Kalácsparty
2020. április 17.
Mély lélegzetet vett most az emberi lélek,
amint az ünnepek végre végéhez értek.
Így nyugodtan szörfölhetett az interneten,
s a látottakat az elme értelmezhette.
Pitty, pitty, pitty, szólt egy kedves aprócska hangocska,
és fénykép landolt az üzeneti fiókban.
Ekkor nagy pillantás feltárva megmutatta,
hogy mi is történt ott, Polgárdiban, s tudatta.
Parányi liszt szemcsék zúgolódva libbentek
a nagy vájdlingban, ahol páran már pihegtek.
Közben az élesztő megdagadt, mint a purhab,
margarin, tojás, só, akár csak egy kis klubban.
Anya és fia sürgött- forgott a konyhában,
szó- szót követve egymást tartották kordában.
A dagasztást egyikük önként bevállalta,
hisz hozzáértő gyakorlata ezt sugallta.
Kis kukta, nagy kukta a kalácsot forgatta,
fantáziájukat nagymértékben mozgatta.
Amikor a fonott kalács is már tvisztet járt,
az ízlelőbimbóik felséges ízre várt.
Ruganyosan laza lett a belsőtartalma,
a fonásnak hű, de formás lett az alakja.
Buja fényében kacsintgatott a kuktákra,
kiknek így rögvest, kitágult a pupillája.
2020. 04. 16.
Ilpaki
Szerzői és minden jog fenntartva!
Megosztható változtatás nélkül.
Kép: Némethné Mohácsi Bernadett
A bejegyzést írta: Ilpaki
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.