újabb események régebbi események további események
16:13
Anyu új cikket töltött fel
15:04
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
23:08
L. Alexa módosította a cikkét
23:07
L. Alexa új cikket töltött fel
22:38
Új cikk került fel a weboldalra
22:36
Új cikk került fel a weboldalra
22:03
Ilona módosította a cikkét
21:53
Ilona új cikket töltött fel
21:34
Yolla új cikket töltött fel
19:59
L. Alexa új cikket töltött fel
16:09
Yolla válaszolt egy szavazásra
14:26
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
10:37
Yolla új cikket töltött fel
21:33
L. Alexa új bejegyzést írt a naplójába
21:18
Új cikk került fel a weboldalra
16:41
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
16:39
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
16:17
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
18:59
L. Alexa új cikket töltött fel
14:33
Yolla új cikket töltött fel

"Elvesztettem" a szerelmem

2012. február 17.

Vissza a naplóhoz

Elvesztettem, a szerelmem. Azt a férfit, akit szeretek. Fáj minden lélegzetvétel, kétségbeesett minden gondolatom. Nem tudom, hogyan tovább Nélküle.
Pedig él, csak mással.
Sose ígért, sose áltatott.... bennem mégis élt titkon a remény, hogy hátha egyszer rájön, hogy én kellek neki.
De nem jött rá. Most pedig "magamra" hagyott....mert mennie kellett, arra a helyre, amit választott, akit választott.
Én rontottam el mindent, hisz nem tudott bízni bennem.... és ezt csak magamnak köszönhetem. Elrontottam mindent! És nem lehet már jóvátenni semmit sem!
A jövő nincs kőbe vésve ugyan, de a reményem, és a hitem is magával vitte, mikor "elment".

Szívem, ha olvasod: sajnálok mindent, és ha tehetném visszaforgatnám az idő kerekék....

A bejegyzést írta: tatjana

Hozzászólások

időrendi sorrend

2012. február 19. 12:54
Hol van a józan ész akkor, ha szeretünk valakit? Valamiért jó volt vele! De ha sikerül ezen túljutnod mással még inkább boldog lehetsz. Akkor fogsz rájönni..., de ami szép volt ebben a kapcsolatban nem kell azt elfelejteni. Nem is lehet! Magadat viszont ne vádold semmivel!
2012. február 19. 12:26
Nem ismerem a történetet csak azt tudom, hogy az ember általában mindig magában keresi a hibát,pedig nem csak egy hibás van.
Valamiért hoztál döntéseket, viselkedtél valahogy. Akkor és ott azt kellett tenned amit tettél, nem feltétlen volt hiba és nem hiszem , hogy elrontottál bármit is.
Próbáld meg egy kívül álló szemével átnézni a kapcsolatotokat,mintha egy barátoddal történt volna meg.
Vajon akkor hogyan látnád? Ez nekem szokott segíteni.
2012. február 18. 12:06
Tényleg boldog lennél ezzel a férfivel???
(eleve ez a "boldogság", ami neked a képzeletedben él, csak egy lufi)

A naplódat olvasva sosem voltál boldog vele, mindig csak egy kétségbeesett, várakozó, reménykedő szerelmes ember történetét olvastuk.

És ha most mégis téged választana hálatelten a lábai elé omolnál?

Sztem ez roppant megalázó állapot. Már rég seggbe rúgtam volna az ilyen férfit.
2012. február 17. 21:26
NEM RONTOTTAD EL!! Amikor valaki igazán szeret, nem tudod elrontani, mert meghallgat, mert megbocsájt...aki menni akar hagyni kell. Tudom, sokkal könnyebb mondani, mint túlélni, de hidd el, majd egyszer te is belátod. Most pedig próbáld összeszedni magad és semmiképpen ne gondold,hogy a Te hibád, mert NEM!
2012. február 17. 18:26
Szia Tatjana...

Sajnálom...

"Van a világon olyan bánat is, amit nem lehet megsiratni. Az a fajta, amit senkinek se lehet elmondani, s ha mégis, akkor sem értik meg. Ez a szomorúság megváltozhatatlan, csendben megüli a szívet, felhalmozódik, mint a hó a szélcsendes éjszakákon."
/Murakami Haruki/

Pussz, Tündér
2012. február 17. 14:25
Szia Tati !

Nézd vissza miket mondtam róla és rájössz ez az élet játéka Veled sajnos. Ne bánd és engedd el, keress új érzelmet hagy időt magadnak megnyugodni és ismét szeretni. Nehéz tudom, de hidd el ez kell neked és nem Ő. Szeretted, de Ő másként szeretett mint ahogyan Te azt szeretted volna. Engedd el ez az igazi szerelem. A legnehezebb de hidd el ez az. Tudom mert átéltem életem során a legnehezebb dolgokat. Majd jön új érzés, nem biztos egyenrangú azzal amit most érzel, de más lesz sok mindenben és érdekesebb bejárni. Bízz a sorsban. Üdv és kitartás Éva.
2012. február 17. 12:45
Most még fáj, de kikiáltod a fájdalmad, ezért mondom most és mindörökre állj le ezzel az önsanyargatással! Ebből fel fogsz állni, mint mindenki, aki ezzel szembesült. Nem a világvége! Csak azért mondom, mert nem vagy egyedül... Egy picit lehet sírni, meg sajnálni, ami szép volt, de aztán lépj tovább!!!!!
Kívánj neki sok boldogságot! Az utolsó mondatod ezt jelentse! :-)
Én is most fogalmazom! :-)

Puszi,
Éva
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: