Vajúdás...
2012. március 24.
Nem tartott sokáig, mert nem bírtam volna tovább elviselni. Nem szokott ezzel "dicsekedni" azt hiszem senki, ellenkezőleg. Igyekszik mélyen elhallgatni, mekkora bajban van, senkire nem tartozik alapon. Kivéve engem, aki szeretem, ha képben vagytok...
Egyszer fent, máskor lent... Most éppen fent vagyok, köszönve az okos kis buksi fejemnek, hogy még időben, no és az OTP-nek. Ez tegnap volt. Döntöttem, nem "koplalok" tovább. Még mielőtt arra gondolnátok, hogy ez vicc, hát nem az sajnos, és mindezt magamnak köszönhetem. Csak tanuljatok mások példájából, kezdhetitek az enyémmel!
Mi az, amit soha nem szabad túlzásba vinni... hogy elkerüljétek az elkerülhetetlent?... Ezt mindenkinek - testre szabottan - magának kell tudnia. Én már tudom, de minden hiába. Újra és újra elkövetem... De nem is én akarok tanulni ebből, mert már tudom.
De ma már semmi gondom. Ellenkezőleg. Jól vagyok, köszönöm. :-)
A bejegyzést írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: Tündér
Kedves Éva!
Néha dönteni kell. Nem megy máshogyan.
Pussz, Tündér
Néha dönteni kell. Nem megy máshogyan.
Pussz, Tündér