Hahó, itt a hó...
2012. október 30.
Tegnap reggel még féltenyérnyi hópelyhek szállingóztak, sűrűn, mintha egymást követnék, majd összekapaszkodtak a földön, hátha tovább maradhatnak, ám a levegő még őrzi az ősz melegét, s addig simogatták fehér testüket lágy kezeikkel a szellő lányok, míg mindannyian elolvadtak.
Ma ismét fényesen süt a nap, mintha melegítene is, és kinn, a kertben, még zöldell a fű, és a baromfi udvarról sóvárogva nézik a tyúkok. Tépek nekik néhány marékkal, vizes nagyon, de ízlik, hívják a többieket is, gyertek nassolni.
Október vége van, a tél még jól titkolja hideg természetét, ám mi már begyújtjuk kandallóinkat, mert fázunk, és egyébként is, ha tél, akkor fűteni kell, felvenni a nagykabátot, vastag pulóvert, csizmát, hogy lássák, mi már tudjuk, hogy elérkezett a téli évszak.
Miért vagyunk ilyenek, mi emberek?
Miért nem nézünk ki reggel az ablakon és úgy öltözünk fel, amilyen a reggeli hőmérséklet?
A szokások, elvárások rabjai vagyunk.
Nem lenne jobb, ha csak egyszerűen jól akarnánk magunkat érezni a világban?
A bejegyzést írta: Yolla
Hozzászólások
időrendi sorrend
Bolond ez az időjárás. Hajnalban fagy, délután napfényben fürdőzünk. Nem mondhatjuk, hogy nem színes az élet. :)
Pussz,.
Tündér