Együtt írt valóság 2010, Feleségek.hu antológia
Settenkedsz, rabolsz, az éned megváltozik
A tükörbe nézve látod, hogy a jó belőled is távozik
Átváltozik, egy fekete köddé, ami körülötted lebeg
Elvetélt gondolatok a jövődről, a hangod is csak remeg
Következő a – SEGÍTSÉG!, amit ordítasz, ha kész vagy
Ha valaki pénzt ad, az már neked szép nap
Remélem, ha így van, megroppansz a szavaim alatt
És ne építsd ki magad köré, azt a bizonyos falat
Ami elzár a külvilágtól, ahol létezik a szeretet
Utca nevelte kölykök, akik ellen semmit sem tehetek
És, hogy mi marad számukra? Az utolsó kenet
Azt érzed, hogy lebegsz, hátra döntöd fejed
Tested elrejti egy nyirkos sötét sikátor
Tűvel a vénádban meghalni, szerinted kiváló
A démonaid temetik a lelked, jelöletlen sírba
A barátok feketében, a temetéseden meg sírnak
- Látod, soha sem voltál egyedül!
Írta: tushots