újabb események régebbi események további események
22:41
Elvira regisztrált a weboldalra
20:38
Ilona új cikket töltött fel
18:23
Juhász András Géza új hozzászólást írt Virág naplóbejegyzéséhez
16:58
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
16:01
Limmbebe regisztrált a weboldalra
15:55
emillio módosította a cikkét
15:00
emillio új cikket töltött fel
13:12
Juhász András Géza új cikket töltött fel
12:59
Grace új hozzászólást írt Tündér naplóbejegyzéséhez
07:15
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
20:02
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
20:01
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
09:13
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
08:10
zsoltne.eva új cikket töltött fel
21:59
Sanda új hozzászólást írt egy cikkhez
20:30
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
20:25
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
20:01
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
19:54
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
18:55
Sanda új hozzászólást írt egy cikkhez

Dilemma - Te mit tennél ebben a helyzetben?

2012. március 19. - Látogatók száma: 110

Válás után két gyerekkel nehéz eldönteni mit tegyünk a következő helyzetben...

Boldog házasságban élsz, két kisgyerekkel egy hatalmas házban, amikor a férjed egyszer csak elkezd furcsán viselkedni. Mindenbe beleköt, féltékeny, folyton veszekedést provokál. Nem érted mi van vele, először türelmes vagy, de később totál idegbeteget csinál belőled. Nem telik el egy nap sem civakodás nélkül, egyik alkalommal késsel is fenyegetőzik az addig jámbornak hitt ember. A férjed javasolja a válást. Igazán nem érted mi történik veletek, de belátod, nincs mit tenni, mert nem ismersz az egykor szerette férfire.

Elváltok. Míg a közös házat nem adjátok el, úgy döntesz albérletbe költözöl a gyerekekkel.

Hetek múlva kiderül, hogy az ex férjed nagyon beteg, de nem akar orvoshoz menni. Egy nyugis vasárnap délelőtt csengetnek. Az ajtóban a volt férjed áll csontsoványan, és könyörög, hogy segíts rajta. Beviszed a sürgősségire, ahonnan mindenféle kivizsgálásra küldik. Este már a pszichiátrián vagytok, a diagnózis paranoid skizofrénia. Több hétre befektetik, csak te mehetsz a közelébe, a családtagok közül senkit sem fogad el. Mielőtt hazaengedik a kórházból közlik veled, hogy élete végéig gyógyszereken fog élni, sohasem lesz már teljes értékű ember.

Mit teszel? A szülei messze laknak, nincs rajtad és a gyermekeken kívül senkije. A skizofrének viszont ön és közveszélyesek...

(Igaz történet, várom a véleményeteket és majd megírom mit tett a fiatalasszony.)

A cikket írta: Lizelotte

6 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2012. március 21. 11:17
Kedves Zséva, Bianka, Divi Éva, Tündér, Ailet, Joboszi, István, Pinokkió és Mindenható!

Köszönöm szépen a tanácsokat, látom komolyan vettétek és igazán bölcs, okos lépéseket javasoltatok.

A hölgy a következő döntést hozta:
Sokáig tépelődött, visszapergette az idő kerekét. Rájött, hogy amikor még házasok voltak, a furcsa viselkedés már a betegség első jele volt. Tehát amiatt váltak el. De mivel anno megígérték egymásnak, hogy jóban-rosszban, betegségben-egészségben, úgy érezte cserbenhagyná ha lelépne, vagyis kilépne a férje életéből. Visszaköltözött a gyerekekkel a házba, keresett egy neves pszichiátert, elvitte hozzá a férfit. Gyógyszerekkel stabilizálták az állapotát, tényleg olyan lett, mintha az asszony kapott volna egy harmadik gyereket. Teltek múltak az évek, és az nőt egyre jobban zavarta, hogy egy látszólag erős férfi csak téblábol, semmit nem csinál, sokszor feszült, gyermeteg kérdéseket tesz fel stb. Szex nem volt, mert a gyógyszerek miatt nem kívánta a férje, és nem is volt rá képes.
Közben a gyerekek kamaszodtak, a hölgynek megszűnt a munkaviszonya.... és egyszer csak majdnem ő is bekattant. De ez érthető. Nem volt mellette egy igazi TÁRS, a gyerekeket csak ő nevelte, nem volt előttük apa modell, és új munkát is kellett találnia.
Szóval összeroppant, és rájött, hogy aki egy ilyen beteg emberrel él együtt, az előbb vagy utóbb szintén depresszióssá válik.
Mivel a férje állapotán már nem tudott változtatni, de azt nem akarta, hogy a gyerekei azt lássák, hogy az anyjuk is "becsavarodik", fogta magát és a gyerekeit, és elköltözött. Akkor már a gyerekek elég nagyok voltak, tudtak segíteni az apjuknak. A férje nővére, a hölgy édesanyja és a gyerekek rendszeresen látogatják azóta is volt férjet, az asszony nem hajlandó már erre.
Sajnos a feleség is elég ramaty állapotba került, de nem volt szüksége orvosra, saját magát kúrálta barátok és természetgyógyászok segítségével...de az is több évig tartott. Hm, az élet nem habos torta!

Ha azt teszi, amit itt többen is javasoltatok, vagyis eladja a házat és gondozót keres, nem jutott volna idáig, hogy a végén saját magát is majdnem tönkretegye.
2012. március 21. 10:30
Most, hogy elolvastam a hsz-eket még annyit, ha gyógyszerekkel kezelhető az állapota, ami teljes gyermeki nyugalmat jelent, miért ne szeretném továbbra is?? Szeretkeznék is vele...a gyermeki lélek sok férjnek skizofrénia nélkül is megadatott...Természetesen tanulmányoznám a betegságet, figyelnék a jelekre és ha együtt élünk, lehet zárnám éjjel a szoba ajtót, vagy ki tudja...ez annyira összetett, annyi miden múlik a szituáción a betegség súlyosságán. De ha szerettem és még mindig szeretném sose hagynám magára emiatt!!Hogy miből élnék? Kitalálnám, előteremteném...ha addig jó volt, amíg ő teremtett elő nekem mindent, egyértelmű azután is jó lesz, hiszen ami történt nem az ő hibája. Nem alkoholista lett, nem lusta dolgozni, beteg...és ha jól tudom a fogadalmat "jóban-rosszban,egészségben-betegségben, gazdagságban-szegénységben"....miért felejtik ezt el egyesek??
2012. március 21. 10:19
Mondjuk én már akkor orvost javasoltam volna, amikor megváltozott...egy jámbor ember nem kezd el csak úgy késsel "játszani". De ha már így alakult, hogy későn derült ki, természetesen gondoskodnék róla, de valószínűleg külön lakásban a gyerekek testi épsége, valamint apjuk tiszteletben tartása miatt. Nem hinném, hogy végig kellene nézniük a szeretett személy leépülésének minden fázisát. Természetesen találkoznának, amikor jól van. Valahogy így, természetesen a gyerekek életkora, neme még kissé változtathat a dolgokon. Mert két erős tizenévessel, akik tudják mi a probléma lehet ott maradnék...
2012. március 21. 08:41

megtekintés Válasz erre: Lizelotte - 2012. március 20. 13:21

Kösz, hogy olvastál Ailet! Majd megírom, hogy döntött az érintett hölgy. :)

Közben felvetettem a dilemmát a kolléganőim között és az egyik mesélte, hogy az ő édesapja is hasonló helyzetű volt. Gyógyszerekkel viszonylag stabil állapotba hozták, kb egy évben egyszer, roham formájában jelentkezett nála a skizofrénia. Ettől azért kezelhető volt és viszonylag normális életet élhetett. Bár így sem könnyű, de fel kell készülni erre is és tudomásul kell venni, mit lehet, mit nem. Ha bevállalta a hölgy, akkor egy életen át gondoskodnia kell róla valamilyen formában.
Puszi:A
2012. március 21. 06:30
Szia Lizi!
Huh ez tényleg elég nehéz helyzet. Nincs jó döntés. Ha mérlegelni kell (nyilván minden orvosi és egyéb módszer eredménytelensége után) három ember között, akkor... én vagy ő, vagy a gyerek, akkor itt a gyerek érdekét kell elsődlegesen szem előtt tartani. Ezután a kapcsolat valamiféle megtartását azért javasolnám, szintén a gyerek miatt. De az asszony se adja fel a saját életét, ebben a helyzetben neki el kell tudni engedni. A férj pedig, amikor "rendben van" tudja, hogy az egyetlen megoldás, ha a többiek biztonságban élnek. A ház... a vagyon megosztás... hát megint Évának kell igazat adnom.
Üdv, P.
2012. március 21. 06:30
A magyar eü. köztudottan rossz, a pszichiáterek szívesen címkéznek fel (bélyegeznek meg) gyereket, felnőttet egyaránt.
Itt a cikkben pedig azért elnagyolt eset"tanulmányt" kaptunk.
2012. március 21. 06:27

megtekintés Válasz erre: Divi Éva - 2012. március 20. 20:48

Szia !

Nem vagyok nagy szakértő, de ha jól tudom ez a betegség örökölhető is sajnos. A ma csendes pedig ha jól tudom egyszer minden előzetes ok nélkül átcsaphat agresszívba. Egy távoli szomszédomnak volt hasonló betegsége, de előbb utóbb mikor már egyre többször jött rá a roham el kellett vitetniük. Sajnos a lánya örökölte a betegséget, és terhesen egy rohamban agyon szurkálta a hasát és meghalt. Nem akarok rosszat lefesteni, de az élet kiszámíthatatlan és mindenféle képen ki kellene kérni szakember véleményét és segítséget is kérni a dologhoz, mert ez sem játék. Üdv puszi Éva.

A viselkedésminta teszi. Ellentétes parancsokkal nagyon jól lehet skizofrént nevelni a gyerekből. Később ő, mint tanult mintát adja át önkéntelen a gyerekének. (Hacsak tudatosan nem változtat ezen.) Egyébként genetikusan nem örökölhető, én ezt olvastam, mint legújabb "felfedezést", és nekem logikailag helytálló így az a magyarázat, h. neveléssel "örökítjük" tovább. És felnőtt emberből is lehet skizoid személyiségzavarost csinálni. Anyám ("nevelése") erre iskolapélda:(
2012. március 20. 20:48

megtekintés Válasz erre: Lizelotte - 2012. március 20. 13:20

Ebben az esetben egy úgymond "nyugodt" betegről van szó, aki a gyógyszerektől lecsendesedik, és a légynek sem árt. Inkább olyan, mint egy gyerek...

Szia !

Nem vagyok nagy szakértő, de ha jól tudom ez a betegség örökölhető is sajnos. A ma csendes pedig ha jól tudom egyszer minden előzetes ok nélkül átcsaphat agresszívba. Egy távoli szomszédomnak volt hasonló betegsége, de előbb utóbb mikor már egyre többször jött rá a roham el kellett vitetniük. Sajnos a lánya örökölte a betegséget, és terhesen egy rohamban agyon szurkálta a hasát és meghalt. Nem akarok rosszat lefesteni, de az élet kiszámíthatatlan és mindenféle képen ki kellene kérni szakember véleményét és segítséget is kérni a dologhoz, mert ez sem játék. Üdv puszi Éva.
 
2012. március 20. 19:15
Ezt a hozzászólást csak bejelentkezett felhasználók láthatják.
 
2012. március 20. 18:06
Szia líz!
Azt mondom mindegy hogy döntött , jól tette.Nagyon nehéz eset, de ha gyógyszerekkel. tud normális életet élni, és ő ebben tud segíteni, szerintem mellette marad.
joboszi
2012. március 20. 13:21

megtekintés Válasz erre: Ailet - 2012. március 20. 12:11

Szia Liz!

Fogós nagyon fogós. Az elejéből arra következtetek, hogy a nő még nem zárta le igazán ezt az egészet, tehát nem fogja magára hagyni a férfit. Szerintem. Valamilyen alternatív megoldást kellene választani, ahol nem sérül a család nem skizofrén része és a probléma is kezelve van. Esetleg egy orvosi + természetgyógyászati kezelés, szakápolókkal, kisebb ház, látogatás, kapcsolattartás, és őszinte beszélgetés minden résztvevővel. Hát nem sok, de valami...
Puszi:A

Kösz, hogy olvastál Ailet! Majd megírom, hogy döntött az érintett hölgy. :)
2012. március 20. 13:20

megtekintés Válasz erre: Divi Éva - 2012. március 19. 23:27

Szia Liz !

Azt hiszem nem merném felvállalni a gyerekek mellett egy skizofrén személy ápolását, mert kiszámíthatatlan, és innentől már a felelősség csak az én vállamat nyomja a gyerekek miatt. A házat mielőbb eladni, a férjet egy szakorvosi ellátásban megfelelő ellenőrzés és felügyeletem mellett beadom, gondoskodom a szükségleteiről, de a gyerekek biztonsága és élete a fontosabb és egészséges felnövekedése a célom. Látogatnám, felügyelném, de szerelem és minden érzelmet ilyenkor már félre kell tenni, mert ez a helyzet nagyon súlyos, és sajnos ismereteim szerint beláthatatlan következményekkel is járhat.
Fantasztikusan kíváncsi lettem mit tett a hölgy, aki ezt végig élte.
Üdv puszi Éva.

Ebben az esetben egy úgymond "nyugodt" betegről van szó, aki a gyógyszerektől lecsendesedik, és a légynek sem árt. Inkább olyan, mint egy gyerek...
2012. március 20. 13:18

megtekintés Válasz erre: Bianka - 2012. március 19. 19:39

Nem hinnék az orvosoknak:) A szüleitől viszont kérnék pénzt az ellátására. Gondolom a munkahelyén felmondtak neki, v. nem?
Fizetés nélküli szabi?
Ha nincs állása, rokkant nyugdíjat kérelmezek.
Aztán keresek egy jó pszichológust, természetgyógyászt.
Én miből élek?
Miután leszedálják is "veszélyes", fenyeget, provokál?
Én beállítanék neki egy olyan szintet, ami a legenyhébb, de hatásosan lecsillapítja. Aztán pszichológus.
Am. ez dolog függ attól, h. szeretem-e v. sem?
Ezt nem írtad.

Ha nem szeretem, lemondok róla, ha szeretem, gondolom, küzdök érte.

A szülei nyugdíjasok, nem állnak fényesen anyagilag.
A férfit leszázalékolták.
Természetgyógyász az ilyen jellegű betegségeknél nem segít.
Amikor beteg lett a férfi, a felesége még szerette.
2012. március 20. 12:11
Szia Liz!

Fogós nagyon fogós. Az elejéből arra következtetek, hogy a nő még nem zárta le igazán ezt az egészet, tehát nem fogja magára hagyni a férfit. Szerintem. Valamilyen alternatív megoldást kellene választani, ahol nem sérül a család nem skizofrén része és a probléma is kezelve van. Esetleg egy orvosi + természetgyógyászati kezelés, szakápolókkal, kisebb ház, látogatás, kapcsolattartás, és őszinte beszélgetés minden résztvevővel. Hát nem sok, de valami...
Puszi:A
2012. március 20. 08:21
Kedves Lizi!

Ismét egy nagyon nehéz kérdést tettél fel. Kérdés, hogy a szereplők mit is éreznek egymás iránt. Minden ettől függ.

Pussz, Tündér
2012. március 19. 23:27
Szia Liz !

Azt hiszem nem merném felvállalni a gyerekek mellett egy skizofrén személy ápolását, mert kiszámíthatatlan, és innentől már a felelősség csak az én vállamat nyomja a gyerekek miatt. A házat mielőbb eladni, a férjet egy szakorvosi ellátásban megfelelő ellenőrzés és felügyeletem mellett beadom, gondoskodom a szükségleteiről, de a gyerekek biztonsága és élete a fontosabb és egészséges felnövekedése a célom. Látogatnám, felügyelném, de szerelem és minden érzelmet ilyenkor már félre kell tenni, mert ez a helyzet nagyon súlyos, és sajnos ismereteim szerint beláthatatlan következményekkel is járhat.
Fantasztikusan kíváncsi lettem mit tett a hölgy, aki ezt végig élte.
Üdv puszi Éva.
2012. március 19. 19:39
Nem hinnék az orvosoknak:) A szüleitől viszont kérnék pénzt az ellátására. Gondolom a munkahelyén felmondtak neki, v. nem?
Fizetés nélküli szabi?
Ha nincs állása, rokkant nyugdíjat kérelmezek.
Aztán keresek egy jó pszichológust, természetgyógyászt.
Én miből élek?
Miután leszedálják is "veszélyes", fenyeget, provokál?
Én beállítanék neki egy olyan szintet, ami a legenyhébb, de hatásosan lecsillapítja. Aztán pszichológus.
Am. ez dolog függ attól, h. szeretem-e v. sem?
Ezt nem írtad.

Ha nem szeretem, lemondok róla, ha szeretem, gondolom, küzdök érte.
2012. március 19. 15:59

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2012. március 19. 15:53

Ha egyszer felügyeletre szorul, ön- és közveszélyes, hiába volt valamikor boldog házasság az övék, megváltoztak azóta a körülmények. Ez már nem házasság többé, nem áldozhatja fel az életét a nő, a volt férjének külső, szakmai (orvosi, eü.) ellátásra van szüksége, ahol felügyeletet biztosítanak számára. A kapcsolatot a gyerekek miatt tartanám, ha erre van igénye. A ház, mint mondod nagy, annak mielőbbi eladása elkerülhetetlen anyagi szempontból... Miután nincs egy fityingem se. :-)

Hű, acélos!
Nem írok hozzá direkt semmit, várom a többiek mit mondanak. :)
2012. március 19. 15:53
Ha egyszer felügyeletre szorul, ön- és közveszélyes, hiába volt valamikor boldog házasság az övék, megváltoztak azóta a körülmények. Ez már nem házasság többé, nem áldozhatja fel az életét a nő, a volt férjének külső, szakmai (orvosi, eü.) ellátásra van szüksége, ahol felügyeletet biztosítanak számára. A kapcsolatot a gyerekek miatt tartanám, ha erre van igénye. A ház, mint mondod nagy, annak mielőbbi eladása elkerülhetetlen anyagi szempontból... Miután nincs egy fityingem se. :-)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: