Hebehurgyaságom
2012. június 2.
Reggel, mint kinyitom a szemem, rendszerint bekapcsolom a televíziót, hadd halljam, mi történt a világban, amíg az igazak álmát aludtam. Most azonban se kép, se hang a készüléken.
Mérgelődök, az adapter pirosan világít, nem tudom bekapcsolni a távirányítóval.
Előveszem a használati utasítását, lapozgatom, lelki szemeim előtt látom, amint a szerelő matat a készülék körül, úgy két percet, majd mond egy akkora összeget, amelytől a lélegzetem is eláll.
Megpróbálom egészen közelről bekapcsolni, nyomkodom vadul a távirányítót, amikor meglátom, hogy néhány használt elem ott hever a televízió melletti kis kosárkában.
Hát persze, elemet kell cserélni a távirányítóban!
A benzinkútnál megzavarom a személyzet reggelijét.
Ha tankolnék, az még rendjén lenne, no, de két elem miatt zavarom őket!
Restelkedek is miatta, hogy reggel hétkor, szabadidő ruhában, ilyen nagy értékű bevásárlással késleltetem a reggelijük befejezését.
Nem tehetek róla, én már csak ilyen vagyok!
A bejegyzést írta: Yolla
Hozzászólások
időrendi sorrend