- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Már szelet sem kell vetni a viharhoz, mert az immár önjáróvá vált.
Ma a postán jártam, csekket feladni. Sikerül kifognom azt a délelőtti időpontot, amikor a mi kis postánkon éppen csak ketten várakoztak előttem. Egyikük korombeli hölgy, aki a pár perces várakozási idő alatt is leült pihenni az egy szem székre. Jól tette. Addig matatott a ridiküljében, míg sikerült elővennie a befizetendő csekket és a pénzt, amiket rögvest elejtett. Pattant az előttem álló fiatalasszony. felvette azokat és a gazdája kezébe adta, aki azonnal felhívásnak vette, hogy végre beszélgethet valakivel. Vagy valakikkel. Előadta, hogyan sikerült abszolválnia reggel a mosást, miközben szédült, a közértben már nem jutott neki friss kifli, micsoda dolog ez, és egyáltalán, idős asszony létére már csak délelőtt mer közlekedni, mert akkor nincs esélye arra, hogy molesztálja egy migráns. Olyan komolyan mondta, hogy elnevettem magam, mire ő nagy komolyan rám nézett, és közölte velem, hogy ez igenis reális veszély. ...
fel
le
Érdemes elolvasni..
Ölelős, szép napot kívánok mindenkinek!
Az ölelés
Úgy hallottam, hogy a fák öleléséből energiát nyerünk..........
*Napi négy ölelésre van szükségünk a túléléshez* *"Napi négy ölelés a túléléshez kell, nyolc a megmaradáshoz és tizenkettő a fejlődéshez" - mondja Virginia Satir pszichoterapeuta.* Ezzel felállítja az ölelési 'küszöbértékeket', vagyis azt az oxitocinmennyiséget, amely a fizikai érintésre felszabadul bennünk. Egy 20-másodperces ölelés képes csökkenteni a stressz káros hatását, a vérnyomás-emelkedést és a szívfrekvencia növekedést. "A bőrben apró, ovális nyomásérzékelő pontok hálózata létezik, amely kapcsolatban van az aggyal a bolygóidegen keresztül. A bolygóideg a test minden részével kapcsolatban van, a különböző szervekkel, beleértve a szívet is. Az egyik elmélet szerint a bolygóideg stimulálása megnöveli az oxitocinszintet, ami aztán a kedvező hatások egész sorát váltja ki." Egy 10-másodperces ölelés a következő biokémiai ...
fel
le
2013. március 25.-i jegyzet:
Még egy hete sem kezdtem, de már nincs munkám. Mindig bementem, tettem a dolgomat, de hiába az akarat, ha valami fizikai korlát megakadályoz. Tegnap is alig tudtam járni, éjjel fél egyig fent voltam, mert a fájdalomtól nem tudtam aludni. Reméltem, hogy mára jobb lesz, mire megyek dolgozni. Nem lett jobb, de gondoltam majd megint elvergődöm délutánig, amíg tart a műszakom. Megint próbáltam nem mutatni, hogy kínlódom, de tiszta lilás volt az összes ujjam, le volt fagyva a kezem és olyan merev volt, hogy alig tudtam fogni, finom mozgásokat szinte egyáltalán nem tudtam végezni, ennek eredményeképp' véletlen' lelöktem egy tányért. Égett a képem, mint az állat és rohadtul mérges voltam. A lábam se' volt engedelmes. Mondta a Robi (a főnök), hogy látja, hogy nem megy ez így nekem, szóval megoldja, hogy a helyemre jöjjön valaki. Fasza. El kellett jönnöm, de legalább normálisan közölte, hogy nem vagyok alkalmas a munkára. Várható volt ez, de akkor sem jó érzés. ...
fel
le
Szerintem, nálam lehetne megtartani az éves falu-szerelő találkozót. Volt itt már januárban mindenki: villany, vízszerelő, Tv szerelő, de most februárt írunk, jelenleg a gázszerelőt várom, mert tegnap a fűtésem leállt. Van ez így, kérem, bár évekre visszamenőleg ilyen szerelő tumultus nem volt, talán azért van most...Az egészben csak egy a gond: az összes költséget én állom Mindegy, csakazértis!
Az ebédemet is a körülményekhez alakítottam. Levesem volt tegnapról, a multkor maradt egy kis pörköltem, ahhoz csináltam most zöldséges rizst, franciasaláta alapból. Hát ez nagyon finom lett, összekevertem a pörkölttel, így lett zöldséges rizseshús. A korona hozzá a jégsaláta, amit a gyerekek hoztak és én imádom, jó ropogós.
Estére meg svéd gombasalátát csináltam.Aztán, ha estére lesz gázom, maga a Paradicsom!
Szépeket mindenkinek! :-)
fel
le
2013. március 21.-i jegyzetem:
Mindjárt a melóm másnapján sikerült kigyilkolódni a futóműveimnek. Örülök, hogy nem tegnap jártam így, mert első napon lebőgni elég ciki lett volna. Tudja ugyan a főnököm - aki amúgy apám régi barátja -, hogy nem vagyok topon, de biztos nem gondolta, hogy a 2. napon ez lesz. Én sem hittem.
Még mindig a lábfájás a téma, de már kb. ez az 5. nap, hogy hol alig tudok járni, hol jobban. Csinálom a dolgomat, de ha fizikai korlát van, az szívás. A fagyás az oka, lábujjaktól combig jéghideg a lábam és ezzel együtt baromira fáj. Néha melegszik csak fel, aztán hűl is ki. Ez megy kb. 5. napja, ma reggel is fájt, jobban mint tegnap, de bementem dolgozni. Látták, hogy lassan megyek, meg sántikálok és szóvá is tették, de mondtam, hogy megcsinálom a dolgomat. Apuval is össze szoktam futni, aztán mondta, hogy rossz nézni az arckifejezésemet - pedig próbáltam palástolni a kínt. Végigvittem a napot, de nehezen. Nagyon remélem, hogy nem fog a lábam rendszert csinálni ...
fel
le