Hó Gergely
2018. december 23.
Pihe puha fehérség,
vakító fényű szépség.
Belepi az egész tájat,
biztosít boldog órákat.
Hógolyót gyúrok belőle,
gurítom egyre előre.
Gyarapszik a térfogata,
csodálkozik kicsi Kata.
Mondom neki szelíden,
- jöjjön, s bátran segítsen.
Nézd csak: egy, kettő és három,
mindjárt mosoly lesz a szádon.
Tami kezében szén darab,
így szemecskéket is kaphat.
Panka szájában egy répa,
csatlakozik hozzánk Géza.
Sárgarépa lesz az orra,
juj, de jó lesz ez a móka!
Kinga baba odalépett,
kíváncsi szemekkel nézett.
Jöhet a sapka, sál sorban,
s kész a hóemberkénk nyomban.
Nagyot kiállt a Péter,
hisz, ő mindig olyan éber.
Száj nélkül nincsen mosoly,
- látjátok? - ez nagyon komoly.
Terka hozott szalagot,
piros színe ragyogott.
Vigyorgó szája elkészült,
s tekintete már nem rémült.
Patri a kezeit kereste,
de sehol sem lelhette.
Gondolkozott hangosan,
és kacsintott cinkosan.
Egyik lába itt, a mások ott,
nem hagyott mást csak lábnyomot.
Két ágacskával visszatért,
így a szája, füléig ért.
Kezei lettek a hóembernek,
jó munkát végeztek a gyerekek.
Teca, elkiáltotta magát:
csuda jó, itt van sok jó barát.
Mennyi táncoló hópehely,
ámuldozott a Hó Gergely.
Boldogság költözött lelkébe,
hisz ő a tél egyik jelképe.
2018. 12. 23.
Ilpaki
Szerzői és minden jog fenntartva!
Megosztható változtatás nélkül.
Kép: internet
A bejegyzést írta: Ilpaki
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.