Téli dolgok
Látogatók száma: 100
I.
Hahó!
Ma világít a hó,
és Dávid hegedül fölöttem
a Hold óriás kerekén szélütötten,
s a csillagokból súgja nekem valami,
hogy a nyuszi hopp, meglóg
a Holdból a hóba
játszani.
II.
Olvadnak-e még hóemberek
az udvarodon?
Kapnak-e csókba mártott
pillanatokon?
Mint akit mérges pók harapott,
és eltett rosszidőkre,
őrzöl-e még ilyen alakot,
zsebkendő csücskébe kötve
a szívemről levert salakot?
S szín alatt a kék zománcedény?
Ócskaságát meddig menti még,
hogy egyszer volt az egyszervolt
hóemberé?
III.
Nagyra nőttél, erdő!
Zúg benned a szél.
Mikor erre jártam,
bánat suhant utánam.
Nagyra nőttél, bánat!
Zúg velem a szél,
sodorja lépteim
a bánat erdején.
A cikket írta: Juhász András Géza
Hozzászólások
időrendi sorrend
Jajj, hogy ma mindenki csak sír...ez ragadós ám, tessék befejezni!!
Hősök, hősnők, azok soha nem sírnak, elég legyen, mert akkor én is mindjárt...
Hősök, hősnők, azok soha nem sírnak, elég legyen, mert akkor én is mindjárt...
Most eppen ne sirj! Te egy hös vagy!
Olyat úgysem csináltam még eddig. :)
Nem, csak nem akarok sírni megint. Azon már túl vagyok.
Elbagatellizälod.
Mert nem vagy elég gyors. Korábban kell felkelni. :)
"Így hát elköszönhetsz a bánattól. :)"
Sajnos, folyton követ. :(
Kedves András!
Pici szomorúságot vélek felfedezni a versedben, de talán épp ettől ilyen szép. Keserédes, mégis, egy vallomás. Valakihez, aki fontos neked.
Pussz,
Tündér
Én őrzök egy ilyen alakot. :)
Így hát elköszönhetsz a bánattól. :)
CsókA! :)
Sajnos, folyton követ. :(
Gratulálok. Ez vers.
Nagyon szép!
Üdv.:
Ada
Pici szomorúságot vélek felfedezni a versedben, de talán épp ettől ilyen szép. Keserédes, mégis, egy vallomás. Valakihez, aki fontos neked.
Pussz,
Tündér
Így hát elköszönhetsz a bánattól. :)
CsókA! :)