Izgulok az unokám miatt
2014. január 22.
Most nyolcadikos Gábriska, az unokám, múlt szombaton írta meg a középiskolai írásbeli felvételit, majd február közepén lesz a szóbeli. Azt mondta, hogy jól sikerült, azaz mindegyik feladathoz írt valamit, a többiek közül sokan a felénél többet nem tudtak megoldani. Három középiskolát jelölt meg, biztos, hogy felveszik valamelyikbe.
Valahol mégis kontraszelektívnek tartom ezt a módszert, hiszen akinek nem adatik meg, hogy erős általános iskolába járjon, az eleve hendikeppel indul a felvételin, jól lehet, nem a képessége, hanem az ismeretei okán.
Mintha napjainkban a felsőfokú továbbtanulás lehetősége itt dőlne el, hogy melyik középiskolába veszik fel a gyereket. Erősbe, vagy gyengébe, milyen tanárokat fog ki, stb. Mindenesetre ez egyfajta szelekció, az elitképzés előszobája.
Több ezer kis településen egy általános iskola van, nem lehet válogatni, vagy oda jár a gyerek, vagy oda. A többszörösen hátrányos település iskolájából többszörös hátránnyal bíró gyerekek kerülnek ki.
Amikor 1967-ben elvégeztem kis falunkban az általános iskolát, a matektanárunk úgy lapozta át a tankönyv fejezeteit, hogy ezeket majd megtanulják a középiskolában azok, akik odamennek. Mit mondjak, szerencsém volt, mert középiskolában olyan matektanárt kaptunk, aki rájött, hogy a falusi iskolákból nem hülyegyerekek jöttek, csak nem tanították meg nekik az alapokat, ezért piszok gyorsan és kemény kézzel pótoltatta velünk a hiányokat.
Egy évvel ezelőtt még azt mesélte Gábris, hogy osztálytársai között van olyan, aki még rendesen sem tud olvasni. Hajaj, ez nagy baj!
A másik dolog, amellyel nem értek egyet, az, hogy egybemossák az írásbeli érettségit a felvételivel. Nekem ne mondja senki, hogy mindegy, közgazdász, matematikus, fizikus, tanár akar lenni a gyerek, ahhoz ugyanazok a matematikai képességek és készségek kellenek.
Butaságot beszélek, kit érdekelnek ma a gyerekek készségei és képességei? Csak meg kell nézni, milyen pontokból áll össze a felvételi pontszámrendszer. Ha pedig tehetősök a szülők, akkor nincs baj, fizetős főiskolára, egyetemre mehet a gyerek, csak pénz kérdése.
Amikor 1971-ben felvételiztem a főiskolára, a felvételi két tárgyból – matek, kémia - írásbeliztünk és szóbeliztünk, azon kívül egy választott idegen nyelvből írásbeliztünk és két nyelvből szóbeliztünk, ráadásul írtunk két tesztet is, általános és szakmai intelligenciánkra voltak kíváncsiak.
Úgy gondoltam akkor is, és mára sem változott meg a véleményem, hogy ezekre a tesztekre igenis szükség lenne, mert hiába a tudás, ha ahhoz a pályához szükséges készségekkel nem rendelkezik az illető. Abból, aki csapnivaló tanár lenne, mert nem tud bánni a gyerekekkel, nem tudja megfelelő módon elmagyarázni a tananyagot, még lehet kiváló matematikus, fizikus, alanyi költő, történész, stb.
Pár évvel ezelőtt felvettem egy stoppos fiút, aki medikus volt, és egész úton azzal untatott, hogy azért választotta ezt a pályát, mert azokat a gyógyszereket írja majd fel a betegeknek, amelyeket a gyógyszergyártók preferálnak, és amikor elér egy bizonyos pontszámot, akkor utaztatják külföldre. Annyira felháborodtam, hogy megfordult a helyemben, hogy kidobom a kocsiból. Milyen orvos lett ebből a gyerekből?
Egyetértek azzal, hogy érettségire legalább két idegen nyelvet beszéljenek a fiatalok. De! Eddigi tapasztalataim szerint, nyelvvizsgázni a középiskolai nyelvoktatással szinte lehetetlen, mellette nem kevés pénzért magánórákra kell járatni a gyereket. Már annak, aki szeretné, ha a gyereke diplomás lenne. És akinek van rá pénze, és van rá lehetősége.
Naivan azt hittem, mire az unokáim odajutnak, az érettségi kötelező lesz mindenki számára. Hát, nem lett!
Ellenben a szövegértés érettségi tétel!
Haladunk a korral?
A bejegyzést írta: Yolla
Hozzászólások
időrendi sorrend
Ez az un. központi felvételi vizsga csak az általános iskolások stresszelésére jó. Valamint, hogy a jól felszerelt, tanerővel is jól ellátott népszerű, nagynevű középiskolák lefölözhessék a "javát". Vagyis ami annak látszik. Mert nem azért nem ütötte meg az én lányom se a mércét a kinézett gimnáziumban, mert buta.
Hanem azért, mert egy gyerek centrikus alternatív általános iskolában nem az volt a legfontosabb, hogy minél több információval tele tömjék a fejét.
Járt ő is "felvételi előkészítőbe", szegényt én is traktáltam a felvételi matek feladat sorokkal. Ezen közben döbbentem meg, hogy mit is várnak el egy 14-15 éves diáktól matematikából. Másodszor a magyar írásbeli után esett le az állam, amikor egy olyan szó magyarázatát kérték tőle, amit még én sem hallattam annak előtte. (valamilyen archaikus kifejezés, ami mint kiderült egy mocsári növény neve volt)
Szerencsés helyi adottságainknak köszönhetően, azért sikerült gimnáziumot találni olyat, ami akkor az Ő elképzeléseinek megfelelt.
Azóta (külön órák nélkül) emelt szintű érettségije lett spanyol nyelvből (az eredménynek megfelelően a középfokú nyelvvizsgája is meglett egyúttal).
Most lett vége az első egyetemi vizsgaidőszakának a Corvinuson, amit 4.0 átlaggal zárt.
Szóval nem csak versenyistállóban nevelődnek táltosok! :)
Flo
Yolla, egyetértek. Én talán annyit változtatnék a dolgon, hogy például a matematika érettségit nem tenném kötelezővé csak annak, aki olyan főiskolára vagy egyetemre jelentkezik, ahova kell a matek. Vegyünk egy humán beállítottságú gyereket, két nyelven beszél, irodalomból, történelemből szín jeles és meghasal a matek érettségin. Mert az nem megy neki. Magamról tudom, hiába jártam évekig matektanárhoz, éppen csak átcsúsztam az érettségin. És az ilyen gyereknek jön a pótérettségi, de addigra már elcsúszott a felvételivel, mert a pótmeccs októberben van, nem tudja kezdeni a főiskolát.
Persze, legyen mindenkinek egy alapvető tudása matekból, de nem hiszem, hogy egy magyartanár, vagy egy könyvtáros vagy bárki, akit nem érdekel a matek, vagy nem olyan pályát választott, az életben bármikor is használná a valószínűségszámítást.
Azt csak halkan jegyzem meg, hogy a fiam fél éve külön matektanárhoz jár, mert tavaly év végén meghúzták, de sikeresen javított a pótvizsgán, az idén meg külön angolra is jár, mert előrehozott érettségit tesz angolból a tanév végén.
És nem mindegy, miért kell a gyereknek különóra.
Az unokádnak drukkolok! :)
Látod, én éppen ezért szétválasztanám az érettségit és a felvételit. Az érettségi adjon egy általános műveltséget, mindenből, közepes szinten, és aki továbbtanul, az majd az egyetem vagy a főiskola felvételijén brillírozzon.
Ez a sok iskolareform szerintem, csak arra jó, hogy a csinovnyikok az újításaikért nagy pénzeket kapjanak.
Tökéletesen igazad van, abban, hogy aki humán tárgyakból kiváló, annak a reál tárgyak nem mennek olyan jól és fordítva is így igaz.
Puszi: Yolla
Persze, legyen mindenkinek egy alapvető tudása matekból, de nem hiszem, hogy egy magyartanár, vagy egy könyvtáros vagy bárki, akit nem érdekel a matek, vagy nem olyan pályát választott, az életben bármikor is használná a valószínűségszámítást.
Azt csak halkan jegyzem meg, hogy a fiam fél éve külön matektanárhoz jár, mert tavaly év végén meghúzták, de sikeresen javított a pótvizsgán, az idén meg külön angolra is jár, mert előrehozott érettségit tesz angolból a tanév végén.
És nem mindegy, miért kell a gyereknek különóra.
Az unokádnak drukkolok! :)