újabb események régebbi események további események
18:47
Zsüsztin válaszolt egy szavazásra
06:07
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
08:18
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
18:40
kalozlány módosította a cikkét
18:01
kalozlány új cikket töltött fel
12:45
Black Ice módosította a cikkét
12:23
Black Ice új cikket töltött fel
20:30
Black Ice módosította a cikkét
20:25
Black Ice új cikket töltött fel
19:45
Sark Csillag új bejegyzést írt a naplójába
17:47
wadbikaiy módosította a cikkét
17:46
wadbikaiy új cikket töltött fel
17:40
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába

Gondolatok...

2011. január 12.

Vissza a naplóhoz

Nincs született jó, vagy rossz ember. A jót is, a rosszat is tanítják, tanuljuk, megtapasztaljuk, alkalmazzuk, vagy elvetjük.

*

Életünk során megtapasztalunk sok mindent. Gyermekkorban a környezetünktől befogadunk különböző jó, vagy rossz viselkedésmintákat, amiből aztán hordozunk magunkban rengeteg emléket. Mire felcseperedünk annyira, hogy a család fogalmát fel tudjuk fogni, a testvérekhez való ragaszkodást, kötődést, viszonyunkat meg tudjuk érteni, a szorosabb vagy lazább köteléket a rokonság irányába megértjük, minden szépségével és rútságával együtt jó mélyen elraktározzuk a gondolataink között.
Alakultunk, formálódtunk valamilyen irányba.

Felnőtt korban rájövünk, milyen fontosak a hozott minták. Jól megférnek egymás mellett a jó, a rossz emlékek, hogy aztán alkalmanként elővegyük. Mélyen magunkba nézve elemezzük a múltnak egy-egy darabját. A jó, a rossz meghatározó volt addigi életünkben, szinte elválaszthatatlanok a jelenünktől. A múltunkra szükségünk van, hogy felépítsük a jelenünket, és egy jövőképet tudjuk kialakítani.
A hogyan továbbra, a boldogulásunkra keressük a választ most már magunkban, amikor már el tudjuk választani egymástól a jót és a rosszat.
Milyen irányba induljunk el?

Ha a múltban a család, a rokonság, a barátok, a környezetünk túlsúlyban adta át számunkra a jót, amit mi jónak, pozitívnak éltünk meg, megismertük mit is jelentett számunkra. Életünk során, amikor abba az életkorba kerülünk, hogy már van fogalmunk róla, akkor tudni fogjuk milyen irányba induljunk el, haladjunk tovább, hogy a lehető legkevesebb rosszat kelljen megtapasztalnunk.
Kerülni igyekszünk a konfliktusokat.

Nem könnyű a helyes utat megtalálni. Annak sem, aki túlsúlyban a jót hordozza magában, annak sem, aki csak rossz példákat látott addigi élete során. El kell tudni dönteni.
Számtalan buktatót tartogat minden ember számára az élet.
Nem csak a család, az egyetlen, ami útravalóul szolgálhat. A barátok, a környezetünk, az iskola, a munkahely mind-mind rizikófaktor is egyben, de építeni is tud.
Ahány ember, annyiféle!

Hogy kezelni tudjuk az életünkben jelen lévő konfliktus helyzeteket, olyan ismeretekkel kell rendelkeznünk, melyeket azért tanítanak, hogyan tudjuk kivédeni az ilyen helyzeteket. A túlzottan kedves, a túlzottan rossz ember sem kívánatos számunkra. A veszélyforrás szinte mindegyikben megtalálható. Egy arany középút kellene. Hol lelem meg? Magammal kell tisztában lenni először ahhoz, hogy másoktól elvárjak bizonyos megértést. Akkor sem biztos, hogy sikerül.
Az elutasítás csak az egyike a rossz emberi tulajdonságoknak. Mellette számtalan rossz van és ezt mindenképpen kerülni igyekszünk.

Számtalan ember hordoz magában ilyen elvetendőt. Hogy ez képesség-e, fogékonyság a rosszra, vagy valami múltból hozott felsőbbrendűség érzete, alkalmazása, vagy egyszerűen a helyzeti előny kihasználása az előbbre jutása érdekében, biztos, egyfajta tudáson alapszik-e, vagy azon, hogy mit tapasztalt meg eddigi élete során?

Számomra elfogadhatatlan az erőszak, a megfélemlítés, a kényszerítés, a gonoszság, a manipuláció!

A bejegyzést írta: zsoltne.eva

Hozzászólások

időrendi sorrend

2011. január 14. 07:06
Én nem tiltottam senki le a hsz-ekből, hogy megossza velem a gondolatait. :-)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: