Bársonyos hangon
2011. február 17.
Bársonyos hangon
Imádom a hangját, a szépen formált szavait, és a kedves nevetését. Most is bugyog belőle a jó kedv, és engem rögtön megbabonáz. Mosolyogva hallgatom. Mindegy, hogy mit mond, csak beszéljen, és lehetőleg ne hagyja abba még egy ideig. Még akkor se, ha idebent villog a vészjelző, hogy a szívemen keresztül a súlyos támadás érheti a szürke állományomat. Mert döbbenetes módon nem értek semmit. Bár minden szót ismerek, és a munka is több mint ismerős, amiről konzultálni akar velem, mégse tudom összerakni a dolgokat. Egyszerűen felolvadtam beszéde zeneiségében.
Kati kolleganőm sokat mondóan vigyorog, ma délelőtt ez már a harmadik hosszúra nyúlt telefonhívás. Kihangosítom hát emberünket, és most már ketten csöpögünk. Szinte a szemünk előtt változik át a szürke munkanap szivárványszín csodává. Ez a mi kis titkunk, a kis ajándékunk az univerzumtól. Köszönet érte.
- Tudod, annyira szeretek veled beszélgetni, mert jól kifejezed magad angolul. –mondja váratlanul.
(Hmm, hmm …) Eddig még szinte meg sem szólaltam! Igyekszem összekapni magam, megfelelni az elvárásainak, vagy talán inkább a magaménak. A kisördög vasvillájával rendesen belém bökött, már korántsem vagyok olyan felhőtlenül boldog. És ha most nem lennék elfoglalva a válaszokkal, biztosan a saját kukaságomon rágódnék.
- Van egy meglepetésem, akarod hallani? – kérdi a világ legszebb hangja.
Persze, hogy akarom.
- Tanulok magyarul. – kuncog és várja a hatást.
Hát, az nem is marad el. Lelki szemeim előtt megjelenik Goerge Clooney képe, aztán Brad Pitt-é. A képmás összeolvad és szétválik, Colin Firth lesz belőle. Katira nézek és látom, hogy ő éppen Antonio Banderasra asszociál. Őrület!
- Az első két szót már tudom is.
- Na, és mi lenne az? – kíváncsiskodom.
- Gombaleves, töltött káposzta.
Tényleg, ennél fontosabb két szó nincs is a mi nyelvünkön! Roskadozik a nagy műgonddal felépített ideális férfikép. Lehet, hogy az én telefonos hercegem egy haspók? Ez a gondolat kissé összezavar. Bár ő ezt nem érzékeli, tovább mesél bársonyos hangján. No, nem baj, beszéljen csak! Még akkor is jó közben álmodozni, ha az elképzeléseimből semmi nem igaz. Persze könnyen lehet, hogy ő is ugyanezt teszi, miközben nekem nyomja a sódert. Szörnyű gyanúm támad: nagy adag töltött káposzta, füstölt oldalassal. Ez lebeghet előtte. Őszintén mondom, fogalmam sincs, hogyan kezeljem ezt az esetet. Még soha nem kerültem ilyen helyzetbe. Megsértődjek, vagy talán még se? Mi lesz s rózsaszínbe burkolt ábrándjaimmal? Azt nem hagyom! Akkor inkább beletörődöm: ha töltött káposzta, akkor töltött káposzta! Ezért aztán holnap én hívom fel őt. Majd sokat mosolygok, és fényképet kérek tőle, hátha mégis úgy néz ki, mint George Clooney. Ki tudja, talán egyszer főzök is neki. Olyan jó kis magyarosat. Mondjuk, töltött káposztát.
A bejegyzést írta: Kyra
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
A töltött káposztán kívül még sok mindent megismerhet, csak bele ne fáradj. :-)
Hát ez tüneményes kis történet. Te kis álmodozó. Hát főzz neki, tudja meg azt is mi a magyarok istene. :-)
A töltött káposztán kívül még sok mindent megismerhet, csak bele ne fáradj. :-)
Tudod, néha amikor visszagondolok, hogy mi minden történik velem- velünk, akkor nagyon jókat mosolyogni.
Köszönöm Évi !
Tudod, néha amikor visszagondolok, hogy mi minden történik velem- velünk, akkor nagyon jókat mosolyogni.
Ha komolyra fordul, azt úgyis észreveszed.
Puszi,
Éva
Ui. Nekem viszont a pasimnak nem a bársonyos hangja tetszik, de nagyon, hanem a férfias, rekedtes hangja, olyan izgató :-)
Mindig mondja: Nyugodj meg Édes!
Hát nem aranyos? Így nyugtatgat. Én meg majd szétrobbanok a pipától. :-)