- Írásaim
- Naplóm
- Kedvenceim
- Üzeneteim
- Csevegő
- Klubok
Napló bejegyzések
Egy kilenc emeletes hat lépcsóházas tömb első lépcsőházának nyolcadik emeletén lakom, már 25 éve. Az emebr megszokja tolerálja a másik zajait. A felettem lakó idős hölgy pár éve elhunyt, az örökösök előbb átgondolták mit tegyenek majd egy év üresség után úgy döntöttek eladják, így aztán a múlt év vége felé elkelt a lakás.
Nem volt egy lelakott lakás, mert a néni felújította, és szépen rendben tartotta a lakást, de az új tulaj még is úgy döntött átalakíttatja a saját ízlése szerint. Megterveztették és aztán az idei év első hat hónapja azzal telt, hoyg bontottak, rontottak, , aztán jött a beépítés, ami szintén nem kis zajjal és csörömpöléssel járt! A fűrdőszobát telejsen átalakították zuhanyfülkés helységgé, és felszedették a szalagparkettát felszedették, felcsiszoltatták az eredeti mozaik parkettát, átfestették a lakást, klímát tetettek mindehova. Aztán beköltözött egy fiatalemebr azt hittem az új lakó, de kiderült nem és még vannak dolgok amiket szerelnek. Közben a vízvezeték ...
fel
le
E napon a hőmérséklet felsőbb fokra kapcsolt,
így a lélek és test ekkor a hűs vízben pancsolt.
Érezve a ficánkoló vízcseppek mozgását,
egy kóbor szellő libbenésének áramlását.
Pillekönnyű élőlény cikázott körbe-körbe,
kissé lazán belepillantva a víztükörbe.
Így illeget-billeget, s ekkor még nem is sejti,
csillám rucija lila padlizsán színét rejti.
Valami vonzotta a laza hullámok közé,
csuda elegáns röppenéssel odaszállt fölé.
A két lélek együtt rezonált e pillanatban,
oly felhőtlen érzés uralkodott a szabadban.
Meghitt harmónia telepedett e térségre,
amit átölelt az átélt szabadság szépsége.
A nő rakoncátlan hajzuhatagán megpihent,
eközben a perzselő Nap bólintott egy igent.
Bájosnak találta az elé táruló látványt,
igézve eléjük varázsolta a szivárványt.
A fák zöld levelei is mosolyra fakadtak,
hisz elragadó csúcspontja volt e nyári napnak.
2021. augusztus 14.
kép internet
fel
le
- Eldugtad az e hetit?
- El, egy jól zárható, csavaros üvegbe, de semmi értelme nem volt, úgyis mindig előveszem és elköltöm.
- Te miről beszélsz?
- A pénzről van szó, nem?
- Á, dehogy, hát a dughagymát.
- Ja, hogy a dughagymát? Azt igen, olyan soknak tűnt, amikor megvettem még válogattam is, pedig ki sem tett két sort. Ki kellett pótolnom az idei bikás dughagymákkal, hogy kitöltsem a sort... Mit gondolsz, mi lesz belőle a tavasszal? Sok bika? - Nem mondod. Abból egy is sok.
- Te kiről beszélsz?
- Hát egy "bikáról", akit menesztettem, mert az az egy is sok volt. Vagy inkább beszéljek a rajnai törpéről? Téláló, kibír az mindent, a jég hátán is megél. Eltartatja magát a szerencsétlen nőkkel...
Te miről beszélsz?
- Nem tudod ki az a törpe? Hát a rajnai.
fel
le
2013. július 8.-i jegyzetem:
Megvolt az újabb terápiás alkalom. Nem tudom, hogy hogyan tudják a pszichodokik elérni az embernél, hogy megnyíljon, hogyan tudnak mélyre eltemetett dolgokat felhozni még olyan zárkózott embereknél is, mint amilyen én vagyok. Mindig meglátja, hogy hogyan érzem magam - akkor is, ha én mást próbálok mutatni. Jó szakember.
Nagyban befolyásolja a beszélgetést az is, hogy milyen passzban vagyok. Van, hogy meg sem kottyan és van, hogy nem tudom, hogyan maradjak észnél. A mai ilyen volt.
Megint beszéltünk az Anyut érintő gyászomról. 2 év ide, vagy oda, nem gyászoltam, nem tudtam. Mikor a húgom és apám sírt, nekem nem ment, amikor pedig tudtam volna, akkor meg lefojtottam mindent magamba. Azért is, mert a családomat akartam megkímélni attól, hogy a saját fájdalmuk mellett az enyémet is nézniük kelljen és azért is, mert attól tartottam, hogy ha szembenézek azzal, ami történt, akkor a zárt osztályon kötök ki. Nem beszéltem arról, hogy mi van bennem. Az utóbbi ...
fel
le