Húsvéti listám
2011. április 24.
Korán reggel sms-t kaptam, hogy kész a sonkánk és tojásunk. A kedves anyósom ilyenkor a család összes sonkáját együtt főzi meg. Mínusz egy gond, vagyis ez is kihúzva a listámról.
Jólesően kinyújtóztam az ágyban és már az járt az agyamban, hogy hogyan fogom tizenöt perc rákészülés után kivonszolni magam a konyhába, hogy főzzek egy jó erős feketét. Összeszedelődzködtem és megfőztem, majd nekiláttam kortyolgatni a forró kávém, miközben kifelé bámultam az ablakon át a kertbe.
Igen, ez a hétvége ünnepi, Húsvét van. Erre a gondolatra hirtelen pánik hangulat lett úrrá rajtam. Nem vettem kalácsot, nem találtam ki, hogy mit süssek, és fogalmam sincs, hogy ma mi a fenét fogok ebédre az asztalra tenni. Próbáltam visszakényszeríteni magam az öt perccel azelőtti idillikus(abb) állapotomba, de az agyam már zakatolt és lassan a testem is kezdte felvenni vele a tempót. Minden elképzelés nélkül kihúztam egy adag lefagyasztott húst a mélyhűtőből. Hogy mi lesz belőle, még nem lehet tudni, de Szentgyörgyi is véletlen talált rá a C-vitaminra, hát én is rögtönözni fogok.
Miért van az, hogy egy idő és bizonyos kor után, már az ember lánya csak túlélni akarja az ünnepeket, és meg sem próbálja élvezni?! Tudom, tudom…ápolni kell a hagyományt, kellenek a család összetartásához a közös élmények. Már a múlt hétvégén is tojásokat festettünk, tegnap pedig közösen vágtunk orgona ágat a vázába. Ezeket is gyorsan kihúzhatom.
Csokitojásokat viszont vettem!!! Még valami, amit kipipálhatok a nem éppen rövid listámról. Huh! Igaz a tavalyi adag is a kamraszekrény mélyén lapul, tuti, hogy fél éve lejárt a „szavijuk”, azokat mégsem adhatom a locsolóknak. Hüm hümm. Akkor vegyük csak elő, majd a kóbor betévedőknek és a harapós kutyás szomszédnak elosztogatom őket. Szomszéd is kihúzva!
Tavaly bolondok háza volt itthon, mert az egész család nálunk ebédelt -mint minden évben-, közben jöttek a locsolók a lányokhoz, és emellett terítettem, kínáltam, főztem és rendreutasítottam a vendég gyerekeket, hogy ugyan ne görkorcsolyázzanak már a parkettán. Na, mire végére értem a tavalyi emlékeim felidézésének, addigra fel is ment rendesen a vérnyomásom. Idén másképp lesz, nem csinálok magamból robotot, hogy a hosszúhétvége után hullafáradtan essek be a munkahelyemre kedden!
Majd ceruzát vettem elő, hogy még felírjam azt a három dolgot arra a bizonyosra…, kalács, ebéd, sütemény...
A listám lehet, hogy nem mindig szokott meglenni végig, de valamit azért biztos, hogy jól csinálhatok, mert a gyerkőcök a tavalyi ámokfutás ellenére, idén is várják a húsvét hétfőt. Talán ők nem vették észre az én és az ünnep őrületét???
Istenem!
Gondtalan gyerekkor!
- Asszony -
Video: youtube.com
Kép: Internet
A bejegyzést írta: Tündér
Hozzászólások
időrendi sorrend
Köszönöm a hozzászólásaitokat. Jelentem, ezt a Húsvétot is túléltem!
A.
Jó kis írás volt, rólunk:-)
Gratulálok, főleg ha már túl vagy a nehezén!
Pussz,
Tündér
Néha rutinból, tudásból, de összejön az ebéd, a finom kínáló tál, és minden mi kell. Igaz utána fáradtak vagyunk, de mikor végig nézünk az önfeledt családon megállapítjuk idén is megérte! Üdvözlettel Éva. Kellemes fáradozást!
Elfogyna a kölnim, erőm, a torkom is kiszáradt.
Ezért inkább szószövőszék, rímeknek a csokra.
Virtuális locsolkodás a világhálón nyomban...
Termékenység jelképe a tojás, legyen hímes.
Liliom rét legyen benned, Jézus feltámadni képes.
Ha tetszett a versem nyomjatok egy "lájkot"...
Kellemes Húsvéti ünnepeket kívánok!!!
Black Ice
Végül is a nők azok, akik állják a "frontot", hisz nélkülünk ez sem menne simán, de a készülődés és a vendégvárás alatt örülünk, ha egy pár percre le tudunk ülni.
S tényleg addig jó a gyermekeknek, míg ezek hátteréből nem sok mindent vesznek észre.
Igen, boldog gyermekkor! A legnagyobb ajándék a szülőktől.
További jó Húsvéti ünnepeket kívánok.
Kiki
:)
Ezért minden marad a régiben.
No én a kalácsot megoldottam, talán ezt az egyet kipipálhatom. Adta magát. Minek annyit vesződni.
Puszi,
Éva
Most tettem le a munkát, robotoltam egész nap:-(
Tetszik a cikked, laza és könnyed. Jó stílusban írsz:-)
Gratulálok!
Puszi, Magdi