Hol jár az eszem?
2017. szeptember 12.
Emlékeztek erre a slágerre? Zalatnay Sarolta énekelte, sok évtizeddel ezelőtt! Elérkezett az idő, amikor én is felteszem magamnak ezt a kérdést, csak egészen más okból. Nem a szerelem jár az eszemben, sajnos, hanem igen egyszerű hétköznapi dolog.
Miután többször úgy jártam, hogy elmentem vásárolni a közértbe, és éppen azt felejtettem el megvenni, ami a legfontosabb lett volna. Ebből nem csinálok rendszert, gondoltam egy nagyot és egy kisebb jegyzettömböt odakészítettem a kezem ügyébe, hogy rögvest lejegyezhessem, mit kell vennem. amint az eszembe jut. Nem kell megjegyezni, felírom és akkor biztosan nem felejtem el megvenni.
Eddig rendben is lenne, csakhogy újabb probléma merült fel. Mire utcai ruhát öltök, előkeresem a táskámat, beleteszem a mobilomat, mert mindig akkor keresnek, ha nincs nálam a telefon, meg azt kis vászon kétfülű vászon szütyőt, amiben hazahozom a megvásároltakat, megkeresem a napszemüvegemet, már indulok is. Bezárom az ajtókat, lemegyek emeletet, mert lift az nincs, és amint bezárom magam mögött a kaput, megteszek néhány lépést, azonnal eszembe jut, hogy a bevásárló listát a konyhaasztalon hagytam. Természetesen már nem megyek vissza érte, nem ér annyit, hogy a nyolcvanhat lépcsőt miatta kétszer is koptassam.
Olyan szerencsés helyen lakom, hogy bármely irányba megyek, egy megállónyira közértet találok. Az egyikben ez az olcsóbb, a másikban meg más, attól függ, mire van szükségem, arra fordulok. Útközben hiába próbálom felidézni a listán szereplő árukat, nem jutnak az eszembe. Ellenben gyakorlati tapasztalataim szerint, lista ide vagy oda, anélkül is szinte mindig sikerül hiánytalanul beszerezni azokat, amiket előzetesen feljegyeztem.
Igazán büszke lehetek magamra! Hatvanöt évesen is kiváló a memóriám!
Ugye, milyen jól hangzik? Csakhogy ez egyáltalán nem igaz! Beláttam, hogy ez egyáltalán nem memória kérdése, hanem a megszokásé. Automatikusan nyúlok azokért az árukért, amelyeket megszoktam. Évek óta ugyanazt a kávét, fogkrémet, lisztet, olajat, stb, vásárolom, ily módon nem nagy kunszt a bevásárlás.
Bízom abban, hogy az idő előre haladtával egyre növekvő feledékenységemet hosszú távon is ellensúlyozza majdan a megszokás, továbbra is automatikusan ugyanazokat vásárolom. Mert a kezem emlékszik arra, melyik árut kell levenni a közértben a polcokról.
Hol jár az eszem? Miről is akartam írni?
A bejegyzést írta: Yolla
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szia, Anyu! Míg tudjuk magunkról, hogy feledékenyek vagyunk, addig nincs semmi baj!
És igaza van Ilonának abban, hogy állandóan jár az agyunk, már a következő teendőkön.
Puszi: Yolla
Ez a dolog a kiflivel olyasmi, mint a kínai süti,amibe belesütnek egy cédulát rajta valami jóslattal vagy mondással? Csak magyar módra.
Kedves Yolla!
Sok öröm fog mindnyájunkat érni, mire megéljük
a szép kort! Elmegyünk a közértbe, és megszokásból
beleteszünk a bevásárló kosárba egy pár sós kiflit!
Otthon aztán mint a vakok, (mert bizony vaksik is
leszünk) - mi is örvendezünk, mert minden kiflin más
és más mesét olvashatunk!
Ma vettem egy óriás sós kiflit, a felét megettem, mire hazaértem.
Baj, hogy nem olvastam ki semmit a rásült sóból?
Puszi: Yolla
Azt tudod-e, Yolla, hogy a kezdődő Alzheimer kór egyik jele az, ha az ember a rutin dolgokat sem tudja végrehajtani.
Tehát Te egyelőre még nyugodt lehetsz.
A szomszédasszonyom, aki 10 évvel idősebb nálam, már a betegségei miatt arra sem emlékszik, ami korábban rutin volt.
Nyugi,Yollám!
Más is van így ezzel és még mi korabelinknek sem kell lenni hozzá.Annyi minden jár a fejünkben hogy bizonyos dolgok kihullanak.De míg megvan a rutin,nagy baj nincs.
Puszi
És igaza van Ilonának abban, hogy állandóan jár az agyunk, már a következő teendőkön.
Puszi: Yolla
Ezt nem én írtam??? Minden passzol, csak a kor nem..:-)))
Yollám, azt mondják-és van is ebben valami, hogy egy bizonyos kor fölött az ember kristálytisztán emlékezik múltbéli, régen megtörtént dolgokra, arra viszont nem, hogy mi is történt tegnap...Tegnap? Én a hűtő előtt állva sokszor arra sem, hogy egy perccel ezelőtt mit is akartam kivenni!
De tudod, én ezt meg is magyaráztam magamnak. Az ember agya állandóan forog, pillanatonként újabb-és újabb gondolatokkal fárasztjuk. Mert mi gondolkodunk! Akinek üres a feje, annak nincsenek ilyen gondjai! :-) :D
Puszi, Ilona
Puszi: Yolla
Más is van így ezzel és még mi korabelinknek sem kell lenni hozzá.Annyi minden jár a fejünkben hogy bizonyos dolgok kihullanak.De míg megvan a rutin,nagy baj nincs.
Puszi
Ezt nem én írtam??? Minden passzol, csak a kor nem..:-)))
Yollám, azt mondják-és van is ebben valami, hogy egy bizonyos kor fölött az ember kristálytisztán emlékezik múltbéli, régen megtörtént dolgokra, arra viszont nem, hogy mi is történt tegnap...Tegnap? Én a hűtő előtt állva sokszor arra sem, hogy egy perccel ezelőtt mit is akartam kivenni!
De tudod, én ezt meg is magyaráztam magamnak. Az ember agya állandóan forog, pillanatonként újabb-és újabb gondolatokkal fárasztjuk. Mert mi gondolkodunk! Akinek üres a feje, annak nincsenek ilyen gondjai! :-) :D
Puszi, Ilona
Puszi
Kiflin ... mesét?
Sok öröm fog mindnyájunkat érni, mire megéljük
a szép kort! Elmegyünk a közértbe, és megszokásból
beleteszünk a bevásárló kosárba egy pár sós kiflit!
Otthon aztán mint a vakok, (mert bizony vaksik is
leszünk) - mi is örvendezünk, mert minden kiflin más
és más mesét olvashatunk!
Yollám, azt mondják-és van is ebben valami, hogy egy bizonyos kor fölött az ember kristálytisztán emlékezik múltbéli, régen megtörtént dolgokra, arra viszont nem, hogy mi is történt tegnap...Tegnap? Én a hűtő előtt állva sokszor arra sem, hogy egy perccel ezelőtt mit is akartam kivenni!
De tudod, én ezt meg is magyaráztam magamnak. Az ember agya állandóan forog, pillanatonként újabb-és újabb gondolatokkal fárasztjuk. Mert mi gondolkodunk! Akinek üres a feje, annak nincsenek ilyen gondjai! :-) :D
Puszi, Ilona
Tehát Te egyelőre még nyugodt lehetsz.