunk.
Szóval, marad az internet és elkezdtem kutakodni, bár eleve olyan üzletet kerestem, ahol nagy valószínűséggel találok méretemnek megfelelő dzsekit. Csakhogy valamennyi keresésem kudarccal végződött, mert pusztán interneten tudnék vásárolni, azt pedig nem szeretném, mert anélkül, hogy felpróbálnám a kabátot, nem veszem meg. Ahhoz túl drága, és ha nem jó. vagy mégsem tetszik, bajlódni kell a visszaküldésével.
Rengeteg dzsekit találtam, ...
fel
le
A párkeresésből válásom után sportot űztem. Mindenáron meg akartam találni az igazit, akivel úgy összeillünk, mint a puzzle kirakó darabkái, a borsó meg a héja, a zsák meg a foltja…
Pasik jöttek, pasik mentek. Ez nem azt jelenti, hogy nagy kanállal faltam őket! Szerencsétlenségemre folyton olyan fickók akadtak a horgomra, akik nem passzoltak hozzám.
Jó néhány randevú után, amikor már tapasztalt társkeresőnek vallottam magam, rájöttem, hogy az „előjátékot”, vagyis a levelezgetést, esemesezésgetést, telefonozgatást nem szabad sokáig húzni-nyúzni, pikk-pakk találkozni kell a kiszemelt áldozattal.
Ily módon rövid bemutatkozó beszélgetést folytattam Andrással, és rögtön lefixáltuk a randi időpontját.
Annyit tudtam róla, hogy könyvelő, értelmes, a paraméterei is hozzám passzolóak. Nem is akartam első körben több infót szerezni, mint rutinos, „vén” társkereső, tudtam, hogy majd a személyes találkozónál minden kiderül. (Vagy mindenki derül?!)
A Plaza parkolójába hívott. Megmondtam neki ...
fel
le
Ma boldognak éreztem magam. Nem szárnyaló boldogság ez, hanem béke és megelégedettség.
Reggel, ebben a zord, ködös időben lebonyolítottam a bevásárlásomat, bajok és gondok nélkül.
Pedig félve indultam el, az úttest nedvességtől fénylett, ilyenkor nem nehéz megcsúszni a kocsival. Aztán féltem a tömegtől, a zajoktól, a lökdösődéstől.
De nem történt semmi rossz.
Hazaérve, éppen kipakoltam, mikor eljöttek a keresztfiamék. Születésnapja volt, felköszöntöttem és egy kávé és krémes mellett elbeszélgettünk.
Később telefonon hívott egy barátnőm, majd egy órát társalogtunk, kitárgyaltuk örömünket-bánatunkat, viccelődtünk, bosszankodtunk és jókat nevettünk(magunkon), ahogyan mindig.
Most pihenek és jóleső érzettel kostatálom, boldog volt ez a napom. Nekem már ilyen kevés kell a boldogságoz.
Kevés?- Ó, nem is olyan kevés a nyugalom és elégedettség ebben a mai zaklatott világban...
Ilona
Kép: net
fel
le