Utánzás
2013. április 21.
Azt hiszem, már írtam arról, hogy tavaly ősszel, négy pelyhes kiskacsa az utcáról bebújt a kapu alatt, és a kocsim alatt húzták meg magukat.
Tekintettel arra, hogy körülöttünk más minden ház nyaraló, nem tehettünk mást az apátlan, anyátlan kis árvákkal, mint hogy befogadtuk őket és közértben vett salátán nevelgettük.
Mára felnőtt, elfajzott hattyúhoz hasonlatos lényekké váltak, akik nem adnak ki hangot.
Együtt uralják a baromfi udvart Anyukám öt tyúkjával együtt, és az óljuk is közös.
Reggelente, amikor kiengedem őket, csapkodnak a szárnyaikkal, néha még a földtől is elrugaszkodnak. Érzem, ha jobban nekidurálnák magukat, átrepülnének a kertbe is. De nem teszik.
És láss csodát, utánozzák őket a tyúkok, csapdosnak a szárnyaikkal, de csak a levegőt keverik.
Minden reggel jókedvre derítenek!
A bejegyzést írta: Yolla
Hozzászólások
időrendi sorrend
Nagyon jo, ha vannak àllatok a hàznàl!
Ha nem repülnek el, lehet, hogy tényleg hàzi kacsàk. :)
Puszi
Szia, Juli!
Nem rút kiskacsák voltak, hanem teljesen házi kacsa csemetéknek néztek ki.
Már igazán megtanulhattam volna, hogy a látszat néha csal! De nagyon!
Pussz: Yolla
Az ember - az asszony - mindig reménykedik benne, hogy talán MOST nem!
Aztán kiderült, hogy igen, most is!
No comment.
pusz
juli
Szia Yolla!
Nézz utána a biológia könyvben!
Nem lehet, hogy négy darab rút kiskacsát találtál tavaly?
Egyszer majd, ha nem figyelsz oda királynői hattyúkká változnak.
:-))
pusz
Juli
Nem rút kiskacsák voltak, hanem teljesen házi kacsa csemetéknek néztek ki.
Már igazán megtanulhattam volna, hogy a látszat néha csal! De nagyon!
Pussz: Yolla
Nézz utána a biológia könyvben!
Nem lehet, hogy négy darab rút kiskacsát találtál tavaly?
Egyszer majd, ha nem figyelsz oda királynői hattyúkká változnak.
:-))
pusz
Juli