Mintazállat...

Látogatók száma: 34

A napjaim röviden, amikor nem esik az eső:

Dolgozom, mint az állat. Már második napja eszek állva, mint a lovak - a cseresznyefa alatt. Pokoli csípős szalámis-sajtos szendvicset. Nem véletlenül ott ahol. Kell mellé a zőccség. Vagy pirosság.

Amúgy eléggé visszafogottan dolgoztam a héten, mert megcsípett valami a könyököm mellett, ami feldagadt és nem bírtam hétfő óta nagyon megemelni a karomat, még a teli bögrém emelése is fájdalmat okozott. Sövényvágás elhalasztva. Nem baj, nem szalad el, egyik sem futó n(s)övény.

A tegnapi másfél órás guggolós- szöszölős gazolástól a mélymulcsban meg úgy beállt a derekam, mintha nyócvanöt lennék a nyáron, nem is negyvenöt, de (Jé barátnőmmel) úgy nyögünk gazoláskor, mintha a saját dédszüleink lennénk. Előre félek, hogy hosszú még az élet!

Apropó, még van alig másfél hónapom negyvenötig, de már kaptam meghívót mammográfiára. Mélységesen meg is sértődtem rajta, hogy ilyen öregnek néznek. Még van másfél hónapom! Amúgy azt néztem, hogy ez csak a következő húsz év programja lesz. Hatvanöt felett már nyugodtan feldobhatom a gazolóspapucsot mellrákban. Végülis... ahogy apám szokta volt mondani: "Valamiben meg kell halni!"

A cikket írta: Virág

támogatóink