újabb események régebbi események további események
12:02
Ilpaki új cikket töltött fel
23:05
Bervinn módosította a cikkét
16:32
Bervinn új cikket töltött fel
09:09
Clara62 módosította a cikkét
09:15
Jamesswess regisztrált a weboldalra
09:05
Clara62 új cikket töltött fel
08:57
Clara62 új cikket töltött fel
18:04
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
17:15
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
07:13
Főnix Madárka új bejegyzést írt a naplójába
05:58
kalozlány új cikket töltött fel

Második nekifutás

2020. június 26.

Vissza a naplóhoz

Átléptem a küszöböd. Ártatlanul.
Előjelek nélkül vártál, sejtelmem sem volt, mire készülsz. Elfoglaltam a helyem a kényelmes bárszékeden. Készült a mézes kávém.
- Érezd magad otthon.
Közölted nagyvonalúan. Közben mit sem törődve a vendéglátás apró részleteivel, már húztad is át a pólód a fejeden.
Amíg tusoltál, végignéztem újra a porcelán tányér gyűjtemény minden darabját, amihez külön polcot csináltattál a közös barátunkkal. Hosszan tűnődtem a hóbagoly csodás ábrázolásán. Hirtelen homályossá vált, hogy mi tetszik neked annyira ezeken az edényeken. Az alsó polcon felfedeztem egy tipegős képedet 40 évvel ezelőttről, és édesapád hivatalos engedélyét. Apukádra mindig nagyon büszke voltál, szeretettel meséltél róla.
A konyhádban ugyanaz a megszokott példás rend, ami azt súgta, itt másnak nincs helye, csak neked.
Hirtelen felbukkantál, megzavarva a fejemben zajló eszmefuttatást. Hosszú másodpercek teltek el, mire összeraktam, miért jöttél ki egy szál törülközőben. Gondoltam, vagyunk annyira bensőséges viszonyban, hogy ez egyikünknek sem okoz gondot. De vajon mit gondolna a barátnőd, ha látná ezt a szituációt... ?
Néhány pillanat leforgása alatt történt, hogy ledér ruházatban odaléptél a bérelt bárszékemhez, és váratlanul megtaláltad a szám.
- Mi történik?
Értetlenkedtem nyitott szemmel a helyzeten.
Nem szóltál egy szót sem, csak a reakciómat kutattad.
- Nincs már Renáta?
Csodálkoztam rád újra.
- Nincs.
Jelentetted ki, mintha ez annyira magától értetődő lenne.
- Nem jött hetekig. Múlt héten elmentem hozzá. Be se mentem. A kocsiban megbeszéltük, hogy ez így nem működik.
Némán hallgattam a történeted.
- Gyere fel, bújjunk össze!
Utasítottál, és vártad a hatást.
Lefagytam. Nem tudtam a helyzettel mit kezdeni. Erre nem volt helyes megoldás, feloldás. Rád vártam, a magyarázatodra vártam hónapokon át, miért mondanék nemet. Már kétszer eljátszottad ezt velem, miért mondanék igent. Patt helyzet...
Azt gondoltam, gondolkodási időt nyerek, amíg felmegyek veled a lépcsőn.
- Nem vagyok biztos benne, hogy ezt akarom...
Közöltem veled bizonytalanul.
- Ha nem akarod, akkor majd mást fogok meg...
Közölted egyértelműen.
Majdnem fél év elteltével ugyanúgy vágytam rád, mint az első alkalommal. Az eleven emlék nagyobb adu volt, mint a bizonytalanság.
Újra belementem a játékba. Belementem a játékodba, és benne is maradtam még intenzívebben, mint előtte bármikor. Benne maradtam újabb csodálatos 4 hónapon át...

(Kép: www.flickr.com)

A bejegyzést írta: Főnix Madárka

Hozzászólások

Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: