újabb események régebbi események további események
10:36
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
10:12
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
07:07
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
03:19
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
09:40
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
01:33
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:00
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
04:56
Gaya új bejegyzést írt a naplójába
05:35
Gaya új bejegyzést írt a naplójába
01:28
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
14:31
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
13:26
Divi Éva új bejegyzést írt a naplójába
13:26
Divi Éva új bejegyzést írt a naplójába
07:29
Gaya módosította a naplóbejegyzését
06:18
Gaya új bejegyzést írt a naplójába
01:13
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
16:16
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
06:01
Gaya új bejegyzést írt a naplójába
02:03
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
20:40
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába

Kip-kop!

2021. október 24.

Vissza a naplóhoz

- Kopognak!

- Hallom, hiszen... nyiss ajtót!

- Én nem, nyiss te!

- Fáradt vagyok - mondta az anya, miközben már indult is az ajtó felé.

Az árnyék jól ismerten körvonalazódott a kis ablakon át, ami megtörte, de nem rejtette el teljesen, ki áll mögötte. Rég nem tapasztalta már, pedig volt idő, amikor igen gyakran ismétlődtek a látogatások. Kelletlenül kérdezte, most is csak megszokásból:

- Ki az? - pedig biztosan tudta, hiszen nem lehet más, mint az a cérna vékony fiatalasszony a szomszédból.

Karján a pici gyerekkel, és valamivel lejjebb, a földből épphogy kinőtt, aprócska, csalafinta kis teremtés, az asszony barátnője kezét fogva négy éves kislányának. Aki fülig érő szájával, ellenállhatatlan mosolyával mindig levette a lábáról. Aki ránézett a bebocsájtást kérő bogár szemeivel, és tudta, az alig résnyire nyitott ajtón keresztül, már nyomul is befelé, egyenesen a szoba ajtajáig, ahol kérdőn rá néz, és nem tudni miből, de azonnal vágta, végre szabad a pálya! Boldog volt ilyenkor és felszabadult. Ettől a perctől kezdve megállíthatatlan.

Nyitott kapukat döngetett, hiszen ők ketten rövid idő alatt kölcsönösen barátságban szövetkeztek egymással, és valami láthatatlan, eltéphetetlen szálak összefűzték kettejük kapcsolatát. Barátnők lettek.

Nem volt megállás, perc nyugalom, fáradtság elfelejtve szinte azonnal. Amióta csak megtanult beszélni ez a kis apróság, be nem állt a csepp szája, szinte már hiányzott az asszonynak, ha kimaradt egy-egy nap, hét, hónap. Az egyetlen, aki egyszerre tudta feloldani benne a szorítást, az egyedüllét néha nyomasztó magányát és feledtette el vele az idő múlását.

- Nincs meleged, Évi néni? - kérdezte ártatlan, csalafinta módon és ha neki tetsző választ kapott, azonnal elhelyezkedett az ölében és mondta, nem kérdezte.

- Játsszunk! No, persze, tehetett volna mást?

Csakhogy ezek a játékai nem kevés megpróbáltatást jelentettek az asszony számára, mert ez a kis apróság bámulatos gyorsasággal volt képes felfedezni, felkutatni, megtalálni még az előle jól elrejtett apró tárgyakat is, teljesen értelmetlenné téve a rendet, amit rövid ottléte alatt is csatatérré változtatott...

- Zsoltné Éva -

A bejegyzést írta: Tündér

Hozzászólások

Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: