Bebuktam

2022. október 1.

Vissza a naplóhoz

2021. február 23.-i jegyzetem:

a pénteki hazamenetelt, mert a laboreredmény tényleg nem lett jó, amire mertem volna fogadni egy nagyobb összegben, látva a színemet és érezve a szokásos dolgokat. Kapni fogok vért és vasat, viszont annyira most nem rosszak az értékek, mint lenni szoktak, de ahhoz eléggé, hogy kelljen a pótlás. Ahhoz képest nem is vagyok olyan cefetül, mint máskor. A felszívódási zavar miatt hiába szedek vastablettát, meg eszem magas vastartalmú dolgokat, mint szöget, stb-t. :-D Csomó tápanyag, meg egyéb nem/alig tud felszívódni, így a vas sem, amennyi esetleg mégis bejut, az egyrészt rohadt kevés, másrészt felzabálja az immunrendszerem. Ezért kell időnként vénásan bejuttatni a cuccokat, csak ugye azt sem lehet gyakran csinálni, viszont utána elvagyok egy darabig. Állítólag hosszútávon nem fog jót tenni, de ezzel még nem foglalkozom, mert nem lehet úgy élni, hogy valamitől mindig tartson az ember. Ezek a kórságok megtanítottak a mostra koncentrálni. Próbálok regenerálódni, a szobatársam (kétágyasban vagyok) elvan magának, ahogy én is, szóval tudunk egymástól pihenni, meg most nem jöhet látogató, ergo megúszom a szokásos stressz-adagot, amit a fater biztosít, amikor ide is a problémákat hozza. Persze amikor jelzem, hogy jegeljük a negatív témákat, akkor jön az önző vagyok, meg az engem nem érdekel, mi folyik körülöttem szöveg. Nem esik le neki, hogy nem erről van szó, csupán szeretnék javulni és azt csak nyugisan lehet. Aludni ugyan nem nagyon tudok, legalábbis pihentetően nem, de nem is azért vagyok itt. Jó lett volna pénteken - az eredeti terv szerint - hazakerülni, de ez van. Nem mintha nagyon hazavágynék, maximum az állatok és a megszokott környezet miatt. Igaz, mostanság béke van otthon, mert a fater normális, ettől pedig én is nyugodt vagyok, meg az utóbbi idő jó történései is jól hatnak mind a kettőnkre, szóval a légkör nem gáz, csak ugye a körülmények. Remélem valóban elkezdődik majd a kéró renoválása. A Tesómmal szórakoztatjuk egymást, tegnap olyanokat írt, hogy küszködtem a hangosan feltörni készülő röhögéssel. :-D Ki voltam merülve, már hallucináltam tőle, meg valószerűtlennek hatott minden, de a Tesóm ébrentartott a dumálással, meg azzal, hogy felpörgetett és úgy kihúztam, amíg kellett. 1/2, vagy 3/4 11 körül csepegett le az infúzió, utána kidőltem. Nagyjából 2 órát sikerült aludni, ami nem volt elég, de arra igen, hogy használhatóbb legyek. Egész nap fasza volt a közérzetem, a szédelgésen, az időnként megbolonduló pulzuson és egy kis ízületi fájdalmon kívül semmi bajom nem volt, valami csoda folytán a vérnyomásom sem volt magas, pedig már jóideje boldogított. A vérszegénység jeleit is leszámítva egészségesnek éreztem magam. Néha ilyen napok is kellenek. :-D Ma is egész' jól vagyok, csak szédelgés-fülzúgás-némi fejfájás, magas pulzus, ami terhelésre (ez akár lehet egy sima ágyban felülés :-D) mégmagasabb, légszomj és fázós láb van. Az értágítót ma is belémcsepegtették már, de idő kell ennek a kúrának, nem azonnal hat.

A bejegyzést írta: Arnold91