Erotikus
Lúzer az ágyban... (2)
Látogatók száma: 129
Mondanom sem kell, hogy úgy feküdtem ott, mint akit baltával vertek fejbe. Mi van?? Ennyi volt? Ez a szenvedélyes szeretkezés, amire úgy vágytam?...
Ami kint várt?! A félhomály helyett szikrázó verőfény, forróság! Zene helyett nem hallható madárcsicsergés. Csend. Legfeljebb a ventilátor hangja. Ő pedig? Ledobta a ruháit és a zuhany alá állt.
- Csak módjával! - hallottam a saját hangom, mert eszembe jutott, hogy először sikerült feltöltetnem a tartályt a nyár folyamán. Segítség nélkül még ez sem lett volna!...
Sürgető hangját hallottam. Siettetett.
- Vetkőzz már le! - miközben én még csak a bungi ajtaját nyitottam - és megjegyeztem, nincs is itt olyan forróság! Aminek én olyan nagy jelentőséget tulajdonítottam, az számára közömbös maradt. Már ettől dührohamot kaptam. Hát ezért vártam én rá? Csak ennyi? Vetkőzzek le, és tapicsoljak be mezítláb?... Tehettem!... Azért is húztam kicsit az időt.
Rám nézett, vigyorgott. Mutatta, hogy dobjam le magam. Oké, de előtte még leterítettem egy könnyű nyári anyagot a plédre.
- Miért? - kérdezte.
- Csak nem képzeled, hogy a pléd érintheti a bőröm? - feleltem.
Még csak meg sem csókolt... Mondta, hogy bocs, de kicsit megcsúszott az időben, megígérte a megbízójának, hogy sietni fog. Én meg ehhez igyekeztem alkalmazkodni... Álmaim netovábbja vált semmivé ez alatt a röpke incidens alatt.
Amikor kész lett, azt mondta, pár perc, lezuhanyozik és én - emlékszem - a vizet sajnáltam tőle, mert addigra már a maradék kedvem is elment az egésztől. Bántam már, mint a kutya, amelyik hetet kölykezik. Már egyáltalán nem éreztem őt se kívánatosnak, se szexinek, kifejezetten kínos volt a meztelensége előttem, feszengtem, miközben éreztem átnéz rajtam.
Letusoltam én is és magamra kaptam egy pólót. Megkönnyebbültem. De nem adtam fel. Még mindig nem. Csak épp nagyon csalódott voltam, hogy szemben a szenvedélyes elképzeléseimmel, ő mennyire nem vágyott rám ezek szerint. Csak letudta a dolgot. Addig se unatkozzon. Volt pár órája. Adott egy sietős üdvözlős szájrapuszit... én meg elővettem a szendvicset, hogy egyen pár falatot... Elfogadta kis szabadkozás után, megjegyezve
- Jó hogy nem az után adod a paradicsomot, miután megettem...
- Jellemző rá! - gondoltam, miközben a második szendvicset is elővettem...
Hozzáteszem. Délután lévén addig még nem ettem egy falatot sem... Megszoktam már.
Minden csalódásom ellenére nem engedhettem el üres kézzel. Tudtam, ha semmi mást, de pár napig maradandót tudok adni. Örültem, ha adni tudok valamit. Ha mást nem egy szatyorra való gyümölcsöt. Ne menjen el üres kézzel.
A hazafelé út gyorsabban elmúlt..., mint kifelé, de nem nyomtalan. Ahogy megérkeztünk eszébe jutott a kipufogó... és azon nyomban nekiállt szerelni. Mit sem értettem ehhez, így hát bementem a lakásba. Onnan néztem végig, és oda hallottam a kiabálását a kocsija alól...
- Gyere már ide! - kiáltotta az út másik oldaláról. Nem lehetett nem meghallani.
Igyekeztem kifelé. Tanácstalan voltam, miközben ő egyre ingerültebb.
- Mit tegyek? - kérdeztem miközben ő adta az utasításokat... Zavarban voltam, hirtelen, pár másodpercig tartóan még azt is elfelejtettem hol van a kipufogó...
Sikerült elhárítania a hibát, miközben én asszisztáltam, mint mondotta ideig-óráig... ezzel gyakorlatilag vége lett a megpróbáltatásoknak, de hol volt már az eredeti szándék.., amiért ez a találkozás létrejött?
Egy gyors elköszönés következett, miután kapta a telefont a megbízójától, aki megint csak vesztett a kaszinóban. Mennie kellett...
Számomra, akkor még nem tudtam, de ez volt az utolsó elköszönése, mert egy hét némasági fogadalom után már ez is kiderült. Mindkettőnk számára az utolsó volt. Ki érti ezt?
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kedves Éva, jó kis történet, és jól van megírva. Ennyit az írásról!
Nem tudom, veled történt meg, vagy mással( szerintem, nem veled, még akkor sem, ha egyesszám első személyében ados elő), egy biztos, és már a kezdetkor, úgy rúgtam volna ki ... stb., stb. Sajnos a nők rontják el a férfiakat.
Puszi, Jutka
Ez egy őszinte, egyenes beszéd... Tőled nem is vártam mást. Nincs is helye mellébeszélésnek ott, ahol nincs egyenes arányban az adok, kapok... Áldozatot is lehet sokféleképpen hozni... De mit ér egy kapcsolat, ha csak az egyik félnek jelent valamit?
Puszi,
Éva
Nem tudom, veled történt meg, vagy mással( szerintem, nem veled, még akkor sem, ha egyesszám első személyében ados elő), egy biztos, és már a kezdetkor, úgy rúgtam volna ki ... stb., stb. Sajnos a nők rontják el a férfiakat.
Puszi, Jutka
Juj... Nem jutok szóhoz.
Egyszer felmentem egy pasival a haverja lakására egy gyors légyottra, ami tényleg villámgyors volt, mint a Tiétek. Az érzés, ami utána jött leírhatatlan... Mindenesetre tanultam belőle, gondolom Te is!
Pusz,
L.
Pussz,
Éva
Egyszer felmentem egy pasival a haverja lakására egy gyors légyottra, ami tényleg villámgyors volt, mint a Tiétek. Az érzés, ami utána jött leírhatatlan... Mindenesetre tanultam belőle, gondolom Te is!
Pusz,
L.