újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Virmanolók

Látogatók száma: 68

A postás asszonyka, Sáfár Rózsika, megfőzte az ebédet, ott hagyja a lábast a tűzhelyen és percekig mozdulatlanul kibámul az ablakon. Kellett neki délutánig várni a kézbesítéssel, ahelyett, hogy dél körül elindult volna az utolsó levéllel a kisdombra, a Füzessy birodalomba, és rég túl lenne a dolgon, nem kellene megmásznia az emelkedőt, ebben a délutáni hó zuhatagban, melytől az utat sem látni, s bizonyosan sötét este lesz, mire visszaér a faluba. Beöltözik, és elindul biciklivel az emelkedőig, onnan csak tolja a járgányt, mert az biztonságot ad neki, inkább lelkileg, mint fizikailag, ám ez indifferens, mert az a lényeg, hogy megőrizze sérthetetlenségének tudatát, mert a nélkül nem tudná hivatását gyakorolni, mert bárki bármit mondjon, kézbesítőnek lenni komoly elkötelezettséget jelent.

Az ezerfős település valamennyi lakosát ismeri, ami nem csoda, hiszen másfél évtizede hordja a leveleket, a nyugdíjakat és az egyéb küldeményeket, és ami a legjobb az egészben, hogy nem pletykás, csak a postai küldeményeket hordja, nem pedig a híreket. Van egy titka, melyet még a családja sem tud, háromhavonta bemegy a polgármesterhez, személyesen kézbesíti neki a leveleket és akkor egy jó órát elkávézgatnak, ám arról, hogy közben miről beszélgetnek, mindketten hallgatnak. Paczolai Péter, a polgármester, függetlenként indult a választásokon és nem csoda, hogy megnyerte a posztját, hiszen korábban az iskola igazgatójaként igen népszerű volt.

Most azonban, amikor egy falu apraját, nagyját kell vezetnie, dönteni súlyos kérdésekben, sokat veszített a népszerűségéből, miután senki emberfiának nem engedélyez segély kifizetést, aki nem rendelkezik megfelelő rászorultsággal. A háta mögött Röntgenszeműnek nevezik, amely természetesen nem igaz, senkin sem tud átlátni, csak Sáfár Rózsika megfigyelései alapján pontosan ismeri a lakosok anyagi helyzetét. Itt is kevés a munkahely, sok a munkanélküli, akiknek közmunkát kell adni, hogy éhen ne haljon a családjuk, ezért kitalálta, hogy az innen elszármazott vállalkozókat megkeresi, hogy a faluban legyen a székhelyük, és ide fizessék az iparűzési adót, azzal is segítve szülőföldjüket.

Sáfár Rózsika leszáll a drót szamárról, innen már gyalogolnia kell. Nem fázik, részint alaposan felöltözött, részint pedig kimelegszik a kaptatón. Lassan halad, ami nem baj, legalább törheti a fejét, miért van olyan jóban Paczolai Péter a faluba visszatelepült dr. Egressy Edömérrel, annak az Egressy nemesi családnak a sarjával, akiknek valaha, a múlt század első felében, itt voltak a birtokai. Hiába tegeződik a polgármesterrel, és negyedévente kedélyesen kávézgat vele, nem meri megkérdezni, Egressyt meg pláne nem, mert szófukar a magas, szálegyenes tartású, nyugdíjas férfi, annak ellenére, hogy udvariasan bánik vele, megkínálja teával, vagy kávéval, esetleg süteménnyel, ha éppen az is van a háznál, de három mondatnál többet sohasem beszélnek. Edömér úr, ahogyan a háta mögött emlegetik, itt született a második világháborút követően, majd szüleivel együtt kiment Amerikába, három évvel ezelőtt felvette a magyar állampolgárságot és hazatelepült.

Megáll egy pillanatra, letörli arcáról a vízcseppeket, mert már alig lát tőlük, s ismét nekiveselkedik az emelkedőnek. De jó lenne tudni, hogy mit virmanol a polgármester és az új gazda, ez az Egressy, aki nem tetszik az asszonynak, mert ha hihet a virtuális falurádiónak, melynek szóvivője Halmos Gyurka, akkor milyen kapcsolatban állhat egy volt iskolaigazgató és az akadémia levelező tagja, mert Egressy történész, olyan puha keze, mint az úrinőké, nem is érti, miért akar itt gazdálkodni, földet művelni, mert nem ért hozzá, eszközei sincsenek hozzá, és egyáltalán, mit akar itt új földesurat játszani? Most is angol nyelvű leveleket hoz neki, legalább féltucatnyit, igaz, két napja gyűjtögeti, de akkor is? De nagyra tartja magát, legutóbb meg franciául írt feladó szerepelt az egyik nagy boríték feladójaként.

Bezzeg az urát nem kérdezheti, mert azonnal letorkollná, ugyan, Rózsika, ne üsd bele azt a fitos orrodat más dolgába! Hiába, Sáfár Karcsi már csak ilyen, kevés beszédű, de ha megszólal, akkor mond is valamit, meg annak súlya is van. A gyerekeknek mennyit kell lamentálnia, hogy pakoljanak el maguk után, tanulják meg a leckét, vigyázzanak a holmijukra, bezzeg, ha Karcsi csak rájuk néz, máris értik apjuk ki nem mondott szavát és szófogadóan teszik a dolgukat.

Nocsak, két nagy autó áll Egressy udvarháza előtt, akkor pedig vendégek vannak, és biztosan Mariska néni készíti az ételek, a főzőasszony, aki reggel elé ment a postára, hogy elsőként átvehesse a nyugdíját, és egy szóval sem említette, hogy kimegy Egressyhez, pedig ha említette volna, akkor megkéri, hogy vigye el a postát az öregnek.
Nyitva a kapu, mégis csenget, mert a házigazdát a magas vaskerítésen túl két nagy kuvasz is védi, amióta a Bojtorján Bélát lekapták a biciklijéről, nem jár erre rossz szándékú ember, egy sem. Szegény Béla ijedtében beszart, pedig hét határban nincs nála ügyesebb tolvaj. Egressy Edömér megsüketülhetett, mert a csengetés ellenére sem jön ki kaput nyitni, és fordulna vissza Sáfár Rózsika, amikor végre megjelenik egy fiatalember, s tört magyarsággal betessékeli, de nem megy be, csak nyújtja neki a postát.

Visszafelé a szél arcába csapja a havat, nem lát, csak bukdácsol a húszcentis hóban, ami ropog a talpa alatt, még az a szerencse, hogy a nagy csizmáját vette fel, abban nem fázik a lába. Még egy fél óra, mire beér a postára, leszámol, és lesz vagy öt óra is, mire hazaér. Biztosan nem marad neki a paprikás krumpliból, pedig sokat főzött, tett bele kolbászt is, hogy jól lakjanak vele, mert a két kiskamasz fia, meg a férje leennék a hajat is a fejéről, pedig csak a kaján lehetne spórolni valamicskét, de egy fizetés, egy fizetés, és míg Karcsi nem talál munkát, addig náluk hét szűk esztendő honol. Jó kőműves a férje, nyáron még csak akad valamilyen munka, de télen még a fű sem nő a környéken. Hiába mondja neki, hogy egy fizetésből és közmunkából nem tudják taníttatni a két fiukat, márpedig diplomát kell szerezniük, ha boldogulni akarnak, ezért legjobb lenne eladni a házukat, elköltözni valamelyik nagyvárosba, postás mindenütt kell, azért a munkáért nem nagyon kapkodnak a népek, jobb iskolába járhatnának a gyerekek és Karcsinak is csak lenne munkája, ha nem a szakmájában, akkor másutt, de hiába lamentál, az ura hajthatatlan, innen nem megy sehová, itt született és itt is akar meghalni.

Téved Sáfár Rózsika, mert otthon kis kaszrojban várja a vacsorája, kiszedte Karcsi a részét, mielőtt a fiúk megették volna, és fütyörészve azonnal melegíteni kezdi, amint hallja, hogy megérkezett asszonya és a kamrában zörög a biciklijével.
- Gyere, moss kezet, és máris ehetsz! – invitálja az ura, és Rózsika nem érti, mitől van ilyen virágos jókedve Karcsinak, vagy berúgott, vagy öttalálatos lottó lapul a zsebében.
Úrinőnek érzi magát, mert kiszolgálják, ez meglehetősen ritkán fordul elő, legfeljebb, ha beteg. Ecetes uborkát is hoz a spájzból Karcsika, Józsika meg előveszi a tartalék csokoládéját és egy kockát letör belőle az anyjának.
- Anyci, képzel, apci Amerikába megy!
- Ne beszélj bolondokat, kisfiam!
- Így igaz, Rózsikám, valóban odamegyek, egy fél évre! Menjetek, gyerekek, nézzétek a televíziót, beszédem van anyátokkal!

Az asszony fel sem néz a tányérjából, eszik, komótosan, és hallgatja férje lelkes és terjedelmes beszámolóját, melyről lehántva a sallangokat, egy hatalmas átverést sejt az események mögött. Túl szép a menyasszony, annyira felöltöztették, hogy fel sem tűnne, ha mindössze egy viaszbábu lenne a ruhazuhatag és a sűrű fátyol mögött. Nem szól, lelkesedjen csak Karcsi, mert a remény az fontos, és az sem számít, ha kiderül, mindössze délibáb az egész. Másnap mindenképpen benéz Halmos Gyurkához, aki mindent tud, ami a faluban történik, sőt, még azt is, aminek bekövetkezésére még várni kell. Annyi bizonyos, hogy nincsenek csodák, főleg egy eldugott kis alföldi faluban, amelyben a madár sem jár, csak ha útlevelet kap és GPS-t szerelnek a szárnyaira, de még akkor sem lehet biztos abban, hogy nem valaki fazekában végzi.

A következő héten Rózsika naponta fél órát a könyvtárban tölt, Arankával, a könyvtárossal, böngészik az internetet, megkeresik a település történetét feldolgozó tanulmányt, amit egyik volt osztálytársuk készített doktori disszertációjához, majd felkeresik a plébános urat, hogy néhány adatot próbáljon megkeresni az 1945-ös, vagy az előtte, esetleg az utána lévő anyakönyvekben. Végre élvezheti a kutakodást, elméjének munkára fogását, mert hiába adta fel álmait, a múlt eseményeit kutató történész már biztosan nem lesz, miután azt elmulasztotta a sikertelen egyetemi felvételibe való beletörődése kapcsán, és itthon ragadt hatalmas postás táskát cipelni naphosszat, ám most szagot fogott, mert orrában érzi férje szerencséje körül a bűzt. Éjszakai álmából felriadva azon gondolkodik, vajon ki lehet Egressy Edömér valójában, és mi célból akar az önkormányzat bevonásával, elvetélt ötlet alapján, uniós pénzekhez jutni, és ehhez felhasználni Sáfár Karcsit is, aki köztudottan becsületes ember?

Nem egészen tisztességes dolog kihasználni más embereket, de családja védelmében igenis joga van felhasználni valamennyi rendelkezésére álló hírforrást, attól függetlenül, hogy az információ szolgáltatójának, mondjuk Halmos Gyurinak, fogalma sincs arról, mit kezd Rózsika a tőle hallottakkal, még az sem kizárt, maga Gyurka sem tudja pontosan, miről mesél a postás asszonykának, számára kitüntetés, hogy végre kikéri valaki a véleményét, s előadhatja felcsipegetett, itt-ott felszedett pletykák esszenciáját, úgy, ahogyan az összefüggéseiben a fejében összeállt.

Aranka, a könyvtáros, a polgármester felesége, és ebbéli minőségében megtanulta, hogy politikus feleségként, kizárólag a férjével politizáljon, azt is este, négyszemközt, az ágyban, mert nézetkülönbség esetén a szex mindent megold, ezért nem esik nehezére férje előtt elhallgatni Sáfár Rózsikával közös nyomozásukat, amely lassan helyre teszi a mozaikokat, és rémületes a kialakult kép, olyannyira, hogy az Paczolai Péter politikai pályafutásának a végét is jelentheti, s egyben megkérdőjelezheti emberi tisztességét is. Márpedig Péter makulátlanul tiszta ember, egyszerűen csak naiv, mert magából indul ki, és azt hiszi, másokat is kicsinyke falujuk felvirágoztatása érdekel, holott nagyon nagyot téved.

