Vízoltók 1.
Látogatók száma: 75
A Hőscincér mulató és bár tulajdonosa, Boronkay Ignác, két szakács és egy pincér kivételével a teljes személyzetnek fizetett szabadnapot ad pénteken, mert nagy nap ez, a saját fia esküvőjének napja.
Reggel kettőkor kerül ágyba, hiába, akinek mulatója van, ne éjjel akarjon aludni, hanem akkor, amikor ideje van rá. Hét órakor kipattan a szeme, kibontakozik Tina öleléséből és lábujjhelyen elhagyja a hálószobát.
Készülődés közben fütyörészik, mert kicsit izgatott, elvégre Zaránd fia ma hajtja fejét a házasság igájába, elveszi Hildát, a végtelenül okos, intelligens lányt, és itt lesz az esküvő, azt követően az ebéd, melynek megrendezését magára vállalja, ha már oly hosszú ideig tudomást sem vesz fia létezéséről, most legalább kompenzálhat.
Atyai szíve sebesebben dobog, ha rágondol a teendőire. Meghitt, családi ebédet tervez, svédasztalos megoldást választ, hogy idegen ne legyen körülöttük, és minden vendég annyit ehet és ihat, amennyi csak belefér. Bandika, a legfiatalabb felszolgáló fiú, vállalja a lemezlovasságot, és ha szükség lesz rá, gondoskodik az ételek és italok utánpótlásáról.
Zaránd már huszonnyolc éves, reményteljes sebész szakorvos, és öt éve együtt él Hildával, a lány másfél szobás lakásában. Pontosan annyi ideje nyűvik egymást, mit ők a második feleségével, a harmincéves Tinával, kinek szépségkirálynői koronája ott csillog a nappali vitrinjében, hadd lássa minden vendég, mekkora kincs a felesége, aki éppen csak két évvel idősebb a fiánál, de ezt nem igazán tudja senki, a családján kívül, mert nem dicsekszik vele.
Ezután más lesz, jól mutat majd a családban a sebész fia és annak közgazdász felesége, akár politikus barátainak is lehet dicsekedni velük.
Zuhanyozás közben úgy dönt, hogy az esküvőn viselni kívánt öltönyét, ingét és a kiegészítőket, magával viszi a bárba, mert nem lesz ideje hazajönni, átöltözhet valamelyik öltözőben, le is tusolhat. Csak nehogy itthon elfelejtse a nászajándékát, az egymillió forintos betétkönyvet. Nincs ötlete, mit vegyen nekik, de a pénz mindig jól jön és biztos benne, hogy hasznos dolgokra fordítják e nem kevés összeget.
Pöccintésre indul a BMW-je, a budai villából tizenöt perc alatt beér a belvárosba.
Vajon mivel jönnek Mikolték Nyírkerettyéről? Felajánlja, hogy értük küld egy taxit, ám volt felesége és annak második férje hallani sem akar arról, hogy bármit elfogadjanak tőle. Hiába, ez Mikolt, szegényen is makacs, és tisztessége nem enged elfogadni neki semmit, amiért nem dolgozik meg. Őszintén szólva, ezért is válnak el, mert Ignác nagy lehetőséget lát a privatizáció nagy tengerében halászgatni, ott, ahol nem igazán tiszta a víz, mert hiszen pénz nélkül csak így lehet meggazdagodni, gyorsan és hatékonyan.
Tizennyolc éve egy szál bőrönddel jön fel a fővárosba, és most megláthatja volt asszonya, mire is jutott közel két évtized alatt.
A bárban a takarító személyzet megpróbál családias légkört kialakítani, kicsit nehézkes ugyan, mert minden az éjszakai életre hangolt, tompa a világítás, egyedül a hatalmas színpadot lehet nappali fényerősségűre bevilágítani.
Ignác nem sokáig gondolkodik a megoldáson, akkor terítsenek a színpadon, elférnek tizenketten, meg az ital és étel pult is, a tánchoz pedig ott a tér, a nézőtér túlsó felén. A színpadról tizenkét lépcsőn le lehet enni közvetlenül a vendégtérbe, így, aki táncolni akar, rövid sétával elérheti a táncplaccot.
Az anyakönyvezetőnek, a fiatal párnak és a tanúknak, valamint a további nyolc családtagnak a szertartáshoz szükséges kellékeket a terem jobb oldalán állítják fel. A polgármester azonnal igent mond, amint Ignác előadja a kérést, mely szerint a fia esküvőjére a mulatóban kerül sor és jó lenne, ha el tudna jönni az anyakönyvvezető, hogy a vidékieknek ne kelljen a városban bóklászni, megtalálandó a házasságkötő termet.
A mulatóban egyébként is lehet vacsorázni, este hattól tízig, mert akkor kezdődik a műsor, és csak italokat szolgálnak fel. Az utóbbi időben napközben vállalnak rendezvényeket is, had jöjjön a bevétel. Tina rendezvényszervező cége gyakran a mulatóba szervezi a napközbeni programokat.
Nyitva az ablakok, hogy kiszellőzzön a nagy terem. Nappali fényben egészen másként néz ki az egész, kissé túl csicsás, mondhatni talmi, ám nappal a személyzeten kívül senki sem látja, kivéve a mai napot.
Ignác most kezdi sajnálni, hogy nem egy százfős esküvő lesz, az már igazán emlékezetesebb lenne, de ha a fiatalok másként gondolják, nem tehet ellenük semmit.
Igazság szerint a villában is megtarthatnák az esküvőt is és az ebédet is, ám ehhez két komoly akadályt kellene leküzdenie, nevezetesen a volt és a jelenlegi felesége ellenállását. Ezt pedig nem vállalja.
A nők, azok viszik egyszer a sírba! Két házassága között hosszabb, rövidebb liesonokba keveredik a szőke, vörös, barna és fekete hajú nőkkel, legyenek azok alacsonyak vagy magasak, vékonyak vagy teltek, számára csak az a fontos, hogy változatosan kényeztessék 186 cm-is korpuszát. Tina mellett azonban erre már nincs sem ideje, sem szabad kapacitása, mert asszonya egyre hajtja, hogy mielőbb teherbe essen. De nem akar gyereket, elég neki Zaránd, ezért elkötteti magát, de nem szól róla Tinának. Ezt magánügyének tekinti. Mióta öt iksz az életkora, nem kedveli a felesleges vitákat, elég hosszú az a folyamat is, amikor elfogadtatja Tinával a házassági szerződést. Nincs kétsége afelől, hogy húsz évvel fiatalabb felesége egyszer úgyis otthagyja, és akkor lesz igazán szüksége a pénzre és a vagyonra, hiszen nagypapaként akarja pótolni majdani unokáinál azt, amit a fiánál elmulasztott.
Betölti a konyhát az ételek finom illata. Serénykednek a szakácsok. Az idősebb, Jani bácsi, látja a főnökön, hogy éhes, gyorsan összeüt egy villásreggelit és feltálalja neki a konyhaasztal egyik sarkán.
- Főnök, légy szíves ülj le egy percre, muszáj enned néhány falatot. Veled tartok, ha megengeded.
Jani bácsi tíz évvel idősebb Ignácnál, és tiszteletből bácsizza, mert amit a szakács nem tud a konyhaművészetből, azt már nem is érdemes tudni. Régi barátság az övék, kipróbált és tartós. Jani sohasem él vissza barátságukkal, kizárólag négyszemközt hajlandó Ignáccal személyes dolgokról beszélgetni.
- Eredj, fiam, menj le a bárba és főzz nekünk két feketét. Úgy húsz perc múlva hozhatod.
A kukta abbahagyja a hússzeletelést, megmossa a kezét, gondosan megtörli és elmegy.
- Isteni a lecsód, Jani bá’! Estig kibírnám vele.
- Akkor egyél, és ne beszélj!
Megrebben Ignác szeme. Ha így beszél vele a barátja, akkor nagyon fontos közlendője lehet.
- Szóval, az ételekkel nincs gond. Hanem az esküvői tortát, azt utólagos engedelmeddel, megrendeltem. A legjobb cukrásznál. Dalmánál, a húgodnál. Nyugi, már átutaltam az árát. Háromemeletes lesz, hófehér marcipánnal bevonva és telis-tele vörös rózsákkal.
