Kék dresszben
2022. szeptember 13.
Ma már nem száll a fecskék csivitelő hangja,
huncutul mosolyog a Nap arany sugara.
Őszlopó megvetette lábát a földeken,
az elmúlt emlékeket immár csak kergetem.
Beérett termés, duzzadva, virul a fákon;
-hisz ezt is megéltük, ezáltal ez nem álom.
Roskadó ágakon kék dresszben hív a szilva:
- jaj, lepottyanok..., gyere hamar értem Irma!
A kosaradba szedhetsz zamatos gyümölcsöt,
így képzeletben ihatsz egy-két vörös fröccsöt.
A pálinka várhat, hisz a cefrének való;
-javában a földön hever..., s nem jött a Manó.
Darazsak zümmögve röpködnek ide-oda;
- s feltűnik a gyümölcsből eredő aroma.
Hisz a dresszen furatok jelzik, édes ízét...
ezáltal messzire repítették a hírét.
Még zöldes leveleken szunnyadó gondolat,
suttogva üzen nekem, valami fontosat.
Bodros habok úszva haladnak fent az égen,
mindeközben hűvös fuvallatukat érzem.
2022. 09. 13.
Szerzői és minden jog fenntartva!
Megosztható változtatás nélkül.
Kép internet
A bejegyzést írta: Ilpaki
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.