Ki valójában Egressy Edömér? Honnan került elő ez az amerikai-magyar kettős állampolgár, aki a plébános úr kutatása alapján 1944. szeptember 21-én született és másfél év múlva tüdőgyulladásban elhunyt? Ki az, aki helyébe lépet, s alig két év alatt szövevényes céghálót hozott létre, és pályázatokkal próbál az EU-s támogatásokhoz jutni, bármi áron, akár úgy is, hogy meghülyíti a jóhiszemű embereket, Sáfár Karcsit, Paczolai Pétert, és még ki tudja, kiket.

Kivételesen Aranka ebédidőben is a munkahelyén marad, és bezárja az ajtót, nehogy valaki bejöjjön és meglepje, amint a neten kutakodik Varró Pista után, aki gyerekkori pajtása volt, ma pedig nyomozó főhadnagy a megyénél. A csudába is, nem talál róla semmit, hogyan is találna, sokkal jobban jár, ha felkeresi az édesanyját, és elkéri a telefonszámát. Juliska néni kezébe nyomja a mobilját, nyomja meg az egyes gombot és máris hallhatja Pisti hangját. Csak annyit mond neki, hogy milyen számon hívja fel, amikor ráér, mert beszélni szeretne vele. „Személyes is beszélhetünk, Arankám, mert a fiammal hazamegyünk szombaton a mamához és átugrok hozzátok!”, kapja a gyors választ és megszakad a vonal.

Eddig rendben is lenne, csakhogy a lányát és a férjét el kell távolítania otthonról, ehhez pedig Rózsika segítsége is kell. Nem hiába a mondás, egy ember csak egy ember, de két ember már egy hadsereggel felér, barátnője azonnal előáll az ötlettel, hogy férjeiket küldjék el a gyerekeikkel együtt, a megyei kosárlabda mérkőzésre, melyre a neten azonnal megveszik az öt belépőt.

Szombat délelőtt a két asszony közösen süti a süteményeket, csakhogy járjon a kezük, és mire kisül az első tepsi pogácsa, megérkezik Varró Pista, egy üveg borral. Aranka előveszi az pendrive-ot, rajta az összes anyag, amit összeszedtek Egressy Edömérről, átadják a vendégnek, majd kvaterkázás közben, egymás szavába vágva, elmesélik az elmúlt hetek történéseit, a gyanújukat, és a bizonyítékokat, amelyek feltételezéseiket alátámasztják.

Rezzenéstelen arccal hallgatja a főhadnagy a két asszonyt, pedig a hallottak pontosan beleillenek az egyik bűnöző társaság tevékenységébe, melyet szinte teljesen sikerült feltérképezni, de ezek szerint maradtak még elvarratlan szálak az ügyben.
- Hölgyeim, túl sok krimit néztek! Jobb lenne, ha kivennétek a sütőből a lekváros buktát, mielőtt szénné égne!
Hanyagul zsebre teszi a pendrive-ot, majd a gyöngyöző borral újra tölti a poharakat.
Szerencsére nem égett meg a bukta, éppen időben kivették a sütőből, és helyébe került a kakaós csiga, amelyet ezért megvár Varró Pista, mert azt igazán nagyon szereti. A gyerekekre tereli a szót, mert úgy dönt, hogy nem beszél az asszonyoknak az ügyről, jobb, ha nem tudnak semmit, abból még nem lesz baj. Kiderül, hogy elvált, tízéves a kisfia, aki nagyon szereti a kakaós csigát, ezért az asszonyok felpakolnak neki egy kazalnyit, úgy engedik útjára.
- Lehet, hogy már nem is rendőr! – állapítja meg Rózsika, miután útjára bocsátották Varró Pistát. - Tudod, Aranka, jobb, ha erről a találkozásról nem beszélünk senkinek.

Tavaszodik, kibújt az első hóvirág és Sáfár Karcsi egy márciusi napon azzal várja haza feleségét, hogy a negyedik faluban kapott egy megbízást, fel kell újítani két szomszédos házat, már összeállította a költségvetést, és ha jóváhagyják, akkor toborozza a kőműves brigádot, és két hónapig lesz munkájuk.

A következő napon esedékes a postás, polgármester találkozó, és Rózsika meglepődik Paczolai Péter idegességén, ilyen eddig nem volt. Szórakozott a férfi, figyel is, nem is az asszony mondandójára, aki éppen azt ecseteli, hogy Halmos Gyuri szerint az éjjel elvitték a rendőrök Egressy Edömért, bár nem tudja pontosan, miért is, de szerinte megérdemelte.
- Nem az a baj, Rózsikám, hanem az, hogy felszámolták a cégeit, amelyikekkel közösen pályáztunk és kizártak bennünket! Pedig nagy szükségünk lett volna a beruházásra, tudod, savanyító üzemet akartunk létesíteni, amely legalább ötven embernek adott volna munkát, a másikkal meg amerikai típusú házak építési technológiáját akartuk meghonosítani, de már abból sem lesz semmi! Hogy nézek így az emberek szemébe? Ráadásul keresett Varró Pista a megyei rendőrségtől, hogy lenne néhány kérdésük az együttműködésünkről!

Sáfár Rózsika száján majdnem kibukik a spontán válasz, de szerencsére visszafogja magát, csak később válaszol:
- Örülj, hogy megszabadultál Egressy Edömértől! Nagy virmanoló hírében áll! Indulnom kell, késésben vagyok!

A tavaszi napsütésben jól esik a séta. Még beugrik a könyvtárba, mert Arankával muszáj megbeszélni, mi legyen a két kuvasszal, azok nem tehetnek arról, hogy rossz gazdához kerültek.
- Hanem, Arankám, azért mi ketten is tudunk virmanolni!

A cikket írta: Yolla

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

megtekintés Válasz erre: Yolla

Kedves Cathy,

örülök, hogy kiderült a virmanolás jelentése.

Puszi: Yolla

Puszik! :D

megtekintés Válasz erre: Yolla

Kedves Ili,

virmanol, azaz ügyeskedik, nem mindig tisztességes eszközökkel, ez felénk egy tájszó, nyilván azért nem találtad.

Puszi: Yolla

Köszönöm, Yolla, okosabb lettem...:-)

megtekintés Válasz erre: Cathy

Hehe, en is fenn akadtam ezen, de aztan elolvastam a cikket es en mar tudom mit jelent virmanolni. :D

Kedves Cathy,

örülök, hogy kiderült a virmanolás jelentése.

Puszi: Yolla

megtekintés Válasz erre: Ilona

Szia, Yolla!

Bocsi, még nem olvastam a cikked, ugyani már a címnél megakadtam. Mi az, hogy "vimanolni"? Én még nem hallottam ezt a szót, megnéztem az Értelmező Szótárt, de ott sem találtam..

Puszi

Kedves Ili,

virmanol, azaz ügyeskedik, nem mindig tisztességes eszközökkel, ez felénk egy tájszó, nyilván azért nem találtad.

Puszi: Yolla

megtekintés Válasz erre: Ilona

Szia, Yolla!

Bocsi, még nem olvastam a cikked, ugyani már a címnél megakadtam. Mi az, hogy "vimanolni"? Én még nem hallottam ezt a szót, megnéztem az Értelmező Szótárt, de ott sem találtam..

Puszi

Hehe, en is fenn akadtam ezen, de aztan elolvastam a cikket es en mar tudom mit jelent virmanolni. :D
Koszonom!!
Szia, Yolla!

Bocsi, még nem olvastam a cikked, ugyani már a címnél megakadtam. Mi az, hogy "vimanolni"? Én még nem hallottam ezt a szót, megnéztem az Értelmező Szótárt, de ott sem találtam..

Puszi
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: