Tetkó minden mennyiségben
Látogatók száma: 1 084
Úgy emlékszem, kb. tíz éve kezdődött. Volt egy barátunk, aki tetovált. Akkor még nem érdekelt különösebben a dolog, csak tetszettek a minták más bőrén.
Férjem is kacérkodott a gondolattal, hogy kellene egyet magára varratni, meg is tervezett egy nonfiguratív mintát, majd átvonultunk a sráchoz. Én csak kíséretként, hogy megnézzem és legyen valamiféle fogalmam arról, hogyan is készülnek ezek a gyönyörűségek.
Ki volt téve több újság, minták ezreivel, beköszöntött a bőség zavara.
Mert akkor már én is szerettem volna egyet, nagyon. Láttam, hogy nem vészes, senki nem halt még bele, gondoltam, legyen hát, jelöljenek meg, legfeljebb könnyebb lesz azonosítani, ha elrabolnának az ufók, vagy szatírok vagy bárki. Persze ez csak vicc, viszont már bizsergett a bőröm, rákívánkozott egy szépséges liliom-féle virágminta. Szigorúan fekete színnel, a színeset nagyon harsánynak találtam.
Szóval, míg életem párja elment harapni valamit (üres gyomorral senki ne tetováltasson!!) addig nekem már fel is volt rajzolva jobb vállamra - karomra a liliom. Nem túl nagy ábra, 6-7 centi lehet, és elkezdte varrni a haver. S, hogy milyen érzés?? Nem szakadtam meg a nevetéstől közben, de ki lehet bírni. Pláne, ha nagyon akarjuk. Először olyan, mintha karcolnák a bőröd (végül is ezt teszik), aztán meg elzsibbad. Azt nem mondhatnám, hogy fáj, mert nem lenne igaz, bár volt már kellemesebb élményben is részem.
Nos, elkészült és fantasztikusra sikeredett, nagyon boldog voltam!
De!!! A tetoválás már csak olyan, hogyha van egy, akkor kell még egy és még, még, még.
Bár ez nem mindenkire igaz, van aki megelégszik egy figurával, aztán élete végéig hordja.
Eltelt egy év, addigra még több újságot, képet nézegettem, és úgy gondoltam, eljött az ideje, hogy a lábamra, a bokám fölé is csináltassak egyet. Egy nonfiguratív mintával szemeztem, ami hosszában elhelyezve nagyon szépen, optikailag nyújtja a lábat (160 cm vagyok). Ez is meglett!! Soha nem bántam meg, jól mutat.
Itt a történetben ugrok azt hiszem nyolc évet, mert akkorra értem meg a következőre.
Nekem is és a férjemnek is tetszik, ha egy nőnek hátul a derekán van a tetoválás, sejtelmesen benyúlva a derékvonal alá, sőt a bugyi alá is. Sokan mondják, hogy a deréktetkó = kurvabélyeg. Lehet. Mégis, ha igényesen van megcsinálva, dísze a testnek. Szerintem.
Mintakeresgélés, kiválasztás, rajzolás, tervezés, hogy egyedi legyen, de megszületett. Egyiptomi motívum, kiegészítve férjem által tervezett nonfival, pont Ő rajzolta a bugyi alá benyúlós részt. Vaj' h mért??? Mert azt igazából csak Ő fogja látni, hát olyan legyen, ami neki is tetszik.
Egy óra a kontúrozás, plusz két hét múlva három óra a színezés - satírozás. Ebben már pici halványkék és fehér is van, de nem feltűnő. Szülinapi ajándék volt ez a páromtól, tudta, hogy ezt szeretném.Ez már sokkal jobban fájt, mint az előző kettő összesen, de kibírtam egy hang nélkül. Csodaszép lett, egy művészi alkotás.
És, hogy lesz-e még??? Nem hiszem, bár soha ne mondd, hogy soha!
Csak azért írtam le a tetkós történetemet, mert még senki nem írt ebbe a rovatba, gondoltam, megosztom veletek. Tudom, hogy sokan ellenzik, de hát nem vagyunk egyformák. Viszont nagyon intim helyre én sem csináltatnék soha, annak semmi értelmét nem látom és az szerintem százszor ennyi kín.
Ja és még egy: van egy kérdés, amit általában feltesznek a tetoválással kapcsolatban, amitől önként és dalolva ugranék ki az emeletről.
Így hangzik: "Tudod, hogy ez már életed végéig ott marad???"
