újabb események régebbi események további események
08:20
Sanda új hozzászólást írt Tündér naplóbejegyzéséhez
06:58
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
06:36
zsoltne.eva új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
23:01
Ilona új hozzászólást írt Tündér naplóbejegyzéséhez
20:15
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
20:08
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
20:05
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
19:40
Anyu új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
16:43
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
15:48
Sanda új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
15:32
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
15:30
zsoltne.eva új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
14:44
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
11:24
Anyu új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
11:21
Anyu új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
09:20
Black Ice új bejegyzést írt a naplójába
08:11
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
08:06
Sanda új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
07:36
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
07:29
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését

Túl fiatal az érettséghez?

2012. március 26.

Vissza a naplóhoz

Azok közé tartozom, akik korán felnőttek. Nyolc éves voltam, tesóm négy, mikor a szüleink házassága végképp tönkrement és anya felpakolt minket a buszra, hogy "megyünk a nagyiékhoz nyaralni". Gyakori volt, de ezúttal nem mentünk vissza. Ő ezt nekünk meg is mondta és arra kért, hogy ne mondjuk el apának. Talán itt kezdődött.
Sosem tudtam beilleszkedni. Mindenhol kinéztek. Talán még oviban éreztem magam legegyenlőbbnek a társaimmal, de az általános iskola nekem lelki terror volt. Én voltam az a megszeppent, hófehér bőrű sovány kislány, akit bántani lehetett. Később a szakközépben is végig ez ment. Ahogy ők kirekesztettek, bennem úgy változtak sorban a dolgok. Más lett a felfogásom, az értékrendem, a világképem. Akkor nagyon nehéz volt, így visszanézve azonban akár még meg is köszönhetném, hogy nem olyan lettem, mint ők.
Ennek mégis az lett a hátránya, hogy hozzám hasonlókat nem igazán találok errefelé, azaz nincsenek barátaim. A szokásos történet egy magányos lányról, aki kilóg a sorból. Nem részletezem.
Tizenhat körül lehettem, mikor elkezdtem chatelni. Ott végre megtaláltam a helyem. Sok hozzám hasonló töltötte otthon az idejét, jól kijöttünk. Kicsit meg is nyíltam, bátrabb lettem, nyugodtabb. És főleg nagyobb lett a szám. Sokszor beleokoskodtam a dolgokba, lettek olyan témák, amikre nagyon érzékeny lettem és hamar felbosszantottak.
Ekkor megkaptam, hogy "te még túl fiatal vagy, nem értheted". Természetesen ezt nálam két-három évvel idősebbek mondták, korántsem viccből.

Ez most onnan jutott eszembe, hogy múlt éjjel, vagy már hajnalban, nem emlékszem, írtam egy hozzászólást egy cikkhez. Tanácsot adtam egy nálam jóval idősebb nőnek, mint az később kiderült. Végig tegeztem és úgy beszéltem, mintha egyformák lennénk. Kicsit furán érzem magam emiatt. Adtam már tanácsot korábban is, akinek csak kellett, ebben jó vagyok, de egy ötven körülit nem szoktam csak úgy letegezni. Persze, itt más, a többség nem bánja és örül neki, ha nem érzékeltetik a korát, de attól még fura. Nem tudom, mit fog gondolni, ha elolvassa. Talán azt, hogy ez a huszonegy éves kislány még azt sem tudja, mi az a házasság, de úgy ír róla, mintha többszörösen elvált anya lenne.
Viszont egy valami megnyugtat. Én azt vallom, hogy nem a korunk határozza meg, hogy mennyire vagyunk érettek vagy tapasztaltak. Nagy átlagban persze gyakran beválnak a sejtéseink, de én is azok közé tartozom, akik csak éveiket tekintve fiatalok, lelküket tekintve pedig ki tudja, milyen idősek. Igyekszem nem elvetni a sujkot, ha egy nálam idősebbel beszélek, hajlamos vagyok a saját rokonaimat is magázni, ha a szüleim lehetnének. Sokszor szóvá is tették, de ezt csak úgy védtem ki, hogy kerültem az olyan szavakat, amikben a tegezés különbözik a magázástól.

Ezzel a sok blablával csak azt szerettem volna mondani, hogy talán fiatal vagyok, egy huszonegy éves kislány, de legalább kétszer ilyen idősnek érzem magam sokszor. Nehéz kijönnöm a korombéliekkel, mert nem is az, hogy lenézem őket, de taszítanak.
Volt gyerekkorom, de csak addig tartott, amíg elhittem a tündérmeséket..

A bejegyzést írta: Reenzy

Hozzászólások

A naplóbejegyzéshez nem szólhatsz hozzá.

időrendi sorrend

2012. március 26. 17:22

megtekintés Válasz erre: MindenHatÓ - 2012. március 26. 15:43

Én szívből kívánom éld át ebben az életedben is az őszinte szerelmet!!

Folyamatban van, köszönöm ;)
2012. március 26. 15:43

megtekintés Válasz erre: Reenzy - 2012. március 26. 12:59

A hihetetlen tapasztalat.. hát, vannak megmagyarázhatatlan dolgaim, az biztos :) Emlékszem a leveledre, mikor megkérdezted, tényleg ilyen fiatal vagyok-e? Ahogy most visszaolvasom a részeket és a hozzászólásokat, jókat mosolygok rajtuk. Fura.. mintha tényleg átéltem volna. Talán tényleg vándorol a lelkem és ettől olyan "öreg". Hát ez ilyen :)

Én szívből kívánom éld át ebben az életedben is az őszinte szerelmet!!
2012. március 26. 12:59

megtekintés Válasz erre: MindenHatÓ - 2012. március 26. 12:53

Az írásaidból is kitűnik a hihetetlen tapasztalat. Ha valaki tanácsot kér, szerintem szívesen fogadja bárkitől, kortól függetlenül!

A hihetetlen tapasztalat.. hát, vannak megmagyarázhatatlan dolgaim, az biztos :) Emlékszem a leveledre, mikor megkérdezted, tényleg ilyen fiatal vagyok-e? Ahogy most visszaolvasom a részeket és a hozzászólásokat, jókat mosolygok rajtuk. Fura.. mintha tényleg átéltem volna. Talán tényleg vándorol a lelkem és ettől olyan "öreg". Hát ez ilyen :)
2012. március 26. 12:53
Az írásaidból is kitűnik a hihetetlen tapasztalat. Ha valaki tanácsot kér, szerintem szívesen fogadja bárkitől, kortól függetlenül!
2012. március 26. 11:54
Szeretem az ilyen őszinte, igazán belülről jövő képet magunkról. Sokszor nem ismerjük a másikat, nem is lehet és mégis egy ilyen kis bemutatás, töredék az életünkből is közelebb hozz egymáshoz. Máskor is így írj magadról... :-)
2012. március 26. 10:58
Reenzy, igazad van, a bölcsesség nem korfüggő. Jó tanácsot éppúgy kaphatunk fiatalabbtól, mint idősebbtől. Az, hogy hogyan fogadják, már egyéntől függ. A net-illem pedig azt mondja, hogy mindenki tegez mindenkit. Nem hibáztál. De... Tündérmesék még napjainkban is valóra válhatnak. ;-) Pussz, Tündér
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: