újabb események régebbi események további események
02:01
Pinupduzk regisztrált a weboldalra

Szívügyek

2022. november 21.

Vissza a naplóhoz

2022. március 17.-i jegyzetem:

Múltkor megvolt a kontroll szívultrahang, ami szerint stagnál a szívem teljesítménye. Ezt két irányból lehet nézni, én onnan nézem, hogy nem romlott tovább, sőt, állítólag egy kicsit javulhat a kezelés hatására és ezzel elfogytak a jó hírek. Nem hétfőre, hanem mára szólt az időpontom szakorvosi vizsgálatra, mákom van, hogy vasárnap este megnéztem a papírt. A vérnyomásom most alacsony volt, a pulzus szokás szerint magas. Az EKG megint rossz lett, de ez nem meglepő. Elkapott egy nyugalmi helyzeti 140-es tempót, aztán felállított a doki és pillanatok alatt felszaladt 175-ig, viszont a pitvarfibrilláció megint nem mutatta meg magát. Majdnem elájultam, úgyhogy visszafektetett a doki és felemelte a lábaimat. Ezúttal több tájékoztatást kaptam. Elmondta, hogy ICD pacemaker beültetésre lesz szükség (ami ugye nem új hír, csak megerősítette), mert több olyan rizikófaktor is fennáll, amik miatt megmakkanhatok. Egyrészt fokozatosan merül ki a szívem, másrészt fennáll a szívroham veszélye a tachycard rohamok és szabálytalan pulzus miatt, valamint a keringésösszeomlás (ami ugye néhány éve meglátogatott már, csak mákomra nem teljes volt, múlthónapban meg épp'hogy elkerültem) és a vérrögképződés veszélye is fennáll a pitvarfibrilláció miatt (azt mostanság ritkán érzem, de a doki szerint attól még lehet, mert nem mindig érzi az ember), illetve ezek a ritmuszavarok átfordulhatnak kamrafibrillációba, ami életveszélyes (de állítólag a szerkezet azt is megpróbálja megoldani egy erősebb sokk leadásával). Sok nehéz gondolat cikázik reggel óta az agyamban, de nem adom, nem is adhatom át magam nekik. Bevetettem hangos zenét, filmeket, repülős YouTube-videókat, mindent és bármit, hogy le legyen kötve az agyam. Ígyis be-beszivárog a fos a figyelmem középpontjába, de legalább nem tud leuralni, mert azonnal elkezdek valami másra figyelni. Igyekszem úgy hozzáállni, hogy ez még nem a világ vége, mivel korrigálható a dolog a készülékkel és ha nagyon szar lesz a helyzet, még a transzplantáció is ott van, mint végső mentőöv (persze addig ki is kell húzni, meg fizikailag is bírni kell a 'motorcserét'). Még nem tartok ott és egy darabig nem is fogok, ha minden jól megy, mert a doki szerint az csak az utolsó stádiumnál szükséges (a szívelégtelenségnek állítólag 4 stádiuma van, én a 3.-ban vagyok), csupán szóbajött, mint legutolsó esély, mivel fárad a szívem és ugyan a PM állítólag levesz majd némi terhet róla, de nyilván nem fogja meggyógyítani, az alapproblémák fenn fognak állni és romlani fognak, a cucc 'csak' arra lesz, hogy a hirtelen szívhaláltól megvédjen. Állítólag ez sem 100%-os védelem, de sokkal több esélyem lesz vele, mint jelenleg, mert most nem véd semmi. (De, Isten!) Anno elmondta a Dokim, hogy mik várhatóak az alapbetegség miatt, plusz ugye az érrendszerem gyári hibás, ezért mondhatnám, hogy volt időm felkészülni, ami félig-meddig meg is történt, de nyilván egészen más a valóság, mint a képzelet. Nem tagadom, hogy ettől a helyzettől befostam egy kicsit és lehúzta a hangulatomat. (Nem magamat féltem.) Megígértem, hogy nem keseredem el, meg hogy továbbra is apait-anyait beleadok és ehhez tartom magam. Ma is sok erőt kaptam, de többet nem írhatok erről. Itt van a fentebb említett 2 esélyem is és hiszem, meg tapasztalom folyamatosan, hogy az akarat is sokat számít, szóval valójában 3 esélyem van, mert én is tehetek azért, hogy minél tovább kihúzzam. Keseregni csak akkor 'érdemes', ha nincs esély, de mivel nekem itt ez a 3, nem fogom magam sajnálni. Valaki mást sajnálok, akiről tudom, hogy padlóra fogja tenni a helyzet. Próbálok majd erőt adni Neki. Most megint löketet kaptam. Mindig ez van, amikor gáz van, gondolom 'reflex', de hiszem, hogy ilyenkor Isten adja a hitet és az erőt! Felemás vagyok; az egyik felemet letaglózták a dolgok és berezelt, a másik viszont daccal és higgadtsággal reagál. Egy katyvasz van bennem, de gondolom nemsokára a helyükre kerülnek a dolgok. Válaszolt a doki pár kérdésemre és az infók közül leírok párat, hátha segítség lesz más idetévedő érintettek számára is (nyilván nem tudok teljeskörű tájékoztatást adni, csak nagyvonalakban próbálom leírni a dolgokat). Van ugye a hagyományos pacemaker, ami a túl lassú szívműködést korrigálja. Az ICD pacemaker is tudja állítólag ugyanezt, de az valójában egy mini defibrillátor. Ha azt érzékeli, hogy a szív túlpörög, akkor átveszi felette az irányítást és visszalassítja, ha pedig pitvarfibrillációt (ami állítólag veszélyes lehet, mert amíg remeg a szív, addig nem tudja fenntartani a keringést, plusz vérrög képződhet a pangó vérben), vagy a már fentebb említett kamrafibrillációt - az halálos lehet - érzékel, akkor sokkot ad le. A szarban az a jó, hogy ezek szerint mindegyik fennálló, vagy esélyesen kialakuló problémámba be tud majd avatkozni, így több legyet ütünk egycsapásra és valamelyest biztonságban leszek. Már csak az kell, hogy ne figyeljen be olyan gond, amit a szerkezet nem tud orvosolni, pl. kamrafibrilláció esetén leadja ugyan a sokkot, de állítólag nem biztos, hogy sikerrel jár. Ezt el kell fogadnom. Ez az egyik nehéz gondolat azok közül, amik azóta ordítanak a fejemben, amióta a dokitól eljöttem, de próbálom mindenfélével felülírni őket, mert nem kerülhetek a hatásuk alá. Isten vigyáz rám! Kérdeztem, hogy érezhető-e a szerkezet működése? Azt mondta a doki, hogy amikor 'figyel', olyankor semmit nem érezni (ez mondjuk logikus), de ha elszalad a pulzus, akkor a cucc mégjobban fel fogja pörgetni, hogy átvegye a gyeplőt és azt érezni fogom, aztán lelassítja a szívemet normál ritmusra. Ha ez valami miatt sikertelen, vagy a fent említett életveszélyes dolgokat észleli, akkor sokkot ad le és az állítólag olyan lesz, mintha mellkason rúgnának, mivel áramot juttat a szívembe, meg elveszíthetem az eszméletemet közben, de fogok kapni egy kártyát a masináról és az mindig legyen nálam, meg mentőt kell hívni, ha sokkot adott le a készülék. Nem túl biztató dolgok. Kérdeztem, hogy kell-e majd cserélni? Azt mondta, hogy az elem akár 10 évig is bírja, de 5-6-ig tuti, attól függően persze, hogy mennyire van igénybevéve a cucc, addig nem kell hozzá(m)nyúlni, hacsak nem hibásodik meg a szerkezet. Ha lemerült, akkor kell cserélni, de csak a kütyüt fogják állítólag, az eredetileg berakott vezetékek maradnak bennem. Élő szövet leszek a fémvázon. ;-) Pozitív hír, hogy állítólag jelentősen javul az ember életminősége a beültetés után. Mondta a doki, hogy akik addig kb. semmit nem tudtak már csinálni (én is ott tartok), a szerkezettel azok is futnak, dolgoznak, teljes életet élnek - persze betartva a PM-re vonatkozó szabályokat. Ez biztató! Már hiányzik az aktivitás, én utálok tétlenkedni. A beavatkozás állítólag nem tart sokáig (hacsak nem adódik valami gikszer közben) és nem altatnak, csak érzéstelenítenek (kivéve ha gáz van, mert a legtöbb altató állítólag ront a ritmuszavarokon, illetve növeli a rizikókat azoknál, akiknek súlyos a szívelégtelenségük). A doki szerint előbb erősíteni kell a szervezetemet, mert jelenleg az is nagy megterhelés volna neki, ha így nyúlnának hozzám, de ha netán valami miatt el kellene altatni, akkor sanszos, hogy nem ébrednék fel, így addig nem nyúlhatnak hozzám, amíg nem érem el a biztonságos paramétereket. A beavatkozás után 1-1,5 hónapig nem emelhető magasra a bal kar, nehogy kicsússzanak az elektródák és a terhelést is csak fokozatosan lehet elkezdeni. Ezt én már tudtam, de azok miatt leírom, akik érintettek az ügyben és infókat gyűjtenek. Mivel még van egy esélyem kétfedelű géppel történő repülésre, megkérdeztem, hogy mi a helyzet ezügyben? Állítólag a repülésnek nem akadálya a szerkezet. Zsír! Ezt azért is írom le, hogy aki szintén a cucc beültetésére vár és olvassa a posztot, az tudja, hogy lehet repülni, csak a kártyát meg kell mutatni és értelemszerűen nem sétálhat át az ember a fémdetektoros kapun.

Állapotkövető rész:
Nem tartott sokáig a múltkor említett jólét, azóta már ismét semmire sem vagyok jó kb., mert amint megmozdulok már indul a buli. Fekve is befigyelnek a kitartó tachycard rohamok, de azért nyugalomban még zömmel elvagyok, bár a bal kar/váll fájdalom, meg a mellkasi forróság/szorítás gyakran befigyel. Annyi a pozitívum, hogy a fulladás és köhécselés nem vészes, mióta lehajtották a vizet, szóval úgy tűnik még nem termelődött újra olyan mennyiség, hogy újra akadályozzon a légzésben. Kaptam vízhajtót arra az esetre, ha újratermelődik. Ha bármit csinálok, vagy csak felkelek, már érzem és hallom a mellkasomban elszabaduló tempót, közben ájulás kerülget. Alapból is, mert gyenge vagyok, ami a doki szerint azért van, mert az izmaim nem kapnak rendesen vért. Kaja után megint rosszul vagyok, így többször eszem keveset. A Dokim mondta egyszer, hogy azért érzem kaja után a szívtájéki bulit, meg a keringési zavarokat és az intenzíven is azért adnak csak könnyen emészthető ételeket az embernek, mert terheli a keringést az emésztés és akié instabil, az rosszulléttel reagál. A napi teljesítményem megint annyi, hogy reggel ellátom a macskákat (alomtakarítás & etetés), időnként kimegyek a konyhába, hogy tegyek a tűzre, meg retyóra megyek ki és ennyitől is elfáradok. Ez közel sem a régi Arnold, aki egész nap aktív volt, de reményt ad a doki azon mondata, hogy a szerkezetnek köszönhetően majd újra erőre kapok. Fel kell erősödnöm, hogy hozzámnyúlhassanak, az idő viszont eléggé sürget, szóval kíváncsi vagyok, mit sikerül kihozni a szervezetemből.
Gondolom mostanság a frontok is odatesznek a közérzetemnek, mert a görcsrohamok is megint naponta jelentkeztek egy ideig, voltak napok, mikor 2-3 volt, csak tegnap és azelőtt maradt el, ma sem volt, de még estig lehet. Korábban nem tartottam tőlük, de a legutóbbi eset óta (amikor nem akartak abbamaradni és majdnem szívrohamot kaptam), meg amióta jobban megviselik a szívemet, mindig szorongás kap el, amikor megérzem, hogy jön, mert nem tudom, hogy abbamarad-e majd, vagy kibírja-e a szívem?
Elég fosul vagyok, de úgy fogom fel, hogy a fájdalmak és a rosszullétek a barátaim, mert amíg érzem őket, addig élek.
Ha bekerül a cucc, gondolom be fog kapcsolni rohamok alatt is, mert olyankor is elszáll a pulzusom. Kíváncsi vagyok hány évig bírja majd szuflával az elem. Állítólag vannak, akiknek be van ugyan ültetve a holmi, de még nem kellett beavatkoznia, csak figyel, ergo biztonsági okokból van bent, mert hajlamosak az érintettek olyan ritmuszavarra, ami megölheti őket. Gondolom ebben az esetben sokáig bírja az elem.

A bejegyzést írta: Arnold91

Hozzászólások

Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: