Volt nincs ...
2015. március 6.
A történet a következő. Írtam egy cikket, ki tudja hányszor piszkozatként mentettem - mégis elröpült.
Ilyenkor megmagyarázom, magamnak: Olyat írtam volna, amit esetleg nem is szerettem volna ...
Az elmúlt pár napban kellemesen elfáradtam faültetés ürügyén.
A bejegyzést írta: D Klári
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: D Klári
Anyu drága!
Lehet, hogy örökre elszállt a cikkel együtt az írás kedvem is ... :(
puszi
Puszi
Válasz erre: Anyu
Klárika!
Ne keseredj!Talán az idén jobban sikerülnek a kinti dolgok.
Itt meg megvárunk szépen,Másodszorra,harmadszorra csak ideér az írásod :)
Puszi
Lehet, hogy örökre elszállt a cikkel együtt az írás kedvem is ... :(
puszi
Válasz erre: D Klári
Tudod Anyu, egyre kevesebbet tudok jönni, elég sok a munka, mi rám vár. Persze szeretnék itt lenni, olvasgatni, "hosszan" az írásokhoz szólni, na persze, meg, ami éppen eszembe jut elmondani. Kinek? Itt Nektek. Bosszús vagyok, ha elrepül az írás.
Tavaly annyira vártam már a tavaszt és a fák terméseit, amit előző évben ültettem, és nem lett belőle semmi.
Ne keseredj!Talán az idén jobban sikerülnek a kinti dolgok.
Itt meg megvárunk szépen,Másodszorra,harmadszorra csak ideér az írásod :)
Puszi
Válasz erre: Ilona
Kedves Klári, nekem már sokszor elment a kedvem az írogatástól e miatt, ilyenkor hallgatásba burkolózom, egy darabig nem is jelenkezem.
Milyen fát ültettél?
Köszönöm a Te érdeklődésedet is. Két fajta sárga barackot, egy őszi barackot és cseresznye fát ültettem. Lehet, hogy a cseresznyét nem kellett volna, mert érdekes módon a kertben az elmúlt közel hat évtized alatt, csak úgy mint a tél álló alma, nem maradt meg. No meg elég terebélyes is lesz, ha megnő ... :) Jó előre gondolkodom. Még ültettem két fajta piszkét és fekete ribizlit. Még egy szeder bokort akarok, azt a szomszédasszonyom ad.
Válasz erre: Anyu
A technika ördöge valóban kitol velünk néhanapján.Nekem leveleim keringenek valahol a cyber térben.Bosszankodik az ember persze,de jobb híján megírja újra.Látod Klárika,ebben sem vagy egyedül:)
Valami jóféle meggyet nekünk is kéne ültetni,mert elfogytak a meggyfáink.Pedig régen nagyon sok meggyünk volt.
Tavaly annyira vártam már a tavaszt és a fák terméseit, amit előző évben ültettem, és nem lett belőle semmi.
Válasz erre: zsoltne.eva
Ajjaj kedves Klári! Hányszor repült el nekem is egy-egy írásom, ami nem látott napvilágot, csak a gondolataimban maradt meg... Ne bánd!... Való igaz, azt mondják: a szó elszáll, az írás megmarad... Nem veszett az végleg el... Egyszer majd valami kapcsán ismét előjön... A technika ördöge már jó párszor megtréfált bennünket... a lányom képében akár, amikor simán befejezve a játékát, anélkül kapcsolta ki a gépet, hogy elmentettem volna a még csak piszkozatként fent lévő írásomat... Először bántam, de már el is felejtettem a következő pillanatban...
No és milyen fákat ültettél? Mert az legalább maradandó! :-)))
Klassz történetnek tűnt, de eltűnt.
A fáim remélem maradandóak lesznek, nem úgy, mint az elődeik. Igaz, most már figyelő szemeim rajtuk.
Milyen fát ültettél?
Valami jóféle meggyet nekünk is kéne ültetni,mert elfogytak a meggyfáink.Pedig régen nagyon sok meggyünk volt.
Valami jóféle meggyet nekünk is kéne ültetni,mert elfogytak a meggyfáink.Pedig régen nagyon sok meggyünk volt.
No és milyen fákat ültettél? Mert az legalább maradandó! :-)))