újabb események régebbi események további események
02:02
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
13:42
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
04:34
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
02:09
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
02:14
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
10:13
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
13:09
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
12:53
Tündér módosította a naplóbejegyzését
12:52
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
02:23
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
02:12
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
02:16
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
02:09
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

Sikerült

2021. december 6.

Vissza a naplóhoz

2014. november 6.-i jegyzet:

a találkozót lebonyolítani.
Előtte még délre odamentünk a kutyával a kórházba és onnan mentünk Kelenföldre. Megint hoztam a formámat. Beültünk a kocsiba, elindultunk az állatkórházba és kb. 1 perc múlva a gondolataimba jött, hogy otthonhagytam a diktafont, amit megígértem egy látássérült hölgynek (vele kellett volna találkoznunk 4.-én). Apám morgott, de mondtam, hogy inkább vezessen, ne most veszekedjünk már. Mire odaértünk a kórházhoz, már nyugi volt és mondta, hogy hazaugrunk érte, aztán megyünk tovább. Szegény kutya nem volt jól megint - reggelre mindig nyúzott, ekkor meg már dél volt -, sokat fészkelődött, nem találta a helyét, alig tudtam fogni, meg nagyon lihegett. Fájdalmai voltak. Nagyon jó a dokija, látszik rajta, hogy tényleg szereti is az állatokat, nem csak ellátja őket. Beirkálta a számítógépbe a dolgokat, addig én letettem a vizsgálóasztalra, de csimpaszkodott belém, nem akarta, hogy letegyem. Kétlábra állt és mászott volna vissza a karomba. Mondta az orvos, hogy lehet látogatni, de mondtam, hogy nem lenne jó ötlet, mert a kutyának rossz lesz, ha odamegyünk, ő megörül, hogy hazahozzuk, aztán nélküle jövünk el. Nem akarom megingatni a bizalmát, szóval inkább nem zavarok be neki, majd szombaton megyünk érte úgyis, mert akkor jár le az infúziós kezelés és hazajöhet, onnantól kezdve itthon kapja majd a gyógyszereket. Megjegyezte a doki, hogy javult, meg én is mondtam, hogy evett-ivott. Levittem még délelőtt sétálni, hogy végezze el a dolgait és örültem annak, amit láttam, mert a gyógyulás jele az is. Elköszöntünk tőle, utána hazaugrottunk a diktafonért és mentünk tovább. Úgy találtam rá a hölgyre, hogy nézelődtem a neten és véletlenül belebotlottam a segítségkérésébe. Már majdnem vak, ezért szüksége volt egy diktafonra, hogy felmondjanak neki dolgokat, vagy ő saját magának. Beugrott, hogy nekem van egy és alig használtam, szóval gyakorlatilag új. Felvettem vele a kapcsolatot és mondtam, hogy tudok segíteni. 4.-re volt megbeszélve az időpont, de mivel a kutyával közben bajok lettek és járkáltunk vele az orvoshoz, így csúszott az egész és mára lett áttéve a találkozó. Mivel mozgássérült is, ezért mi mentünk el Kelenföldre hozzá. Elmagyaráztam hogyan működik, kipróbálta, aztán megkért minket, hogy mondjuk már rá a telefonjából a neveket és telefonszámokat, mert ugye nem látja. Apám felolvasta neki a diktafonra, azután még beszélgetett velünk. Kb. másfél órát voltunk nála, aztán hazaindultunk.

A bejegyzést írta: Arnold91

Hozzászólások

Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: