Ráolvasás
2010. november 1.
Ráolvasás
korhely - 2010.11.01 05:32
bolondra ringatott gyerekre
A hajók
elúsztak tengerestől,
feladta őrhelyét a Nap,
űrszéli bozótban,
bétöltetlen idő terhével ügető,
rőt vadak váltanak.
Üres csigába heged a hiány,
csírák jövőbe túrt fejében
roncs a gondolat.
Kivetett szemekbe ötlik,
elhagyott fülekbe cseng,
ismeretlenektől búcsúzkodnak
ismerős szavak,
bolondra ringatott gyerekre bámul
az emberüreg a sitt alatt.
Végtelenbe zárkózott istenek
betongyönyörű falán
ellézeng a dilatáció
eszterláncot játszó lányok
szilikátba olvadt árnyain.
Égre kiáltott az égrekiáltó,
a tegnap, a holnap eloldja magát,
eszmék karavánútjaira
csillagtalan éjszaka
virrad a jövendő
ősrobbanás.
Ajánlás:
Minden képem sarkán legyél a mérték,
szirmaidhoz képest sok vagy kevés egy érték,
otthon örökös szabadesésben, az idő kezdete az,
Kisvirágom, amikor kinyílsz, akkor lesz tavasz.
A bejegyzést írta: Virág
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Virág,ez olyan szép,és te is olyan gyönyörű vagy...
Virág,ez olyan szép,és te is olyan gyönyörű vagy...
Ez volt az első, hogy a verset is megdicsérted és nem csak engem. :))))
Csak így tovább!
Amúgy én kaptam, de nem én írtam. Az ajánló nekem szól, nekem amúgy az tetszik az egész versből a legjobban. :)
Ó, köszönöm drága vagy, szépen udvarolsz. :))))
Ami szép,az szép,el kell ismerni.
Én nem udvarlok Virág, csak fejlett az esztétikai érzékem.
Ami szép,az szép,el kell ismerni.