- És az a bugyuta húgom vállalta? Képes Nyíregyházáról Pestre szállítani?
- Képes rá. Hidd el, ügyes asszony. És az Opelbe belefér a torta.
- Ha nem ismernélek, azt hinném, tetszik neked a húgom.
- Mit tagadjam, szép az, ami érdek nélkül tetszik, mondta a jó öreg Emmanuel Kant.
Ezt idézem a feleségemnek is, ha jelenlétében megakad a szemem egy csinos nőn.
Szóval, fél tizenkettőre kész lesz libamáj, akkorra rendeltem ide a futárszolgálatot, délre már a polgármester asztalán lehet. Az anyakönyvvezető a rókagombás marha felsált kapja, az egy órára készül el, hogy a szertartás után még melegen érjen haza vele.
Nevetnek és megérkezik a kukta a kávéval.
Tíz órára meghozzák a virágokat, azaz fehér, sárga és rózsaszín rózsákat, azokkal díszítik fel az asztalt és természetesen a kerek menyasszonyi csokor is ezekből készült.
Pár perc múlva megérkezik Zaránd, meglehetősen izgatottan.
- Szervusz, Apa!
- Szia, fiam! Nagyon jól nézel ki!
- Már anyósomék megérkeztek, keresztanyám is fél órán belül itt van, csak anyámékról nincs hírem.
- Biztosan vonattal jönnek. Kocsit akartam küldeni értük, de Mikolt nem fogadta el.
- Anya már csak ilyen. De a Trabanttal jönnek, még beugranak Nyíregyházára a húgomért. Remélem, időben ideérnek.
- Elhozhatta volna Dalma is Lillát, elfért volna a torta mellett.
- Keresztanya hozza a tortát?
- Természetesen, elvégre cukrász.
- Apa, azért is jöttem hamarabb, mert szeretném kifizetni a költségeidet, nem szeretném, ha anyának és anyósoméknak kellene bármit is fizetni.
- Nem, nem, fiam, megmondtam, hogy a vendégeim vagytok mindenre. Kivéve a menyasszonyi csokrot. Azt valóban neked kell fizetned, de csak utólag, majd ha megkapom a számlát. Gyere, nézd csak meg, gyönyörű!
- Sziasztok, fiúcskák, mit kell megnézni? – libben oda hozzájuk Tina, férje arcára puszit lehel és nem egészen mostohaanyai szeretettel öleli át Zarándot.
- Szia, Tina, csinos vagy, mint mindig – bókol neki a fiú és ránevet az apjára a nő háta mögött.
Tina nem bízza a véletlenre, hogy a férfiszemek végigpásztázzák hibátlan alakját. Tűzpiros, testhez simuló, bokáig érő ruhája mélyen dekoltált és combközépig felvágott, hogy kivillanjon alóla hibátlanul tökéletes lába. Mennyivel másabb a huszonnyolc éves mostohafiához simulni, mint az ötvenéves férjéhez. Hát, ez már csak így van, oda húz a szíve, ahol a pénz van. Hogyan vehet el ez a sármos fiú egy szemüveges, vékony, okos tojás lányt? Azért, mert négy nyelven beszél, és két diplomája van?
Tényleg, melyik a jobb, ha csinos, vonzó nő az ember lánya, vagy ha kinézetre átlagos, de okosabb a férfiak többségénél? Neki megfelel az első megoldás.
Nem megy a fiúkkal menyasszonyi csokrot csodálni, inkább aprólékosan körülnéz, hogy minden a legnagyobb rendben legyen. Egyébként is, hátha közben vendégek érkeznek.
Lám, jó, hogy Bandika ott lebzsel a bejárati ajtó körül, mert megérkezik sógornője, Dalma és segít neki behozni a kocsiból a hatalmas menyasszonyi tortát. Szépasszony a férje húga, pedig negyvenes évei közepén járhat. Nem is érti, miért nincs senkije. Híresen jó sütemények készülnek a cukrászdájában, biztos, hogy anyagilag is jól áll. Hibátlan a Chanel kosztümje, mintha nem is vezetett volna vagy kétszázhúsz kilométert. A torta pedig egyenesen egy remekmű!
Megérkeznek Zaránd szülei a húgával. Hű, nagyon szép kislány Lilla! A tizenhat évesek bájával egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy mennyire csinos kislány, a száznyolcvan centis magasságával igazi manöken alkat. Istenem, övé a világ! – gondolja Tina némi irigységgel. Igyekszik kedvesen üdvözöl mindenkit, a háziasszony jogán. Zaránd édesanyja láttán majdnem kiesik a szerepéből, pedig Mikolt igencsak kiöltözve érkezik, igaz, a kínai boltok legjavát képező ruhaneműkben pompázik. Férje, a félszeg Dezső, feszengve fog kezet Tinával.
Bandika azonnal itallal kínálja a vendégeket, kinek - kinek szájíze szerint töltögeti az italokat.
Előkerül Zaránd az apjával, és Tinának feltűnik, hogy férje mekkora szeretettel üdvözli elvált feleségét, és hosszan rázza Mikolt férjének a kezét.
Felgyorsulnak az események, mert megérkezik a menyasszony és a családja.
Hilda menyasszonyi ruhában olyan szép, mintha egy jóságos tündér Hamupipőkéből királylányt varázsolt volna. Szemüveg helyett kontaktlencsét visel, és emiatt látni lehet bájos arcát, fitos orrát.
Szüleiről messziről lerí, hogy jólétben élnek. Réta, a menyasszony édesanyja, középmagas, elegáns nő, akiről messziről látni, hogy okos és intelligens asszony. Férje, Tarcal, erős testalkatú, gesztenyebarna hajú férfi, kinek arcán mosoly bujkál, mégis érezni, hogy kemény, egyenes ember. Hilda öccse, a húszéves Erik, kinézetre kiköpött anyja, mégis van benne valamicskét apja férfiasságából is.
A menyasszony keresztapja, Kolos, együtt érkezik az anyakönyvvezetővel, nagy beszélgetés közepette, mintha régóta ismernék egymást.
Az anyakönyvvezető haladéktalanul elkezdi az adategyeztetést. A keresztszülők, azaz Boronkay Dalma és Tótfalusi Kolos az esküvői tanúk. Igencsak jól mutatnak egymás mellett. Kolos jóképű, sármos férfi, aki után még mindig bomlanak a nők, hiszen agglegény, és a tanítványai is imádják, mert okos, szellemes, és kellőképpen vagány is.
Egész pontosan húsz percig tart az esküvői szertartás, melynek végén az örömanyák szokás szerint könnyeznek, az ifjú pár boldog, hogy túlestek a nagy eseményen, a vendégek pedig igyekeznek túl lenni mielőbb a gratuláción, mert orrukba kúszik a rogyásig rakott svédasztalon lévő ételek illata.
Tulajdonképpen két tucat ember is jól lakhatna, annyi ételt készít Jani bácsi, ügyesen összeállítva az ételeket, hogy azok között mindenki találjon ízlésének megfelelőt.
A kukta munkája még nem ért véget, mert ügyes fotós, villogtatja is a vakut rendesen és filmez is, tetszése szerint.
Ignác, mint házigazda, igen figyelmes vendéglátó, folyamatosan cseveg a vendégekkel és türelmesen elmagyarázza, ha szükségét érzi, milyen ételeket ajánl a rokonnak. Hiszen ezzel a házassággal itt már mindenki rokonná válik. Dezsőnek, Zaránd mostohaapjának és Tarcalnak, a menyasszony apjának is felajánlja, hogy maradjanak itt éjszakára, nála elférnek, szívesen látja őket. Tarcal egy pillanatig hezitál, majd elfogadja a meghívást, de Dezső szemérmesen ódzkodik.
- Ugyan, kedves barátom, Mikoltot nem tudnám meggyőzni, te is tudod. Mi, örömapák, tartsunk össze! Egészségetekre!
Tölt három nagy pohár whiskyt, azzal koccintanak, így már egyikük sem vezethet és eldől dolog.
- Az asszonyoknak ebbe nincs beleszólása! – mondja nevetve, azért arról nincs egészen meggyőződve, hogy Tina repesni fog az örömtől.
Amikor már mindenki elfoglalja a helyét az asztalnál és előtte, a tányérján ott az első adag étel, Tarcal megkocogtatja a poharát és szólásra emelkedik:
- Kedves gyerekeim, Hilda és Zaránd! Engedjétek meg, hogy örömapaként-elsőként köszöntselek benneteket, mint ifjú házasokat és kívánjak nektek nagyon boldog, bő gyermekáldástól is örömteli, hosszú házaséletet! A mai napon tanúbizonyságát adtátok annak, hogy felelősséggel magatok döntötök közös életetek fontos ügyeiben. Igazatok van, két ember boldogságához alapvetően egymás szeretete és tisztelete kell. Mi, a szüleitek, csak támogatni tudunk, bennetet, lelkileg és anyagilag egyaránt, tehetségünk szerint. Nászajándékként befizettünk benneteket egy augusztusi, háromhetes Földközi tengeri hajóútra. Emeljük poharunkat az ifjú párra! Legyetek mindig olyan boldogok, mint ma vagytok! Egészségetekre!
Felállva koccintgatnak, majd egyedül Ignác marad állva, akinek Tina húzogatja a zakója ujját, hogy üljön már vissza a helyére. Ignác nem hagyja magát:
- Nászuram szavait űberelni nem tudom, csak megerősíteni. Gyerekeim, sohasem voltam a nagy szavak embere, de tapasztalatból tudom, hogy a boldogsághoz gyakran kevésnek bizonyulnak az érzelmek. Azt szeretném, ha közös életetekre és a szakmai karrieretekre nem vetne árnyékot az alapvető anyagiak hiánya. Lakásotok már van, és Mikolttal úgy gondoltuk, hogy legyen kocsitok is immár és némi készpénz. Használjátok egészséggel!
Odamegy az ifjú párhoz, s zsebéből egy nagyobb borítékot vesz elő és átnyújtja a fiának, benne az új autó kulcsa, papírjai, és egy betétkönyv, büszkén,megilletődötten gratulál az ifjú párnak, a többiek is lelkesednek, kivéve Tinát, akinek arcán a meglepetés és a harag birkózik egymással, és Mikoltot, aki szégyelli magát, hogy helyette és nevében Ignácnak kell helytállnia.
Kolos és Tarcal ismét teletölti a poharakat pezsgővel, és koccint a társaság.
Erik odasúgja Lillának:
- Nem tudod, terhes a nővérem? Jó, ne nézz így rám, de olyan gyorsan jött ez az esküvő.
- Dehogy terhes, arról tudnék.
Zaránd emelkedik szólásra:
- Nagyon köszönünk mindent, elsősorban a szüleinknek, hogy felneveltek bennünket és kenyeret adtak a kezünkbe. Külön köszönjük, hogy egy hónap alatt megszerveztétek az esküvőnket. Hallom, sógorom, Erik, már találgatja, hogy ötévi együttélés után, miért lett sürgős az esküvő? Már nem titok, hogy Dr. Boronkayné Kovács Hilda, az én kis feleségem, Helsinkiből kapott egy visszautasíthatatlan állásajánlatot és én követem őt. Szeptember elsejével el kell foglalnunk új munkahelyeinket.
Döbbent csend lesz egy pillanatra.
Erik kapcsol elsőnek:
- Menjetek csak, én meg a kollégium helyett beköltözöm hozzátok!
A cikket írta: Yolla
Hozzászólások
időrendi sorrend
Még kicsit keverednek a szereplőid, de majd szép sorba sorba rakom őket :D
Amúgy tetszik (Y)
Üdv,
Pí.
Jól kezdődik a történet. Remek kis társadalmi körkép körvonalazódik Nékünk. Olvasom tovább.
Bokor
Szia Yolla!
Ebben a családregényben aztán minden lesz! Pénz, szerelem, ármány, kíváncsian várjuk a folytatást!
Pussz,
Tündér
Olyan lesz, mint az élet. Emillio barátom már írja a következő részt. Jó ujjgyakorlat ez nekünk, s reméljük, hogy az olvasók is jól szórakoznak szereplőink csetlései, botlásai olvasása során.
Pussz: Yolla
Ebben a családregényben aztán minden lesz! Pénz, szerelem, ármány, kíváncsian várjuk a folytatást!
Pussz,
Tündér