újabb események régebbi események további események
18:38
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
16:45
Új kérdést került be a Kérdezd a férfit menüpontba
16:06
Új cikk került a "Titkaink egymás között" rovatba
11:04
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
11:02
Ilpaki új cikket töltött fel
18:32
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
17:26
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
11:54
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
23:22
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
23:21
Ilpaki új cikket töltött fel
12:22
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
12:19
KiralyCsilla1965 új bejegyzést írt a naplójába
15:12
Vortexdmo regisztrált a weboldalra
14:42
Stanmoretnm regisztrált a weboldalra

A mai gyerekek ...

2010. augusztus 23. - Látogatók száma: 46

Nemcsak a szülőknek nehéz a helyzete a jelenlegi Társadalomban ,hanem a gyerekeknek is éppen olyan nehéz ....

Adott egy Család ,ahol tanult és dolgos minden szülő . Pár évvel ezelőtt még minden szabadidejüket a gyerekekkel töltötték és azok nevelésével . Akkor még volt szabadidejük is ..... Nem láttak a gyerekek rosszat ,csak a jót . Szeretetben ,nyugalomban ,megértésben nőttek fel . Nem volt rossz példa sem előttük . Együtt igazi boldog Családot alkottak Ők ... valamikor ...
Aztán jött a rendszerváltás ....Megváltozott minden ....

A szülők dolgoztak és dolgoztak . Egyre kevesebb időt tudtak eltölteni a gyermekeikkel . Megvettek nekik ugyan mindent ,minden luxusnak mondható dolgot . Így próbálták kimutatni a szeretetüket ,mert idejük arra már nem volt ,hogy megbeszéljenek dolgokat ,hogy simogassák ,szeretgessék gyermekeiket ,akik ezt igényelték volna . Elmaradtak a mosolyok , a nyugalmat felváltotta az idegesség ,ingerültség ,kapkodó ,rohanó életmód ,a nem odafigyelés egymásra . Kilátástalanság ,bizonytalanság a munkahelyeken ,ami otthon is lecsapódott .
Hiába tanult valaki ,nem tudott elhelyezkedni ,vagy voltak akik elhelyezkedtek ugyan ,de sokkal másabb munkában ,mint amiért évekig tanultak . Sokan szenvedtek ezektől ,mint ahogy ez a Család is ... A küzdéseket ,szenvedéseket ,idegességeket ,veszekedéseket a párok között a tehetetlenség miatt , mind végig nézték a gyerekek is .... Ők is ennek a társadalomnak az áldozataivá váltak ,mint ahogy a felnőttek is ... A szülőknek még volt jó az életükben ,de ezeknek a mai gyerekeknek nem igazán van ami jónak mondható ....
A mai gyerekek hamar felnőtté váltak ....
Amikor a szülők arra kérték Őket ,hogy tanuljanak , mert szeretnék ,ha nekik nem kellene ennyit dolgozniuk . Nem mindegy az ,hogy hogyan keresi a pénzt meg majd felnőtt korában , nehezen ,vagy könnyebben .... A gyerekek ,akik végig látták szüleik vívódását , megkérdezték a szülőktől azt , hogy Ők mennyit tanultak és most mit dolgoznak ,mire jutottak ? Azt mondták ,hogy Ők nem tanulnak ezért éveket ,hiszen nem is tudnak elhelyezkedni .Tovább folytatták : - Hogy Ők nem fognak megnyomorodni ,mint ahogy a szülei a sok munkától és még pénz sincs ....
A szülők elszomorodtak ,tanácstalanokká váltak és mivel elgondolkodtak ,maguk között igazat is adtak a gyermekeiknek ,de mint szülő mégsem mondhatták gyermekeiknek azt ,hogy ne tanuljanak ,ne is dolgozzanak ...amit amúgy sem tudtak ,hiszen ha tanulnak is , nincs lehetőségük az elhelyezkedésre sem ,hiába tanulnak . Továbbra is csak a jóra biztathatták Őket és pozitívan gondolkodva azt mondták ,hogy ez csak most van így ,de nem lesz mindig ilyen nehéz az élet ,hogy nekik ,majd sokkal könnyebb lesz ,csak tanuljanak ....
Ezeknek a gyermekeknek megváltozott a magatartása ,viselkedése ,de nem lettek rosszabb emberek ,csupán csak lázadoznak ,mint mindenki a neki nem tetsző dolgok ellen ... Tanácsokat nem fogadnak el ,vagy csak ritkán és ez azért van ,mert nagyon is jól átlátnak dolgokat ,hiába gyerekek .... Nagyon jól látják a jövőjüket ,amik ahogy Ők mondják ,kilátástalanok . Néha elkeseredésükben ,tehetetlenségükben annak támadnak akiket legjobban szeretnek ...a szülőknek ....
Majd nagyon megbánják és ez miatt szenvednek ..... ha nem is árulják ezt el ....
A szülők meg a gyermekeiket bántják meg néha ,pedig ők sem ezt akarják .... Csupán csak elkeseredettek Ők is és nagyon fáradtak ..... Türelmetlenebbek lettek egymáshoz .
Voltak akik elszöktek otthonról ,mert a sok munka miatt a szülőknek nem volt ideje a gyermekeikre . Oda szöktek , ahol nem voltak luxusnak mondható dolgok ,csak a beszélgetések és a szeretet . Nem került az asztalra más azon a napon sem ,mint káposzta ,amiben még a hús is kevés volt . Ahogy ettek beszélgettek ,amibe az anya is bele -bele szólogatott néha ,de inkább örömmel , csendben nézte a gyerekeket ,akik akkor boldognak látszottak ... és boldogan mondták ,hogy Ők milyen jól érzik magukat ott ,ahol éppen voltak . Mondták azoknak a gyerekeknek akikhez szöktek ,hogy a Te anyukád milyen rendes . A gyereke nagyon büszkén mondták ,hogy igen ... Ő a mi anyukánk ...
Evés után beszélgettek a gyerekek és ebbe a beszélgetésbe belekapcsolódott az az anya is ,aki éppen jelen volt . Szomorúan mesélték el ,hogy nem szeretik Őket a szüleik ,mert soha nincsenek otthon,állandóan dolgoznak . Megvesznek nekik mindent ,de Ők attól nem boldogok és nem is örülnek semminek ,amit kapnak ,mert nekik nem arra lenne szükségük . Tovább folytatták , akkor már még szomorúbban azt , hogy nekik hiányzik a simogatás ,a beszélgetések , a kirándulások ,amik valamikor még megvoltak . Az anya elmosolyodott és megkérdezte tőlük azt ,hogy miből gondolják azt ,hogy a szüleik nem szeretik Őket ? Attól ,hogy nekik dolgozni kell ,még szeretik a gyermekeiket . Éppen ezért vállalnak el minden munkát ,hogy nekik mindent meg tudjanak adni ... Azzal bizonyítják be szeretetüket . Ha hazamennénk , a szülők nagyon örülnének ,hiszen most Ők is nagyon szomorúak , idegeskednek ,aggódnak gyermekeikért . Az anya azt mondta a gyerekeknek ,ha Ő lenne a helyükben , rohanna haza és örömmel nézegetné egész addig míg elaludna azt a sok mindent ,amiért a szülők dolgoztak meg és nem magukért tették ,hanem a gyermekeikért ,mert szeretik Őket ... Mivel ők nem tudnak velük lenni ,így bizonyítják mennyit érnek a számukra gyermekeik ....
A gyerekek csodálatos szemei meglepődve néztek az anyára , majd mosolyogva mondták neki ,hogy telefonáljon gyorsan ,hogy ne aggódjanak tovább a szüleik . Szeretnének minél hamarabb a szüleivel lenni ....

A mai társadalmi helyzetben egyáltalán nem könnyű sem felnőttnek lenni ,sem gyermeknek . Mindenki túl van terhelve ,rohan ,feszült ,nincs idejük egymásra . Elmaradnak a beszélgetések ,pedig a beszélgetések nagyon fontosak lennének mindenki számára . Feszültségoldásnak nagyon megfelelő .....
Én azt mondanám , az egyik legszebb " ajándék " , ha beszélgethetünk valakivel ..... Soha nem hittem volna ,hogy maga a SZÓ, a beszélgetések ,az odafigyelés egymásra ,embertársainkra , még "ajándék " is lehet a számukra és hogy van aki még ennek is jobban örül ,mint ha kézzelfogható ajándékot kapna ....
Az ajándékozott tárgyak összetörhetnek ,de maga szó , a beszélgetések ,a szeretet mindig megmarad ....

A cikket írta:

7 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. szeptember 7. 08:56
Tökéletesen igaz a történet!
2010. augusztus 25. 21:13

megtekintés Válasz erre: Laura - 2010. augusztus 25. 19:09

Értelek. Nem kellene akkor eldönteni időben, hogy a család vagy a karrier? Oksi. Tisztában vagyok vele, hogy minden pénzbe kerül, de amikor már van utódom, akkor azért elvárom, alakuljon ki benne valami felelősségféle érzés! Minimum. Talán nem a legmodernebb mobil kell annak a kölöknek, attól még nem lesz kiegyensúlyozott felnőtt.
Nem forgok ilyen körökben, Te bizonyára jobban belelátsz ezekbe.

Laura ! Köszönöm szépen a hozzászólásodat . Számomra is a gyerekek a fontosak , hiszen óriási érték a gyerek . Sajnos sokan vannak ,akik ezt nem tudhatják meg, hogy mekkora értékek ők , mert nem lehet gyerekük .... Akiknek meg van és a karrier mellett döntöttek , nem nézhetik végig gyermekük fejlődését . Nem lehetnek mellettük ,amikor arra szükségük van .... Ez nekik sem jó ,hidd el ...

Laura ! Mondtam én ,hogy te vagy a legjobb . :-) :-) :-)
Láttam a pontszámokat . Gratulálok . :-) :-)
További óriási sikereket kívánok neked és jó cikk írásokat . :-) :-)

Puszillak . :-)
2010. augusztus 25. 19:09

megtekintés Válasz erre: - 2010. augusztus 25. 08:56

:-) Kedves Laura !
Hogy miért nincs egyes szülőknek ideje a gyermekeire ? A válaszom egyszerű ....
Olyan beosztásban ,olyan munkaterületeken dolgoznak ,ahol nem elég a napi 14 óra ,de a 24 is kevés lenne a munkájuk elvégzéséhez . Így még otthonra is jut nekik a munkahelyi munkákból ,amit haza kénytelenek vinni . Az éjnek ideje alatt azt próbálják " kibogozni " . Valamikor ,de lehet ,hogy hajnalban ágyukba zuhannak ,alszanak pár órát és már kezdhetik is a munkájukat ismét ... ill . folytathatják tovább azt ..... Sokan vannak hidd el ,akik szívesebben lennének a gyermekeikkel ,de azt nem tehetik meg .... Így azzal próbálnak nekik kedveskedni ,hogy megvesznek nekik mindent amit csak tudnak . Ez is a szeretet egyik kimutatása az ő részükről ,ha már ők nem tehetik meg azt ,hogy a szeretett gyermekeikkel legyenek . A hivatásuk miatt nem tehetik meg .... Viszont ők valamikor ezt választották .... Akkor nem gondoltak arra mi lesz ,ha gyermekeik lesznek ... de ha arra gondoltak volna , sok munkaterület nem lett volna betöltve ....
Ezt én így gondolom ,de elképzelhető ,hogy mindenki másképpen gondolja . Nem vagyunk egyformák gondolkodásban sem ...

Ebben a cikkben nem azok gyermekeiről írtam ,akik ledolgozzák a napi 10 -12 órát és hazamennek a tv elé leülni ,vagy ne adja isten a kocsmákban kötnek ki és a gyermekeikkel nem törődnek ,pedig ők megtehetnék ...

Puszillak

Értelek. Nem kellene akkor eldönteni időben, hogy a család vagy a karrier? Oksi. Tisztában vagyok vele, hogy minden pénzbe kerül, de amikor már van utódom, akkor azért elvárom, alakuljon ki benne valami felelősségféle érzés! Minimum. Talán nem a legmodernebb mobil kell annak a kölöknek, attól még nem lesz kiegyensúlyozott felnőtt.
Nem forgok ilyen körökben, Te bizonyára jobban belelátsz ezekbe.
2010. augusztus 25. 10:10

megtekintés Válasz erre: aszir - 2010. augusztus 25. 09:16

A szeretet, gondoskodás képes a pénzt helyettesíteni, ám a pénz az előbbieket nem. Másfelől a pénz nem boldogít, de jó ha van. Nekem ilyen témáknál mindig az jut az eszembe, ha megnézzük az átlag magyar honpolgár ill. egy tehetősebb külföldi országbéli honpolgár tekintete közötti különbséget, akkor mennyire szembetűnő...szinte "kiül" az arcára az életszínvonal, életmód, életstílus "büszkesége"...a miénkben pontosan az ellentettje, vagy rosszul is látok már?

Kedves Aszir ! :-)

Köszönöm szépen a hozzászólásodat . :-)

A mi szép Országunkban nem kell máshova menned , csupán csak egy boltba kell belépned és ott megnézni ,jellemezi az eladókat .
A túlterheltség , fáradtság ,feszültség látszik az arcukon , hiába is mosolyognak . Náluk csapódik le igazán az emberek pénztelensége ,feszültsége . Türelmetlenebbek lettek az emberek még vásárláskor is ,de sajnos egymással szemben is ...
Igen , látszik az ellentét más Országokkal szemben , mert a Média azt mutogatja , ezzel még nagyobb feszültséget gerjesztve az itteni emberekben . Miért nem mutatja be azokat ,akik ott is többen vannak ? ... A szegényebbeket ,akik szegényebbek ,mint mi is vagyunk ... és ők mégis tudnak tűrni ,mosolyogni és a szegénység ellenére tudnak szeretni ...
Minden Országban vannak olyan munkakörök ,ahol a Család látja a kárát valamelyik szülő foglalkozása miatt ,de ha ezek az emberek ezt nem vállalnák fel ,mi lenne a többi emberrel ,hiszen ők olyan hivatást választottak ,amivel a többi embert védik ,gyógyítják ,stb...? Lehet ,hogy több a pénzük is ,de az egyáltalán nem biztos , hogy ők boldogok . Mitől lennének azok ,ha nem lehetnek a gyermekeikkel ,Családjukkal a munkájuk miatt ? :-)
A lényeg az ,hogy mindig legyen egy ilyen anya ,mint aki ebben a cikkben szerepel . Aki nem csupán a saját gyermekére figyel ,hanem a máséra is . :-)


A pénzről meg az a véleményem ,hogy van ahol sok van és mégis kevés , de van ahol kevés van és mégis soknak tűnik .... A sokat is éppen úgy el lehet felelőtlenül költeni , mint ahogy a keveset is be lehet úgy osztani ,hogy az elég legyen . :-)
Puszillak . :-)
2010. augusztus 25. 09:16
A szeretet, gondoskodás képes a pénzt helyettesíteni, ám a pénz az előbbieket nem. Másfelől a pénz nem boldogít, de jó ha van. Nekem ilyen témáknál mindig az jut az eszembe, ha megnézzük az átlag magyar honpolgár ill. egy tehetősebb külföldi országbéli honpolgár tekintete közötti különbséget, akkor mennyire szembetűnő...szinte "kiül" az arcára az életszínvonal, életmód, életstílus "büszkesége"...a miénkben pontosan az ellentettje, vagy rosszul is látok már?
2010. augusztus 25. 08:57

megtekintés Válasz erre: nárcisz - 2010. augusztus 23. 20:43

Nagy tanulsága van a cikkednek Léna és örülök, hogy erről írtál.
Én ugyan egy kis ellentmondást érzek benne, ....de .....tényleg vannak családok, amelyek felnőtt tagjai ráérezve a pénz ízére (és sokszor azért is persze, mert éppen akkor van lehetőség pénzt keresni) minden idejüket,......még a gyerekeikre szánt időt is erre fordítják. Nem szabad abba a hibába esni, hogy mindent megadnak a gyerekeknek. De amit meg kell, hogy kapjanak, azt pedig ne vegyük el tőlük !!!
Inkább bevonni kellene őket a lakás vagy a ház körüli munkákba, --mint ahogy a mi időnkben is volt, -- nemhogy elhalmozni őket sokszor feleslegesnek tűnő holmikkal.
A gyerekekkel töltött időt,...a szeretetet,...a simogatást,...a törődést,...a ráfigyelést és érdeklődést semmi a világon nem pótolja.
Hiszen a társadalom legkisebb szerves egysége a CSALÁD. Tegyünk azért, hogy ez maradjon is így,...és ne hagyjuk szétzilálódni....
Minden család felnőtt tagjai felelősek ezért....

Nárcisz ! Köszönöm szépen az értékes hozzászólásodat a cikkemhez .
További szép napot kívánok neked és mindenkinek ,aki minket olvas .
2010. augusztus 25. 08:56

megtekintés Válasz erre: Laura - 2010. augusztus 23. 20:38

Távol álljon a kötözködés tőlem, de miért is nincs idő rá? Mert nem akarjuk.
Hallottam olyanról egy nénitől, hogy őt az anyukája, derékig egy gödörbe tette, míg kapálta a sort. Aztán ölbe haza, és főzött. Ma azt sem tudják sokan, mi a kapa. Vagy, ha tudja is, képlettel oldja meg, melyik vége alkalmas fogásra. Lebecsülték a kétkezi munkát, az az egyik legnagyobb gond. Nincs értéke már. Mindenki csak nagyban tud gondolkodni, holott a nagydolog az benne van az írásodban. Az élet az, hogy érintkezzünk. Társaslények vagyunk. Én soha nem is fogom megérteni az olyan szülőket, akik nem teszik a dolguk. Nem érzik a hiányát azok?
Hú, de jó, hogy az enyémek felnőttek. Már nem is biztos, hogy lenne erőm ismét végigcsinálni. De megérte.

"Az ajándékozott tárgyak összetörhetnek, de maga szó, a beszélgetések, a szeretet mindig megmarad .... "
Jut eszembe, mindig "csúfolnak" a gyermekeim. Ismételgetik olykor, amiket sokszor mondtam nekik. Meszesedni se engednek. :-)

:-) Kedves Laura !
Hogy miért nincs egyes szülőknek ideje a gyermekeire ? A válaszom egyszerű ....
Olyan beosztásban ,olyan munkaterületeken dolgoznak ,ahol nem elég a napi 14 óra ,de a 24 is kevés lenne a munkájuk elvégzéséhez . Így még otthonra is jut nekik a munkahelyi munkákból ,amit haza kénytelenek vinni . Az éjnek ideje alatt azt próbálják " kibogozni " . Valamikor ,de lehet ,hogy hajnalban ágyukba zuhannak ,alszanak pár órát és már kezdhetik is a munkájukat ismét ... ill . folytathatják tovább azt ..... Sokan vannak hidd el ,akik szívesebben lennének a gyermekeikkel ,de azt nem tehetik meg .... Így azzal próbálnak nekik kedveskedni ,hogy megvesznek nekik mindent amit csak tudnak . Ez is a szeretet egyik kimutatása az ő részükről ,ha már ők nem tehetik meg azt ,hogy a szeretett gyermekeikkel legyenek . A hivatásuk miatt nem tehetik meg .... Viszont ők valamikor ezt választották .... Akkor nem gondoltak arra mi lesz ,ha gyermekeik lesznek ... de ha arra gondoltak volna , sok munkaterület nem lett volna betöltve ....
Ezt én így gondolom ,de elképzelhető ,hogy mindenki másképpen gondolja . Nem vagyunk egyformák gondolkodásban sem ...

Ebben a cikkben nem azok gyermekeiről írtam ,akik ledolgozzák a napi 10 -12 órát és hazamennek a tv elé leülni ,vagy ne adja isten a kocsmákban kötnek ki és a gyermekeikkel nem törődnek ,pedig ők megtehetnék ...

Puszillak
2010. augusztus 23. 20:43
Nagy tanulsága van a cikkednek Léna és örülök, hogy erről írtál.
Én ugyan egy kis ellentmondást érzek benne, ....de .....tényleg vannak családok, amelyek felnőtt tagjai ráérezve a pénz ízére (és sokszor azért is persze, mert éppen akkor van lehetőség pénzt keresni) minden idejüket,......még a gyerekeikre szánt időt is erre fordítják. Nem szabad abba a hibába esni, hogy mindent megadnak a gyerekeknek. De amit meg kell, hogy kapjanak, azt pedig ne vegyük el tőlük !!!
Inkább bevonni kellene őket a lakás vagy a ház körüli munkákba, --mint ahogy a mi időnkben is volt, -- nemhogy elhalmozni őket sokszor feleslegesnek tűnő holmikkal.
A gyerekekkel töltött időt,...a szeretetet,...a simogatást,...a törődést,...a ráfigyelést és érdeklődést semmi a világon nem pótolja.
Hiszen a társadalom legkisebb szerves egysége a CSALÁD. Tegyünk azért, hogy ez maradjon is így,...és ne hagyjuk szétzilálódni....
Minden család felnőtt tagjai felelősek ezért....
2010. augusztus 23. 20:38
Távol álljon a kötözködés tőlem, de miért is nincs idő rá? Mert nem akarjuk.
Hallottam olyanról egy nénitől, hogy őt az anyukája, derékig egy gödörbe tette, míg kapálta a sort. Aztán ölbe haza, és főzött. Ma azt sem tudják sokan, mi a kapa. Vagy, ha tudja is, képlettel oldja meg, melyik vége alkalmas fogásra. Lebecsülték a kétkezi munkát, az az egyik legnagyobb gond. Nincs értéke már. Mindenki csak nagyban tud gondolkodni, holott a nagydolog az benne van az írásodban. Az élet az, hogy érintkezzünk. Társaslények vagyunk. Én soha nem is fogom megérteni az olyan szülőket, akik nem teszik a dolguk. Nem érzik a hiányát azok?
Hú, de jó, hogy az enyémek felnőttek. Már nem is biztos, hogy lenne erőm ismét végigcsinálni. De megérte.

"Az ajándékozott tárgyak összetörhetnek, de maga szó, a beszélgetések, a szeretet mindig megmarad .... "
Jut eszembe, mindig "csúfolnak" a gyermekeim. Ismételgetik olykor, amiket sokszor mondtam nekik. Meszesedni se engednek. :-)
2010. augusztus 23. 19:24
Sajnos, nagyon igaz amit leírtál. Üdv Magdi
2010. augusztus 23. 19:09
Tudod azt figyeltem meg, hogy ha valakinek alkalma adódik beszélgetni, pár perc után szinte ölik belőle a szó. Sajnos az alkalom az mai sokszor nincsen. Kamionos találkozón voltam a hétvégén. A vigasság mellett, órákat ültünk és "csak" beszélgettünk. Az utolsó nap szinte csak erről szólt.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: