újabb események régebbi események további események
12:32
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
22:10
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
21:42
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését

Visszavágás

2014. szeptember 16. - Látogatók száma: 62

Melissa lelkét szorgos kis szúként rágja barátnője megjegyzése, mely szerint Dénest látta tegnap este az egyik vidéki kis panzióban, összebújva beszélgetni egy csinos, húsz év körüli lánnyal, és még a vak is láthatta, hogy intim viszonyban állnak.

Tizenkét éve élnek együtt, még egyetemista korunkban költöztek össze, és igazán nem volt eddig közöttük semmiféle feszültség sem, és éppen most, amikor már a házasság gondolata foglalkoztatja őket, jönnek a problémák, a megcsalás, a titkolózás és még ki tudja mik, pedig ezekről Melissának fogalma sincs, és jobb lenne, ha nem is lenne a jövőben sem.

Márpedig Márta nem hazudik. Dénes kollégái kétnapos összetartást tartanak abban a vidéki panzióban, amelybe kirándulásuk során Márta a férjével betért ebédelni és a különteremben meglátta Dénest azzal a lánnyal. Kicsi a világ, ha az ember el akar valamit titkolni. Ha jobban belegondol, élettársa nagy várakozással nézett az összetartás elé, mint egy gyerek, aki a Jézuskát várja.

Erre valók a munkahelyi szervezésű szervezetépítési bulik? A fene egye meg a multik dolgát, melyek olyan új szokásokat vezetnek be, melyek élet idegenek a hazai kultúrában. Miért kell nekünk a külföldi szokásokból minden hülyeséget átvenni? Ráadásul Dénes egy húszfős tervezőirodában dolgozik, ott vajon minek kell az összetartás, amikor mindenki mindenkit ismer, jobban is, mint az egészséges lenne, hiszen összejárnak a családok, együtt mennek színházba, kirándulni, karácsonykor a cég családos bulit szervez, ahol a kollégák gyerekei ajándékokat is kapnak.

Hiába töri a fejét, nem emlékszik semmilyen húsz év körüli lányra, összesen négy nő dolgozik a cégnél, a főnök nyugdíj előtt álló titkárnője, és további három, harminc feletti mérnök, a belsőépítész Zsanna, a környezetmérnök Paula, valamint a városépítész Laura, mindannyian családanyák.

Lehet, hogy az a baj a kapcsolatukkal, hogy még nincs gyerekük, de abban állapodtak meg Dénessel, hogy a házasságkötéssel és a gyerekvállalással addig várnak, amíg Melissa ledoktorál, és ahhoz még kell legalább egy félév.

Lehet, hogy benne van a hiba?

Elkészült a dolgozata, Valkó Vincével együtt magához rendelte a konzulense, hogy megvitassák mindkettőjük anyagát, védjék meg a sajátjukat a másikkal szemben, és erre jobb híján, a professzor úr lakásán kerül sor, mert mindketten dolgoznak, és hétköznap este erre már nincs elég energiájuk, erre való a vasárnap. Kilencre kell odaérni a pasaréti villába. Egész éjjel alig aludt, szeme körül karikák köröznek, a gyomra gombóccá szűkül és torkában dobog a szíve. Szeretne elsőként átesni a dolgon, mert Vince sohasem izgul, csak mosolyog, villog szemüvegén a fény, és a hangja is úgy rezonál, mint bármikor máskor. Keveset tud a fiatalemberről, nagyjából Dénessel egykorú lehet, nőtlen és tudományos kutató.

A villában idősebb hölgy várja, aki a professzor úr nővéreként mutatkozik be és bevezeti egy hatalmas könyvtárszobába, amelyben a falakat könyvekkel sűrűn telerakott polcok borítják, ezen túl további három, két oldalról is megpakolt könyvespolc, egy dohányzóasztal, két fotel és a hatalmas, mahagóni íróasztal, a hozzá tartozó magas támlás székkel képezi az összes berendezést. A franciaablak előtt, kívül, a kert felől, kis kerti garnitúra áll, asztal három fonott székkel, nyilvánvalóan oda jár ki a professzor úr pipázni, bár idebenn is rágyújt, mert érződik a levegőben a pipafüst.

Két perc múlva megérkezik Vince is, és az idős hölgy nagy kancsó teát és tálcányi teasüteményt készít a dohányzóasztalra, három kis terítékkel. Úgy tűnik, tud valamit, amit ők még nem. Kilenc óta tíz perckor magukra hagyja őket és megjelenik a professzor úr, utcai ruhába öltözve, nyájasan üdvözli őket és kínálja a finomságokkal. Hagy nekik negyedórát a lazításra, és egy félórás szünettel, egészen délután kettőig ízekre szedi a dolgozataikat, kérdésekkel bombázza őket, melyek között ott lapulnak a még megválaszolatlanok is, majd kitereli őket a kerti garnitúrához, igyanak vele egy konyakot, az segít az előzmények feldolgozásában és rágyújt a pipára.
- Örülnék, ha konzultálnák egymással, tudniillik mindketten kihagynak néhány lépcsőfokot, csak mást és mást. Szépen kiegyenlítik egymás tudását, ha összefognak. Két hét múlva várom mindkettőjüket.

Vince bólint és somolyog, mintha pontosan erre számított volna.
- Ha nincs sürgős dolgod, meghívlak ebédre! Ne aggódj, nem én főztem, tegnap hozta anyám, csak melegíteni kell. Közben kibeszéljük az öreget. Szerintem nincs mindenben igaza.

Udvariasságból Melissának szabódnia kellene, de nem teszi, mert nagyon éhes, otthon pedig nincs meleg étel, magának nem főzött, és kedve sincs szakácskodni.
Vince garzonja praktikusan berendezett, modern kis lakás. Konyakkal kezdenek, míg melegszik az étel, ebéd után borozgatnak, és legkevésbé a szakdolgozat foglalkoztatja őket.

Vince udvarol, nyugtázza Melinda és belemegy a játékba, ha lúd, legyen kövér. Tetszik a hiúságának, hogy Dénesen kívül másnak is felkelti az érdeklődését. Egy-két csók még nem a világ, gondolja, miközben már pezsgőt isznak. Érdekes, eddig észre sem vette, milyen szép szeme van Vincének és kezének érintése felkorbácsolja a vágyait. Hű, ez igen, jobb szerető, mint Dénes, tüzes és kimeríthetetlen energiával rendelkezik.
Hat órára ér haza, taxival. Hiába süt a nap, elborul a kedve. Mit tett? Lefeküdt Vincével!
Dobálj le magáról a ruhaneműt, beáll a tus alá és úgy érzi, olyan piszkos lett, hogy azt körömkefével sem tudja lesikálni magáról.

Fordul a kulcs a bejárati ajtóban. Dénes széles vigyorral, jókedvűen ér haza.
- Szervusz, édesem! Képzeld, láttam Mártát, de mire köszönthettem volna, máris eltűnt! Éppen a főnököm lányával susmusoltunk, hogyan ünnepeljük meg este az öreg ötvenhatodik születésnapját! Meglepetés bulit szerveztünk és mondhatom, jól sikerült! Neked milyen volt a napod? Megkínzott a professzor úr?

Melissa szeméből ömlik a könny, összekeveredik a zuhanyból ömlő vízcseppekkel.

A cikket írta: Yolla

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2014. szeptember 17. 12:44
Kedves Yolla!

Lám, az élet a legnagyobb rendező! Mert mint
tudjuk, színház az egész világ! Te ezt jól elképzelted,
mi több, - kiválóan meg is írtad a szituációt, melyet
ragyogóan bonyolítottál! Aztán, - késő bánat, lehet
fájdalmasan sírdogálni, - ettől még az eseményt nem
lehet meg nem történtté tenni! Kiváló írás! Gratulálok!

Pussz: emillio
2014. szeptember 16. 13:23
Ezt a felhasználót letiltotta a cikkíró.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: