újabb események régebbi események további események
20:14
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
16:43
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
16:37
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
16:33
Ilona új cikket töltött fel
11:41
zsoltne.eva új hozzászólást írt Tündér naplóbejegyzéséhez
10:45
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
09:50
Kőnig új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
21:41
Ilona új hozzászólást írt Tündér naplóbejegyzéséhez
19:11
Hayde regisztrált a weboldalra
14:09
Új kérdést került be a Kérdezd a férfit menüpontba
13:51
Anyu válaszolt egy szavazásra
10:12
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
07:05
zsoltne.eva új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
06:48
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
18:56
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
17:57
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
17:49
Ilona új cikket töltött fel
17:42
Ilona új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
17:38
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
16:52
zsoltne.eva új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez

Változó kor

2010. április 7. - Látogatók száma: 243

Minden nőnek az életében eljön én is már nagyon vártam, hogy mikor lesz már a havonta ismétlődő ciklusnak vége. Hallottam rosszat is - ezt többet -, jót is a dologról.

Hát mivel én évente már 5 éve minden tavasszal meg ősszel külföldön vagyok két három hétig, így ezeket az utazásokat (3 óra repülőn) mindig úgy kellett terveznem, hogy ne essen bele a problémás egy hét. 12 évesen lettem először nagylány, azóta óramű pontossággal jött meg. Úgyhogy még azt is tudtam mindig hogy mikor estem teherbe, napra pontosan.
Nagyon vártam, hogy elmúljon.De mindig mondták, hogy addig örüljek amíg havonta megjön, mert a női hormonok meg minden.Még annak a pornak a nevét is tudom ami vissza tudja hozni.Soha nem vettem meg. Akkor is utáltam, nem éreztem jobban nőnek magam.De elfogadtam ezt a dolgot, hogy ez az életemhez tartozik.Soha nem szedtem fogamzásgátlót, nagyon fiatal koromban a két gyerek után hurok volt fenn. Aztán lett egy nagy műtétem, és akkor azt mondták, hogy le kell vetetni a hurkot. Lekötöttek.Két éve kezdődött. Nem vettem észre csak azt, hogy jéééé nem jött meg.(először karácsonykor) Eleinte kicsit izgultam. Eszembe jutott, hogy lehet, hogy terhes vagyok, de igazán tudtam, hogy nem.Gyorsan rájöttem, hogy változó korba léptem.A testem is megváltozott. Soha nem voltam vékony most kereknek mondanak.Szóval nekem a változás is olyan óramű pontosságú volt.Egyszer volt egyszer nem.....mint a mesében.Még szerintem nem vagyok teljesen túl rajta, de nem félek, mert nekem semmilyen más rossz vagy kellemetlen dolog nem volt mellette. Sem a hőhullámok, sem a verejtékezés. Szinte semmi. Beszéltem a barátnőmmel kérdeztem neki milyen volt. Neki sem volt baja. Szerintem azért terjedt el, az hogy a változó kór nagyon kellemetlen tünetekkel jár, mert akiknek nincs vele bajuk azok nem szólnak róla.Viszont, ha valakinek kellemetlen tünetei vannak, vagy rosszul van vele, akkor elmondja a barátnőinek, vagy éppen a munkatársnőinek-főleg, ha megkérdezik,hogy :mi a baj?Az életünkben a negatív dolgokra sokkal fogékonyabbak vagyunk mint a jóra. Mélyebb nyomot hagy bennünk, ha negatív dolgot hallunk tapasztalunk.Egy nagyon egyszerű dolgot ajánlok, hogy mennyire nem tudunk örülni -sőt észre sem vesszük azokat a dolgokat- amik mindennap hatással vannak ránk.És POZITÍVAK.Ha akarsz kicsit kísérletezz:Egy kendővel kösd be az orrod, nem nagy ügy.És próbálj megenni egy tányér levest. Nézd meg, hogy ezzel az egyszerű dologgal mennyire megnehezíted, hogy eltaláld a szád.Pedig minden nap eszel, nem most fogod először ezt a mozdulatot megcsinálni.Csak azt akarom ezzel bizonyítani, hogy mennyire természetesnek vesszük, hogy a kanalat a szánkba tudjuk tenni.Én 26 éves korom óta úgy élek, hogy még annak is örülni tudok, hogy süt a nap, hogy fel tudok kelni, hogy nem fáj semmim. A fájdalom egy mókuskerék, minél jobban belelovalod magad annál nehezebb túl lenni rajta.

A cikket írta: ginesz

4 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. július 20. 14:53
Kata vagyok.Hát igen ilyen is van,és szinte hihetetlen.Nekem 13 évesen jött meg,és én bizony megéreztem mert mikor megjött a hasam is és a derekam is nagyon fájt.Amúgy nőileg semmi bajom sosem volt,nem sűrűn voltam orvosnál és a menzesszel sem voltak gondjaim ki maradásaim,de én igaziból ki tisztultam mert nagyon-nagyon meg volt mindig.Na jött az elmaradás ,és bizony nálam ami lehetett minden ki jött!De úgy vagyok vele ki birom én nem veszek semmi hormon gyógyszert be mert az nem egészséges,ki kell birni.Viszont a hormonjaim még mindig kivánják a szexet.
2010. augusztus 26. 09:50
változó kor, eljött, elmúlt, alig vettem észre. szörnyű dolgokat hallottam a nagymamámtól, vérfolyamok, stb., féltem is rendesen, ezzel szemben semmi. de miért is lett volna, hiszen ez egy természetes folyamat.
2010. augusztus 26. 09:24
Ha az ember lelkileg rendben van mindent könnyebb elviselni, még az életet is:-)
2010. augusztus 20. 12:25
Én arra emlékszem, hogy édesanyám 60 éves volt mikor utóljára menssije volt. Szörnyen szenvedett a hőhullámoktól utánna, és meg is hízott amit nem tudott leadni :(
2010. június 29. 16:45
én is csak most döbbentem rá, hogy banyakorszakba léptem, s jelentem ugyanolyan "lökött" vagyok, hogy fel sem veszem az érzelmi ingásokat, mert vagy nagy hévvel teszek valamit, vagy pedig meg sem mozdulok.
:)
jó írás, érveléseid is igen frappánsak
grat.
2010. április 30. 12:00
A lelki problémák szerintem nagyban befolyásolják, azt hogy ki hogy éri meg, a változó kort.
2010. április 25. 12:40
Amikor fiatal voltam, láttam egy két munkatársamon, hogy mennyire megviselte őket a változókor, de amikor odajutottam, szinte észrevétlenül éltem, élem át. Annyi, hogy a menses nem jön. Néha megijeszt, de amúgy a vártnál könnyebben viselem.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: