Lélekbe ivódva...
2013. április 19.
Reggel felkelek, és az első teendőm, hogy megetetem Anyukám állatait, csak utána reggelizünk.
Ez a sorrend még gyerekkoromban belém ivódott, ezt láttam nagyapáméknál, mert ott laktunk náluk, amikor a szüleim összeházasodtak, és ott nevelkedtem jó néhány évig.
Nagyapám kelt legkorábban, megitta az ébresztő pálinkáját, begyújtott a sparheltba, mert kellett a meleg víz, és sorra vette az állatokat. Megetette, megitatta őket, és közben, ha kedve úgy adta, ivott még a méregerősből.
Amint érezte, hogy kicsit több már az elégből, akkor egy kis lábos paprikás krumplit főzött magának reggelire, mert az eltüntette a szesz hatását. Mire én is felébredtem, már a konyhában illatozott a frissen készült étel illata. Kimentünk a gangra és ott falatoztunk Nagyapámmal nagy egyetértésben.
Nagyanyámnak nem is kellett a pálinkásüvegre néznie, mégis tudta, hogy Nagyapám a szokásosnál nagyobb mértékben csökkentette a benne lévő alkohol szintjét.
Azóta sem ettem olyan finom paprikás krumplit!
Tudjátok, mire megfőtt a krumpli, a lábas alján csak egy vékony kis zsírréteg maradt, és a krumpli szeletekre tapadtak a pirospaprika szemcséi.
Azért nagyot változott a világ!
Pálinka helyett gyógyszer jut nekem a reggelihez.
A bejegyzést írta: Yolla
Hozzászólások
időrendi sorrend
Olyan jó volt olvasni a naplódat. Ha nem is egy az egyben, de annak idején a falusi nagyszüleimnél én is átéltem hasonlókat.
Talán azért maradt meg bennem, hogy a reggelt nem tejjel és müzlivel, hanem valami tartalmasabb villás reggelivel kezdem.
Igaz, sajna a pálinka kimarad a sorból.
Szép tavaszi napot!
pusz
Juli