:-)
A cikket írta: anubis
Hozzászólások
időrendi sorrend
Jaaaj:) Nekem is van 2 :) és már tervben a harmadik, meg a negyedik is :) kész vagyok tőlük, imádom őket..Mondhatnak bármit, hogy kurvás, hogy gusztustalan, hogy "mi lesz veled öregkorodban?"...nem érdekel! Aki felett egyszer berregett a tetováló-gép, az tudja miről beszélek :) Jogos a pont: ezt mindenki önmaga dönti el...te akartad, te választottad, viseld..aki megbánta, aki lecserélné, annak marad a lézeres eltávolítás, de nem ajánlom, mert csúnya marad a helye és állati sokba kerül! Még jó, hogy én szeretem a sajátjaimat :)
Gratulálok a tetkóidhoz.Nekem is van egy egyiptomi napisten és benne az élet talizmánja,amit nagyon szeretek és nem bántam meg,hogy itt díszeleg a derekamon"ami állítólag kurvás".Én nem találom annak,inkább szexinek.Egy év múlva 40 leszek,és úgy gondoltam ,ha eddig nem híztam el ezután sem fogok, (vagy legalábbis megpróbálok:)Szép,mutatós,a lányaimnak és a férjemnek is tetszik:) (aki szeretne tetkót és évek óta fontolgatja,azoknak hajrááá:)
Én sem bántam meg, egy pillanatig sem. Aki nem akar, az ne csináltasson, nekem mindig is tetszett a tetoválás.
A derekamon meg különösen, és ami fő, a férjem is odavan érte(m).
Köszönöm a hozzászólást:)
Judit
És az sem utolsó szempont, hogy a tű láttán általában elájulok :D
Talán egyik alkalommal élt is vele, ha jól emlékszem. :-)
Kedves Ági!
Első alkalommal, illetve tetoválás után minden varrás begyullad. Aztán szépen hegesedig be, majd viszket is:)) de igen, örömöt okozott, mert akartam és nem foglalkoztam a fájdalommal.
puszi
Én is hallgattam már miatta, bár nem bántó, hanem inkább kétkedő véleményeket, hogy minek kell már ez.:( szegény nagymamám előtt mindig takargattam, ha hozzájuk mentem, csak hosszú nadrág és ujjas póló:) de őt már csak a kora miatt is kíméltem, tiszteletben tartottam, hogy neki ez nem tetszik.
Örülök, hogy Te is bátran vállalod, pedig az sem lehet egyszerű:) A háton nagyon fáj?? Én a lapockámra gondoltam még ki egy kisebb mintát..:)
Puszi neked
Nagyon érdekes ez a számomra ismeretlen téma!!!!!!! Vagyis nem is igaz, lányom bokáján van egy teknősbéka, ami első alkalommal nagyon begyulladt!!!!!!!
örülök, hogy Neked csupa derűt okozott!!! Most már lányomnak is.
Szeretettel: Ági
Első alkalommal, illetve tetoválás után minden varrás begyullad. Aztán szépen hegesedig be, majd viszket is:)) de igen, örömöt okozott, mert akartam és nem foglalkoztam a fájdalommal.
puszi
Én a Te táborodba tartozom!!Örülök hogy valaki más is így gondolja! Nekem a teljes hátam és a fél karom ki van varrva nő létemre.Kaptam hideget meleget.De ha egy ember felvállalja magát és tudja ki is valójában ez is hozzátartozik:) Szép napot Neked!
Örülök, hogy Te is bátran vállalod, pedig az sem lehet egyszerű:) A háton nagyon fáj?? Én a lapockámra gondoltam még ki egy kisebb mintát..:)
Puszi neked
örülök, hogy Neked csupa derűt okozott!!! Most már lányomnak is.
Szeretettel: Ági
A tetoválással az a baj, hogy vannak munkakörök amit meg sem kaphat az ember, ha tetoválás van rajta....de ugyanez van a pirszinggel is. A fiamnak a pirszinget ki kellett venni, mikor felvették a munkahelyre.Nekem egyik sem tetszik.
Igazából szerintem akkor is zavarna...lelki szemeim előtt látom a petyhüdt,lógós 95 éves önmagam...hahha, 102 évesen meg majd főleg!!! Kozmetikai tetkót akartam, míg nem láttam a barátnőmet közvetlen az elkészülte után...na, hallod, mint akit jól összevertek! Mondjuk egy hét után szép lett és a szépségért szenvedni kell, de én nem szenvedek. Most szép vagyok ;-)) 102 évesen meg mind1 lesz....
És egyébként minden tetkó csúnya, miután elkezd gyógyulni, varasodni, viszket meg olyan, mintha tényleg megvertek volna, na de ha valaki igazán akarja, akkor ez nem tántoríthatja el:))
Mindkettőnek van tetkója. Nagykorúak voltak, amikor is...hogy is mondták? nonfiguratív a a fiam vállán, a lányomnak meg egy kriksz-kraksz szerintem, szerinte meg kínai jel, vagy japán?
Máson bármit, csak rajtam ne elvet vallom amúgy.
Ha megbolondulok az egyik mellemre tetetek egy tulipánt én is. Addig nem. ;-))))
(Ezt viccnek szántam csak.)
Ha csak az tart vissza, hogy mindig ott marad, akkor olyan helyre érdemes csináltatni, ami nincs szem előtt akkor sem, ha megunnád:)))