Mint tojáshéjat...
2015. január 20.
Tegnap hazamentem, megnézni a házat és a kutyáimnak eledelt venni, hiszen nem várhatom el, hogy kedves ismerősöm a saját pénzén etesse őket.
Szürke, esős idő volt, az autópályán félútig alig láttam a ködtől.
Miután elintéztem a dolgaimat, éppen indultam volna vissza, amikor a harmadik szomszédból kijött a szomszédasszony behúzni az üres kukát és integetett, hogy üdvözöljön. Odamentem és beszélgettünk egy fél órát.
Kiderült, hogy a körülöttünk lévő, nyaralóként használt házakat sorra feltörték, mint a tojáshéjat, sőt, az éppen frissen restaurált református templomot is felnyitották, és ami csak mozdítható volt, azt mindent elvittek, bútort, csaptelepeket, stb. Ugattak a kutyák, náluk is, nálunk is, kinézett a szomszédasszony, de nem látott senkit.
Kiderült, hogy nagyok sok a betörés, és újabban nem a napon barnult falubeliek új szokást vettek fel, nevezetesen azt, hogy az egyedül élő idős embereket megfigyelik, és ha valóban nincs körülöttük családtag, akkor rájuk törnek és örökösödési szerződést íratnak alá velük, mely szerint rájuk hagyják az ingatlanjaikat. A megfélemlített öregek persze aláírják, mit is tehenének.
Kérdem én, hol van ilyenkor a rendőrség?
Hol van ilyenkor az önkormányzat?
Mégis, kire számíthatnak az egyedülálló öregek?
Milyen korban élünk?
A bejegyzést írta: Yolla
Hozzászólások
időrendi sorrend
Ami, új szokást említesz, még nem hallottam. Leleményesek az elkövetők. Tehetik. Többször voltam érintett ...