Balatoni bagoly
2019. november 3.
Napnyugta telepedett a tájra,
bagoly száll a virágos faágra.
Hol fehér szirmok szépen csacsogtak,
közben mosolyogva felragyogtak.
A madár tekintete messze járt,
az óriási szárnya összezárt.
Mozdulatlanul ült s körbe kémlelt,
hiába nézett semmit nem észlelt.
A vízcseppek fényes táncát látta,
ahogy a szellő tó vizét járta.
Szeretett az ágon megpihenni,
az eltelt időbe visszamenni.
De ezt csak gondolatban tehette,
a fiatalság elszállt felette.
Balaton partján pillantotta meg,
a hóbagolytojót, ki párja lett.
Szabadon éltek hosszú évekig,
e helyen időzve emlékezik.
Magányában még őt visszavárja,
lelkének egyetlen igaz párja.
2019. október. 1.
Ilpaki
Szerzői és minden jog fenntartva!
Megosztható változtatás nélkül.
Kép: Károly Éva Bagoly című gyönyörű festménye.
A bejegyzést írta: Ilpaki
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.