Helyes vagy helytelen?

2017. október 24.

Vissza a naplóhoz

Ülök tegnap délután a modern, egy légterű vonaton. Sok az utas, főleg fiatalok. Másfél és két év közöttire becsülöm a kisfiú életkorát, aki a szüleivel és kis termetű kutyával együtt felszálltak a vonatra. Odakinn hűvös volt és esett az eső, így valamennyien melegen öltöztünk. természetesen a vonaton meleg volt, mindenki igyekezett megszabadulni kabátjaiktól. A kisfiút is kihámozta édesanyja a kapucnis dzskijéből. A mosdó előtti oldal üléseken jutott hely a kis családnak. Nincs is ezzel semmibaj. Akik várakoztak a mosdóba jutásra, szinte valamennyiükhöz volt a szőke kisfiúnak egy-egy szava, bocsánat, gügyögése.

Egyszer csak arra kaptam fel a fejem, hogy a gyerek négykézláb mászik a padozaton, hangosan sikongat a kisautójának. Pár perc elteltével ismét az édesanyja ölében ült, kezében egy süteménnyel, melyekből jókat falatozott.

Legszívesebben odaszóltam volna a szülőknek, hogy egy gyereket nem teszünk le mászkálni a vonat mocskos padozatára. De nem tettem, csak hazaérve megvitattam a dolgot a párommal, aki csillapított, mit izgatom magam, annak idején mi is kinn játszottunk az udvaron, a baromfiak között.

Az más volt, háborogtam.

Vagy tévedek?

A bejegyzést írta: Yolla

Hozzászólások

időrendi sorrend

Ilona

Jól tetted, Yollám, hogy nem szóltál bele! A gyerek az mindenhol gyerek, feltételezem, az anyuka sem akart hosszan magyarázkodni idegenek előtt a gyereknek, még úgy járt volna, mint abban a bizonyos gyógyszerreklámban, ami már az én tűrőképességem is feszegeti. Ott is az anyuka mindent elmagyaráz a gyereknek, s a gyerek a végén mindig megkérdezi."de miért?"Egyébként erről a bejegyzésedről eszembejutott dicső gyerekkorom, amikoris a szüleink dolgoztak és ha szegény anyám tudta volna, milyen borzasztó dolgokat műveltünk mi, gyerekek míg nem voltunk a látószögükben, talán el is ájult volna. Magyarul:még a tyúxart is megkóstoltuk...Még sem volt semmi bajunk...Istenem, nem steril körülöttünk a világ, de legalább kifejlődik bennünk az immunitás. Anyukánk meg gondolom este lecsutakolta a gyereket...

Puszi

Anyu

Drága Yolla!

Felháborodni nem kell.Ez csak a szülők figyelmetlensége volt.A gyerek meg gyerek,azt nyilvános helyen igazán nem lehet beszabályozni.Otthon a szőnyegen,laminált padlón megszokja hogy lehet az autóval játszani a földön.Nem érti máshol miért nem.Lehet hogy most nem szólt rá az anyuka,de otthon esetleg elmagyarázza a gyereknek hogy a vonaton miért nem lehet a földön mászni.Ne ítélj a látszat alapján!Jól tetted hogy nem szóltál,nem aláztad meg az anyukát nyilvánosság előtt.Ne tételezz fel nemtörődömséget,nem ott volt a helye a nevelésnek.Tudod,fiatalon sokat voltam a sógoromék gyerekeivel,utána én is felneveltem hármat,tudom milyen a Gyerek.
Puszi

emillio

Kedves Yolla!

Ha az ilyen típusú emberekre jóhiszeműleg rászólsz,
még azt is megkaphatod, hogy ne szóljon bele, maga vén
h....e! Minden embert mégsem oktathatunk ki olyan
dolgokra, amit a fiatalságuk és tapasztalanságuk,
esetleg észbeli adottságuk miatt nem tudnak!
Mi nem erre vagyunk hivatottak! Persze az ilyen, és
ehhez hasonló dolgok engem is felháborítanak! Most
én is csak itt osztom az észt, közben a vérmérsékletem
miatt sokszor neki is megyek a nem megfelelően viselkedő
emberszabásúaknak!

Pussz: emillio