Bunkóslábú fülőke
2014. július 27.
A fülőke a szemőke-, szájóka- és orrókafélék családjába tartozik, de nem a tökfejeken tenyészik, hanem az európai vagy ázsiai erdőségben. Ritka szép név, és ha még azt is tudjuk, hogy bunkós lába van – egy darab, miért? Nem elég az? Önnek talán cipőgyára van? Akkor a száz- és ezerlábúakat javasolnám. Óriási üzleti lehetőség. A tanácsadói díjat bárhova át lehet utalni, ahol hozzáférhetek. Egy bissau-guineai bank lenne a legjobb, és bizonyos értékhatár felett nincs az a pénz, amit visszautasítanék.
A fülőke nem ugrál azon az egyetlen, bunkós lábán. Ebben a gazdasági helyzetben nem is lehet. Fülel talán? Szájalni vagy megorrolni úgysem érdemes. Attól nem lesz olcsóbb a benzin vagy a kakaó- Mi már nem mehetünk tönkre, egyenesen tönkön vagyunk. 3-5 centi magas, szürkésbarna tönkön, amely annál bunkósabb, minél följebb megyünk. Mindig a legfelső bunkó a legnagyobb. Gyapjas, fehér micéliumszálakat (lásd: mézesmadzag) lógat le, amelyeket rögtön elránt, amikor valaki beléjük kapaszkodik. A tetőn csak egyetlen bunkó számára van hely.
4-8 centi széles, barnás kalapot visel, amely középen púpos, a szélein felkunkorodik, és látni engedi a sűrűn egymás mellett sorakozó, fehér lemezkéket. Mindegyiken ugyanaz a műsor: Magyarország jobban teljesít! Fiatalon a fülőke nagy ambíciókkal indul, de aztán ellaposodik, és még ott, a tönkön. elrothad. Persze csak azután, hogy szanaszét szórta a spóráit mindenhová.
A gombák megítélésének egyetlen kritériuma, hogy le lehet-e nyelni, és ha igen, még meddig? Ha pöttyös és vörös, akkor a dolog egyértelmű: mérges, és el kell taposni, mint a viperát. (Ha engedi.) De mit csináljunk, ha sokan vannak, és mindegyik barna színű?
A gyors közvéleménykutatás eredménye: kellemes ízű, ehető – szaga dohos, íze avas – jellegtelen, nem jó semmire – emberi fogyasztásra nem alkalmas. Nagy segítség, hogy egyesek zöld almát osztogatnak. Igen, olyat, mint Hófehérke mostohája. De lehet, hogy később eljön a királyfi, hófehér lovon. Vagy a Messiás.
A fülőkének rengeteg rokona van, persze mind magas pozícióban. A téli fülőke a japán fák törzsén élősködik. Telepesen él, de a telep egyedei között vérre, azaz spórára menő harc folyik; mindegyik magasabbra akar törni, mint a másik. Egymást félrelökve kapaszkodnak fel az uborkafára (fűz, nyár, kőris, bodza), és a látszattól megtévesztve emeletes gombáknak is nevezik őket. Rozsdabarnák, vagy sárgák, mint az autentikus barokk.
Nincs se gallérjuk, se bocskoruk, de erősen bíznak a bunkós lábukban, és a bunkó rokonságban- Japánban már most is az övék az ezüstérem a sitake után, de hiába neveztetik magukat aranytűnek, liliomgombának, a sitakével együtt mennek a levesbe.
A fülőke leves igazi csemege, különösen, ha sok benne az antioxidáns, ergothiononein, flammatoxin és egyéb mérgező anyag, de még mindig jobb, mint a génkezelt szója.
Valaki fogjon már le, hogy oda ne rohanjak – be akarok gombázni a Fudzsijama tetején.
- Müszélia -
A bejegyzést írta: Tündér
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.