Töredék pillanata
2019. április 14.
A szellő szelíden érinti tó vizét,
lélek pillantását, s gondolata frigyét.
Aprócska redők ringatják a csónakot,
ezzel üdvözlik a tavaszi hónapot.
Mélyen beleszippantok a levegőbe,
fantáziám egyre csak sodor előre,
a szembogaram kíváncsian kitágul,
az idilli táj, most előttem kitárul.
Ott a stégnél sorban pihenő ladikok,
az ismeretségük nagyon régi titok.
Ám a nádasból nagy hangzavar hallatszik,
meredten figyelem, vajon ott mi zajlik?
Találgatások, s képzelgések játéka,
sejtem, a sors csalafinta ajándéka.
Palettám színei a vásznon vegyülnek,
ecset-vezetésemből lelkem feltűnhet.
Láttatom a pillanat kis töredékét,
szemlélőnek adva lényem küldetését.
Emóció és vágy lüktető hatása,
napsugár finoman fürkésző varázsa.
2019. 04. 04.
Szerzői és minden jog fenntartva!
Megosztható változtatás nélkül.
Zoltán Simon festménye.
A bejegyzést írta: Ilpaki
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.