Kutyaharapást szőrével, avagy virtuális randik | Feleségek.hu
újabb események régebbi események további események
08:37
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
17:29
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
13:25
Black Ice új cikket töltött fel
20:30
Kathy Godhy új cikket töltött fel
20:26
Kathy Godhy új cikket töltött fel
18:51
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
18:49
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
18:28
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
19:58
Black Ice új cikket töltött fel
16:34
Black Ice új cikket töltött fel
15:35
Tündér módosította a naplóbejegyzését
15:35
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
13:18
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
13:15
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
09:29
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
08:59
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
07:14
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
16:07
Yolla válaszolt egy szavazásra
15:14
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
14:59
Yolla válaszolt egy szavazásra

Kutyaharapást szőrével, avagy virtuális randik

2011. január 9.

Vissza a naplóhoz

- Nagyon nehezem bírom mostanában András hiányát, tudom, sok a dolga. Állandóan virtuális randizom valakivel, mert keveset tud velem lenni a kalandorom. Szörnyen rossz vagyok?

- Szerintem a szerelem hiányát viseled nehezen...
Nem vagy rossz. Érintésre vágysz, amire mozdul
a belsőd és nem akarsz olyan érintést, amire
néma marad vagy tiltakozik is netán a tested.
Értem.
A megoldást nem tudom...

- Ismersz... ez így igaz...

- Én is ilyen voltam, azért tudom milyen.
Ez nem lehet bánat, édes lányka,
nem bánatra születtünk,
arra minek?
Boldogságra, örömre...
az érintés szépségére
mert az embernek az ad szépet,
és az állatok jó részének is,
de azt hiszem ez már viszont az ember bűne...
na jó most nagyon leegyszerűsítettem.
Mindegy :-)
A szerelem, ajándék,
az élet egyik legcsodásabb ajándéka,
és talán épp azért olyan illanó...
azt is tudom ritkán adatik meg...
lángolások, varázsok többször
az is szépséges,
de az elbájoló varázs ami mélyen
egész lényünkre ül, az ritka kincs,
ha megadatik meg kéne becsülni,
és nem erőszakkal kivájni magunkból
bármiért is...

- Bármiért is... - visszhangzik bennem...

- Milyen is ez,
most elvileg nem vagy egyedül,
és tán mégis jobban mintha egyedül lennél...

Fényre törekedni az élet rendje,
de ez szinte mindig csak mások "élete" árán lehetséges,
szűk a világ....

Édesem, nem vagy ápoló apáca,
ha kegyetlenségnek tűnik, hangzik, akkor sem,
de ha az akarsz lenni, természetesen lehetsz,
de akkor valóban az legyél.

Semmiben nem jó a töredék.

Hisz minden és mindenki a teljességre született,
igaz, tán senki sem éri el,
de mégis.

Nem tudom,
semmit sem tudok,
csak azt, hogy az élet elillan,
és egy idő után a determináló erősödik fel
valami különös rend?? folytán

A bejegyzést írta:

Hozzászólások

időrendi sorrend

2011. január 13. 01:28

megtekintés Válasz erre: Je t'aime - 2011. január 12. 20:44

"Milyen is ez,
most elvileg nem vagy egyedül,
és tán mégis jobban mintha egyedül lennél..."

Sosem Vagy egyedül, önmagunkban vagyunk teljesek és tökéletesek.
A többiek csak kísérők, akiket magunk mellé hívunk, vagy észrevesszük, most épp bennünket választanak. :)

Köszönöm Zsötem! :o)
2011. január 12. 20:44
"Milyen is ez,
most elvileg nem vagy egyedül,
és tán mégis jobban mintha egyedül lennél..."

Sosem Vagy egyedül, önmagunkban vagyunk teljesek és tökéletesek.
A többiek csak kísérők, akiket magunk mellé hívunk, vagy észrevesszük, most épp bennünket választanak. :)
2011. január 9. 20:53

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. január 9. 17:23

Ezt a felhasználót letiltotta a cikkíró.

Nem hiszem, hogy ismered. :o)
2011. január 9. 17:23
Ezt a felhasználót letiltotta a cikkíró.
2011. január 9. 15:43

megtekintés Válasz erre: farkasp - 2011. január 9. 00:29

Nos, igen. Nagyon bölcs gondolatok. Nagyon-nagyon...

Bölcs, igen... :)
2011. január 9. 00:29
Nos, igen. Nagyon bölcs gondolatok. Nagyon-nagyon...
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: