Aranyosi Ervin: A szépasszony esete a jegyzővel, a bíróval és a pappal
Látogatók száma: 80
Mese felnőtteknek!
A bíró, jegyző és a pap,
mind megkívánta néhanap
a szép menyecskét.
Várták, hogy majd övék legyen.
Eltervezték a kéjes estét,
az örömöt, hogy megfizessék,
s mindőjük pénzért birtokolja,
más asszonyát, mit egy pásztoróra
titkos homálya rejthet el.
Ám, de tisztes a menyecske,
- kinek szépséges arca, teste,
elöljárókban kelte vágyat,
hogy gyalázzák a hites ágyat, -
elárulta a férjurának,
mire készülnek amazok.
S mert a férj sem volt bolond,
furfangos tervet alkotott.
Rávette szép "oldalbordáját"
használja ki tündéri báját,
fogadja sorra az urakat,
tegyen úgy, mint aki szabad.
Mondja a férje vásárba ment,
s húzza az időt odabent.
Megjött a jegyző, s hozta pénzét,
hogy női bájjal megigézzék.
Ám az ara az időt húzza,
rajta marad szoknyája, blúza.
A férj váratlan megérkezik.
Itthon felejtett valamit.
Pánikba esik hát a jegyző,
a konyhában a moslékos teknő
lehet a végső menedéke,
s rejti a disznók elesége,
hogy a csalt férj meg ne találja,
s ne is gondolhasson reája.
A ház ura újra lelépett,
magára hagyva feleséget,
s rögvest a bíró érkezett,
először Ő is fizetett,
Pénzét az asztalra téve,
várta a nőtől, mit kap cserébe.
Az asszony szabadkozva mondta,
hogy akad még egy kicsi dolga,
várjon a bíró türelemmel,
ám a vásárban járó ember,
váratlan ismét hazatért,
visszaszaladt pár iratért.
Az asszony siet az ajtót nyitni,
s int a bírónak, hova kell bújni.
Teknő, s a moslék várja őt is,
s nyakig már ott van a jegyző is.
Így a takarmány két embert rejtett,
szerencsére, nagy ez a rejtek.
A férj megint ment a dolgára,
otthagyva hitvesét magára,
s alig telt el egy pillanat,
hát nem megérkezett a pap?
Jobb kézzel ráüt a zsebére,
s előkerül a mise bére,
vagyis, amit így szánt az estre,
a paráznaság bűnébe esve,
a gyülekezet pénzét így költi,
az álnok ruháját magára ölti,
hogy elvegye, amire vágyik,
hogy eljusson vele az ágyig.
Ám az ajtón megint kopognak,
türelmetlen lábak topognak,
hazajött ismét a ház gazdája,
- s a papot is a moslék várja.
A férj - látszólag nagyon mérges,
prüszkölve szól a feleséghez,
- úgy érzem, valaki járt ma nálad,
idegen hang verte fel a házat,
gyújtsd fel a lámpát a konyhába'
hangokat hallok, valami lárma...
Megyek és rögtön utána járok,
s agyon csapom kit ott találok.
A három pórul járt ott ült a kádban,
- Mit kerestek itt, felelj, ha szád van!
Mondja az emberünk, bot a kezében.
A jegyző szólal meg - Megkérünk szépen,
ne mond el senkinek, azt hogy így jártunk,
a hallgatásodért sok pénzt kínálunk.
Ezer-ezer garas üti a markod,
ha ezt a titkot magadban tartod.
Megkapta végül a gazda a pénzét,
s boldogan ölelte kis feleségét.
A továbbiakban boldogan éltek,
s gazdagon is! Hála a pénznek.
Pap, bíró, jegyző többé nem látta,
mert fontosabb volt a szeme világa.
Ha arra jártak is, rá sose néztek,
a végére értünk e kis mesének.
A cikket írta: Aerwin
Hozzászólások
időrendi sorrend
Költő, aki sikerre éhes,
kiadni versét esedékes.
De kiadót, azt nem találok,
ezért a Neten publikálok.
Üdv: Ervin
munkámat végre megértőn mérték.
Jó, hogy olvastad, öröm, hogy tetszett,
hol kedves a zsűri, a költő nem veszthet.
Üdv: Ervin
Nahát, már költőnk is van!! Csatlakozom az előttem szólóhoz: bravó!!
kiadni versét esedékes.
De kiadót, azt nem találok,
ezért a Neten publikálok.
Üdv: Ervin
Bravó!!! :-)