A tél éltének léte
2020. február 14.
A tél közepette süvített a szél,
amint a rejtett jelenés útra kélt.
Hatalmas hópihék keringőt jártak,
mint lét küszöbén ébredező vágyak.
Lélekben és testben egy vonzalom élt,
mely megegyező frekvencián zenélt.
Zimankós pillanatban az alkalom,
buja pillantások tüzes ajkakon.
Szunnyadó csókok izzó perzselése,
karok gyengéd s csábító ölelése.
Ébredező szenvedély fokozódik,
elme s fizikum összekapcsolódik.
Így a lét valójában a valóság,
mint a tél varázsában vörös rózsák,
melyben a láthatatlan kötelék élt,
ott szerelem virága talált békélt.
2020. 02. 13.
Ilpaki
Szerzői és minden jog fenntartva!
Megosztható változtatás nélkül.
A bejegyzést írta: Ilpaki
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.