Erotikus
Biztos, ezt akarod?
Látogatók száma: 129
- Nyugi! Nemsokára ott vagyok nálad!
Még emlékezett a házra. Akkor ugyan már sötét volt, de jól megfigyelte az utat visszafelé. Most meg fényes nappal van. Oda fog találni.
Csak belebújt a keze ügyébe került lenge blúzába, hisz nagy a forróság odakint, még javában tombol a nyár. Vasárnap van, magasan jár már a nap, de még nincs delelőn. Mit számít? – gondolta… Reggel még eszébe sem jutott, hogy hová fogja vinni a lába. De a férfi könyörgő mondatai meggyőzték, most elkel a segítség. A kis halásznadrágját visszavette, miután felhúzta falatka bugyiját, hiszen jól tudta, hogy a váratlan hívás nem szólhat másról, mint a férfi maga alatt van ismét, és neki segítenie kell rajta.
Gyorsan öltözködött, hiszen megígérte,… húsz perc és ott van nála. Dereka köré kötötte pulóverét. Az öltöztet, gondolta. Felkapta táskáját, belebújt könnyű szandáljába, bedobált egy-két frissen sült harapnivalót, két sört, amit magának szánt eredetileg, cigi… mehetünk! Még egy pillantás a tükörbe, gyors frizura igazítás, smink óne. Jó az úgy, ahogy van.
Kissé megtorpant, ahogy közeledett a célja felé. Olyan egyformának tűnnek most azok a házak, amelyek akkor valahogy mások voltak. A kanyar…. jó helyen jár?... de melyik az a ház? Rosszul emlékezett volna?..., Bordó, vagy piros?... most merre tovább? Ideges lett. Megígérte, és nem talál oda?... Ilyen nincs.
Ekkor megszólalt a telefonja.
- Látlak. A derekadon a pulóver. Nézz fel balra. Itt integetek.
És akkor a nő megfordult, fel magasra, és a férfi hevesen integet felé. Megkönnyebbült. Hát persze! - gondolta, a színek abban a sötétben olyan egyformák voltak. Nem is bordó, hanem piros az a ház! És mosoly jelenik meg az arcán, amikor már biztosan tudja, percek kérdése, és megérkezik.
A férfi már nagyon várta. Mire tisztázták a bonyodalmakat, bagatell, és lenyugodtak kissé, a férfi körülményesen bár, de a nő érezte, kínosan ügyelve minden egyes szavára, amikor igyekszik előadni az okát a hirtelen hívásnak. A nő közbeszólt.
- Nyugi! Itt vagyok.
A férfi megkönnyebbült már attól is, ahogy a nő a kérését fogadta. Akkor belekezdett a mondandójába és a nő figyelmesen hallgatta, közben-közben elmondta a saját véleményét is. A férfi rosszul alakult kapcsolata nem érte váratlanul. Tudta, jól ismerte a helyzetet. Nem egyszer tapasztalt meg hasonlót az életében. Ezzel nem mondott újat a férfi. Hiszen egy kapcsolat két emberen múlik… Nem jött össze? - Nagy dolog… Majd idővel minden rendeződni fog. De addig is.
- Ne pánikolj! - kérte... (Itt van és a maga módján megpróbálja oldani a feszültséget, ami lassan már benne is felgyülemlett. Hiszen hasonló cipőben jár ő maga is. De erről bölcsen hallgat.)
A férfit figyeli, ahogy kiszolgálja a hűtőből. Gyorsan, idegesen… mozdulatai is árulkodnak… leplezni igyekszik azt, ami szemmel látható. Remeg kissé a keze… Rágyújtanak. Az kicsit segít, de csak pillanatokra, amíg a nő úgy gondolja elég volt…
- Gyere ide!… és a férfi letérdel a nő elé, miközben átöleli… lassan kibontva a ruháiból…és szinte eltűnik a férfi karjaiban.
- Nehéz volt? – kérdezte, amikor szóhoz tudott végre jutni …, Most már ne siess olyan nagyon!
- Nyugi. Itt vagyok!... de előtte még van egy kis dolgunk… Én megyek először a tus alá.
Finom illat lengi körül őket, miközben rávetik magukat az ágyra… már mindketten tudják mi fog következni… Emlékképek jönnek elő valahonnan, nagyon messziről…, de már semmi sem számít és a nő önfeledten adja át magát újra a férfi vágyainak.
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.