újabb események régebbi események további események
12:43
Anyu új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
12:37
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
07:47
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
20:31
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
19:09
Anyu új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
19:02
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
16:50
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
08:02
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
07:49
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
23:09
Yolla módosította a cikkét
23:04
Yolla új cikket töltött fel
18:11
Black Ice új cikket töltött fel
15:34
emillio új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
08:52
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
21:26
Ilona új cikket töltött fel
14:53
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
22:41
Virág új hozzászólást írt egy cikkhez
17:05
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
16:39
zsoltne.eva új cikket töltött fel
15:54
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez

Konyhatündér

2010. június 16. - Látogatók száma: 56

Eddig a szüleimmel éltem otthon. Nem volt gondom úgy semmire igazán. Nem tudtam egy spagettin és egy lecsón kívül semmit megfőzni. Különösképpen nem is nagyon érdekelt a főzés. Aztán a költözés arra késztetett, hogy megtanuljak. Mert bár pizzát rendelni nagyon is tudok, az kicsit drága lenne mindennap, na meg unalmas. Az elmúlt 8 hónap alatt annyi mindent megtanultam főzni, hogy magam se hiszem el. Én az a fajta lány voltam eddig, aki kerülte a konyhát nagy ívben, és csak enni jártam oda. Mára viszont már örömemet lelem a főzésben. Persze van olyan mikor egy kicsit elegem lesz és legszívesebben kaját rendelnék. De az mikor megvacsorázunk a párommal és megdicsér megint az felér mindennel. Azt is észrevettem, hogy nagyon sok ételt megkedveltem azóta mióta én főzöm meg. Mert most már úgy ízesítem, ahogy nekem ízlik. Internetről nézem a recepteket, de ízlésem szerint alakítgatok rajta. Jó az, hogy nem vagyok másra rá szorulva, ha éhes vagyok. Páromnak nagyon ízlik, és szerencsére eddig még nem gyújtottam fel a konyhát:). A házimunkát viszont ki nem állhatom. Nem vagyok egy rendmániás és ez meg is látszik. De én úgy vagyok vele, hogy inkább főzök. Párom szerencsére ebben segít. Ő szokott mosni és porszívózni. Én mosogatok. Így jó mindenkinek. Nincs veszekedés. Ő is próbált már főzni, kedves gesztus volt tőle, de a próbálkozása után úgy döntöttem a fakanál az enyém marad.:)

A cikket írta: cintia23

3 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2017. augusztus 1. 10:10
Kedves Cintia!
Én annak idején a párom tanácsára kezdtem főzni tanulni. Fő érve az volt: mi lesz ha majd édesanyád már nem lesz? Igaza volt, hiszen anyám 40 éves korában szült engem, ami azt jelentette, hogy nem sok időm van. Neki is álltam a tanulásnak, a gyakorlott kéz irányítása mellett, mint jó szakmunkás, könyvből is. Sikerült!
És az is igaz, hogy amit én főzök, az jobban ízlik. Így jártam a sóskával. A mirelitet utáltam, de ami a kertemben terem...! Az isteni finom, még nyersen is... hát még párolt marhahússal!
Szeretettel: Gabriella
2015. április 8. 10:47

megtekintés Válasz erre: cintia23 - 2010. július 6. 21:59

köszi:)

Akárhogy is nézem, jó döntés volt. Mindenki jóllakhat! Az egyéb házimunka meg csak - legfeljebb - neked okozna némi "meglepetést"... hogy örömet is? az lenne a meglepetés! :-)
2010. július 6. 21:59
köszi:)
2010. június 29. 00:09
aranyos történet
grat.
:)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: