újabb események régebbi események további események
20:07
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
16:56
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
08:15
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
21:23
Virág módosította a cikkét
16:05
Virág új cikket töltött fel
08:35
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
08:07
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
07:56
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
20:40
D Klári módosította a naplóbejegyzését
20:37
D Klári új bejegyzést írt a naplójába
20:30
D Klári új cikket töltött fel
15:33
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
14:44
Virág módosította a naplóbejegyzését
14:43
Virág új bejegyzést írt a naplójába
00:53
emillio új cikket töltött fel
22:59
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
20:53
Új cikk került fel a weboldalra
20:27
Új cikk került fel a weboldalra
00:05
Új cikk került fel a weboldalra
23:46
Új cikk került fel a weboldalra

Születésnaposok

2012. március 2.

Vissza a naplóhoz

Arany János

1817. március 2-án született (Nagyszalonta) magyar költő, műfordító († 1882. október 22.)

Vagyontalan nemesi családban született tizedik gyermek volt, de kilenc testvére közül csak a legidősebb, Sára maradt életben. Hogy szegényes életüket jobbá tegye iskola mellett tanított, sőt még egy ideig vándorszínészkedett is. 1840 novemberében feleségül vette Ercsey Juliannát, egy ügyvédnek árva, vagyontalan leányát, akitől 1841-ben született Juliska lánya és 1844-ben László fia.

Arany János 1845 nyarán írta az Elveszett Alkotmány c. szatirikus eposzt, amit beküldött a Kisfaludy Társaság vígeposz-pályázatára. A mű meg is jelent a Kisfaludy-társaság Évlapjai VII. kötetében és vele a 25 arannyal járó pályadíjat el is nyerte, bár Vörösmarty bírálta hexametereit. A bíráló szavak további munkára késztették Aranyt.

1846-ban a Kisfaludy Társaság újabb pályázatot írt ki. Ezt a pályázatot Erdélyi János készítette elő, s az ő utasítására vették fel a követelmények közé a népies formát. A Toldi már egyöntetű győzelmet aratott, s nemcsak a pályadíjat nyerte, hanem bírálói ámulatát is. Egyszerre ünnepelt költő lett, jeles írók figyelme fordult feléje, és Petőfi volt az első, aki üdvözlésére sietett. Egy évre rá a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta.

A világosi fegyverletétel után egy ideig bujdosni kényszerült, de időközben Tisza Lajos hívta meg Gesztre, hogy fiát, Domokost a költészetre oktassa. A Magyar Tudományos Akadémia tíz évi szünet után 1858. december 15-én nagygyűlést tartván, előbb levelező, majd ugyanaz nap rendes taggá választotta. Az eltelt tíz évben tanárként dolgozott miközben termékenyen ontotta a költeményeket.

1865-ben leánya, Juliska meghalt, fél évvel azután, hogy Szél Kálmántól megszületett gyermeke, Szél Piroska. Szeretett leányának váratlan halála mélyen megrendítette Arany Jánost, olyannyira, hogy elhallgatott benne a költő jó időre.
1879-ben készült el a Toldi szerelme című elbeszélés, majd később a Toldi estéje is.

A Petőfi-szobor 1882. október 15-i avatásán megfázott, s tüdőgyulladást kapott. Ettől kezdve egyébként is gyenge szervezete teljesen leromlott. 1882. október 22-én déli 12 órakor hunyt el Budapesten.

Köszönjük Arany János minden törekvését, mely méltán emeli az irodalmi panteon magaslatára őt.

Kép: internet
Infó: wikipédia

Egy másik születésnapost köszöntök a mai videóval, Isten éltesse Jon Bon Jovit, és minden ma ünneplőt is.

A bejegyzést írta:

Hozzászólások

időrendi sorrend

 
2012. március 3. 08:51
Én köszönöm!
Xaide
2012. március 2. 14:29
Kedves Xaide!

Nagy nevet hoztál ma nekünk, köszönjük!

Pussz, Tündér
2012. március 2. 11:04
L.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: