Vintage és lugas
2020. május 25.
Jobbnak láttam, ha nem gondolok bele többet a történetünkbe, mint amennyiről valójában szólt. Tereltem a gondolataimat rólad, de jólesően zuhantam vissza mindig az érzésbe, amit a jelenléted, a figyelmed és az érintéseid generáltak. Nem akartam neked sok lenni. Rettegtem attól, hogy azt gondolod, a féltve őrzött szabadságod útjában állok. Ezért nem tettem semmit. Csak vártam. Vártalak, ahogy várlak a mai napig.
Késő este volt, amikor újra írtál. Amikor megbizonyosodtál, hogy egyedül vagyok, felhívtál. Elcseverésztünk a világodról, a világomról. Régiségekről, vikingekről, hajfonatokról és a vintage világ szépségeiről. Körvonalazódtak az újabb közös pontok.
- Egyébként a kocsiból telefonálok.
Újságoltad hirtelen.
- Mit keresel ilyen későn az utcán?
- Itt vagyok tőled pár háznyira a parkolóban. Arra gondoltam, beszaladhatnék pár percre.
Vetted át az irányítást.
Résnyire nyílt a kapum. Gyorsan kézen fogtál és a ház mögé vittél a lugashoz. Csak a csillagok, a szőlő és a ház sarka a tanúi, hogy ott és akkor mennyire vágytál rám. Kezed a számra tapasztottad, hogy a más ne hallja, milyen erőteljes a hatásod.
- Nem tudom, mi ez, de egyre csak fokozódik...Mondd meg!
Kérleltelek.
- A vágyad.
Mosolyogtál elégedetten.
Aztán amilyen gyorsan besurrantál, hirtelen el is tűntél az sejtelmes éjszakában.
A lugast azóta is emlegeted. Emlékeket ébreszt...benned is...
(Kép: https://www.printker.hu/mit-is-jelent-a-vintage-stilus-132)
A bejegyzést írta: Főnix Madárka
Hozzászólások
Ehhez a bejegyzéshez senki nem írt hozzászólást.