újabb események régebbi események további események
20:14
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
16:43
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
16:37
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
16:33
Ilona új cikket töltött fel
11:41
zsoltne.eva új hozzászólást írt Tündér naplóbejegyzéséhez
10:45
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
09:50
Kőnig új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
21:41
Ilona új hozzászólást írt Tündér naplóbejegyzéséhez
19:11
Hayde regisztrált a weboldalra
14:09
Új kérdést került be a Kérdezd a férfit menüpontba
13:51
Anyu válaszolt egy szavazásra
10:12
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
07:05
zsoltne.eva új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
06:48
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
18:56
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
17:57
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
17:49
Ilona új cikket töltött fel
17:42
Ilona új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
17:38
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
16:52
zsoltne.eva új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez

Erotikus

Imádom azt az okos kis fejed…

2011. szeptember 3. - Látogatók száma: 49

Bár még sosem láttalak, szeretlek, és te is? :-) Micsoda elvetemültség! A számba adtad! A szót!

Jó nő voltam. Azt mondják qurva jó. Erre a minap jöttek rá? Bár a nőnek nem illik bevallania a korát, de én nem szégyenlem, elhagytam a hatodik X-et. Eddigre teljesedtem ki, mint mondják.
Napjában többször belepillantok a tükörbe, hogy biztos legyek abban, hogy amit látok, az nem egy csoda. Még mindig én vagyok. Ők tudják, én látom. Hogy okos is, az nem vitás. Mindent tudok, amit egy nőnek tudnia kell egy párkapcsolatban. A férfiakat is lepipálom, ha nagyon muszáj. Nem tudtam ugyanis azt, hogy mi a jó abban, ha reggel beveszik az első felest, majd a következőt. Aztán már nem számolják. Estére berúgnak mint az állat. Akkor aztán mindenkit szeretnek. Még saját magukat is. Ezen nem is csodálkozom, mert belőlük csak egy van. Kit szeressenek, ha nem saját magukat? Jól döntöttek. Én is.

Minden rendben is lenne, ha lenne mellettük egy társ. Egy testvér. Akár egy szesztestvér, hogy ne érezzék magukat olyan egyedül. Milyen jó is lenne. Estére nagyokat hancúroznának.

Elölről kezdve a történetet közelítünk a valósághoz.

Sok-sok évig titkárnő voltam. Úgy hozta a sors, hogy nyugdíjba mentem, pedig imádtam a szakmámat. A kezem alkalmas volt minden csodára. Mindent beleadtam, mégsem volt elég jó, mindenkinek semmi esetre sem. Legfeljebb nekem. Most, hogy nyugdíjas vagyok, folytatom a szakmámat. De nem úgy, mint eddig, sokkal jobban! A saját lábamra álltam. Ismét!

Eddig nekem diktáltak. A legtöbb nap borzalmas volt. Minden szépirodalmat nélkülözött a szövegük, mindig csak a szakterületük. Hogy én mit akarok, az nem számított. Hát ebből lett elegem. Eldöntöttem, írni fogok, a saját szám íze szerint. Majd én megmutatom nekik, hogy mást is lehet írni. Valóságosat. Ez nálam csak így megy. Miért is ne? Okos vagyok, kedves, szellemes és nagyon intelligens, no és tapasztalt. Néha bunkózok ugyan, de erre szükség van. Ez kell/ék! Másként nem megy.

Hogyan álltam neki a megvalósításomnak?

Megkerestem a nekem való fórumot, és az óta itt írok. Mindenki szeretve tisztel, kivéve, aki nem. De irigyeim is voltak mindig. Nem újdonság ez számomra. Csak úgy ontottam magamból naponta az egy-két írást. Kiráztam a kisujjamból. Csak úgy, csípőből. Mi az nekem? Imádtak az olvasóim. Privát levelekben bombáztak azzal, hogy írjak még.

Aztán beütött a krakk, és volt egy kis megtorpanás. Nem írtam jó ideig, elhúzták a nótámat. De előjött a jobbik eszem, mégsem hagyhattam cserben az olvasóimat!
Csak hát a népszerűségnek ára van. Kitettem magam itt a nyilvánosság elé. Sajnáltam az olvasóimat, ha nem csak derű, ború is jutott néhanapján. Abból volt a több. De meg kell érteniük, a tehetség nem válogat. Utat tör magának.
Bár van itt egy pasi, aki egészen jól írt, tapasztaltam néhányszor, de persze nagyon elszállt magától, néha nem ártott visszafogni. A népszerűségnek ára van, ő is tudta, hogy más is szeretné ezt az árat megfizetni. Csak az eszközei voltak mások. Egy jó író ne szálljon el magától, néha nem árt leereszkedni a földre. Mellém! Mellénk!!! Talán majd a korral ő is rájön erre. Vagy sosem? Pedig igyekszik. Talán a korkülönbség teszi.
Gondoltam, egy kis biztatás nem ártana az ifjú tehetségnek. Motiváltam, hogy írjon, aztán majd meglátja, milyen a siker íze. Mámorító. Én csak tudom.
Néha még csevetelünk is. Gondoltam, nem árt egy kis önbizalmat önteni a drágámba. Csak úgy játszásiból, mert azt szeretek, játszani. Azt hiszem egy forró hangulatomban meghívtam hozzám a kis tanyámra. Olyan nagyon-nagyon viccesen azt találtam mondani neki: „Varrok függönyt az ablakomra, nehogy meglássák a pucér seggedet a bámészkodók.” Már nem emlékszem, hogy örült-e ennek, de szerénységének tudtam be, hogy tisztelettudóan elküldött a francba. Hiába a tapasztalat hiánya!
Mostanában már nem annyira kedvelem. Pláne miután kiderült, van egy másik fele. Azt hittem ő teljes és egész. Más vizekre kellett eveznem. Úgy döntöttem, megleckéztetem ezt a kis butust.
Meghirdettem magamat egy pár-kereső oldalon. Találok majd valakit, aki támaszom lehet, ha esetleg egy névnapi bulin talajvesztetté válnék. Ami persze ritkán fordul elő, hiszen a naptárban csak egy névnap van, ami szóba jöhet. A nevem napja. Ami éppen a karácsonnyal esik egybe. Két ünnep egy csapásra! Összehozzuk!

E könnyelmű döntésemért nagy árat kellett fizetnem.
Mivel fényképet is feltettem magamról, hamar megleltem a páromat. Bár először viszolyogtam a kapcsolattól, mert sokkal rámenősebb volt nálam. Ő (a nagy Ő). Jól megvoltunk. Néha azért akadt egy kis kanál-villacsörgés. De ez minden kapcsolatnak a sava-borsa – gondoltam egy ideig. Persze ezek csak csekélységek. És nagyon viccesek is tudtak lenni. Egy ideig. Szóra nem voltak érdemesek, másnak. Nekem igen. Sajnos ő is komolyan vette. Pedig csak amolyan apró figyelemfelhívások voltak ezek.
Azt mondja egyszer a párocskám úgy viccelődve:
- Te Kriszta, elveszem a számítógépedet, ha nem fogadsz szót anyádnak!
Tudom, hogy csak élcelődés volt részéről, de a tét nagy volt, így komolyan vette. Nagyon sok megpróbáltatás érte őt is az utóbbi hónapokban, hiszen nem folyt a csapból meleg víz. Macerás dolog és nagyban megnehezítette az életét. Nem ehhez volt szokva. És akkor jön ez a pali a hülye szövegével!
Már nem is emlékszem, de attól még lehet:
"Nem szeretem, ha valaki kiteregeti a szennyest. Távol áll tőlem az ilyesmi. Bár egyszer mérgemben azt találtam mondani neki, hogy impotens, pedig ez nem is igaz, de nem is tudom. Néha nem megy neki, viszont egy kis pihenő után ellenben" nagyon. :-) Nem mindegy hol a hangsúly. Én tudom.
Mindez természetesen köztünk marad. Elnéző vagyok. Bár ha valaki kíváncsi lenne? Privát online elérhető. Készséggel beavat a részletekbe a lényeget fel/állítva.
Így éltünk kettecskén. Elég sokáig bírtam.

Néha azért eszembe jut az a tehetségtelen kis celeb, akit meg akartam tanítani helyesen írni, olvasni. Számolni nem, mert azt nagyon tudott. Képes volt összeszámolni hány cikket írtam, milyen a népszerűségi mutatóm… stb. Fogjam már vissza magam! Ilyenkor azért írtam hozzá ezt, meg azt, hogy tudja merre hány méter. Nem szeretem, ha korlátoznak. Rossz tulajdonság, örök átok!
Persze apa se felejtett, és odatette a magáét néha. Nagy irodalmár. Imádta a balhét. Szerintem még most is.

Egyetlen dolog volt, ami egy cseppet zavart.
Aki híres és közkedvelt, mint én voltam, arról pletykáltak az irigyei. Kósza pletykák persze mindig a fülembe jutottak. Itt nem lehettek titkok! Na meg a rosszindulatú híresztelések, amit aztán végképp nem szerettem. Na mindegy, ez már a múlt.

Nem tudom hogy csinálta ez az írócska, de nagyon belopta magát a szívembe mindennek ellenére. Nem is értem! És ha egyszer mégis eljönne a kis tanyámra, mert tudom, titkolja bár, de imádja a cicákat, de én mást is tudok. Szép is a vidék! Rájött erre ő is. mert megismerte milyen a vidéki élet. Egy kicsit azért izgulnék, mivel is kedveskedhetnék neki akkor? Cicákkal már nem tudnék. Mit süssek-főzzek? Megvan!
Rántott hús lesz!

A cikket írta: zsoltne.eva

1 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. október 30. 18:28

megtekintés Válasz erre: bokorur - 2011. október 30. 17:54

Tisztelt Éva!
Jobb lett. Ugye hogy az irónia és a maró gúny hatásosabb, mint a nyerseség? Ezt kérem soha ne feledje!
Bokor

Hát mondtam én egy rossz szót is? Ellenkezőleg. Nagyon köszönöm az észrevételeit és alkalmazni fogom azokat!

Üdvözlettel,
Éva
2011. október 30. 17:54

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. október 23. 13:39

Ez a csiszolatlan gyémánt egy kis stilizálást igényelt. Ezt ejtettem meg az imént. Segítőm is volt egy értő kritikus személyében, aki nem átallotta felhívni a figyelmem arra, hogy ez a cikk korábbi valójában, valójában egy nyers írás, amit nem árt néhol átfésülni. Itt-ott, amott, ahol szükséges, elvenni az élből és akkor talán még jó is lehet.
Döntsétek el ti, hiszen egymásnak írunk.

Tisztelt Éva!
Jobb lett. Ugye hogy az irónia és a maró gúny hatásosabb, mint a nyerseség? Ezt kérem soha ne feledje!
Bokor
2011. október 23. 13:39
Ez a csiszolatlan gyémánt egy kis stilizálást igényelt. Ezt ejtettem meg az imént. Segítőm is volt egy értő kritikus személyében, aki nem átallotta felhívni a figyelmem arra, hogy ez a cikk korábbi valójában, valójában egy nyers írás, amit nem árt néhol átfésülni. Itt-ott, amott, ahol szükséges, elvenni az élből és akkor talán még jó is lehet.
Döntsétek el ti, hiszen egymásnak írunk.
2011. szeptember 3. 17:26
A jó Isten megáldott! Ez nem az én magánéletem. Aki ezt kitalálta most szembesül azzal, miket írt. Ez egy paródia! Rólam?

Egészen onnan kezdve, hogy "Nem szeretem, ha valaki....." bezárólag az "ellenben" szóig az ő gondolata volt. Az enyém az az egy szó, hogy "nagyon". Mekkora különbség!
Ilyet én egy férfire nem mondanék következmények nélkül: "...ellenben soha".

A "kocsmát" nem én nyitottam. De itt tapasztaltam, sokan nagy előszeretettel mondanak ismeretlenül másokról véleményt. Remélem ők is tisztában vannak nem csak a "minőség", a "minősíthetetlen" fogalmával is, amit bőven kimerített az, ami ezt a cikket megelőzte.

Neked is kellemes hétvégét!

Pussz,
Éva
2011. szeptember 3. 15:08

megtekintés Válasz erre:   - 2011. szeptember 3. 15:03

Ezt a hozzászólást csak bejelentkezett felhasználók láthatják.

Ki hitte volna, hogy az édes élethez vezető út a keserű csokoládén keresztül vezet. Azt hiszem éppen ideje megkóstolni. :-)
 
2011. szeptember 3. 15:03
Ezt a hozzászólást csak bejelentkezett felhasználók láthatják.
2011. szeptember 3. 14:20

megtekintés Válasz erre:   - 2011. szeptember 3. 14:11

Ezt a hozzászólást csak bejelentkezett felhasználók láthatják.

Fogalmam sincs miről beszélsz, de e nélkül is, csak egyet mondhatok. A szavaknak erejük van. Ezt nem veszi be sokak gyomra. Ettől van a gyomorrontás. :-) Biztosan a boldogsághormon ártott meg egyeseknek. És azt hiszik haragszom. Pedig dehogy. :-)
 
2011. szeptember 3. 14:11
Ezt a hozzászólást csak bejelentkezett felhasználók láthatják.
2011. szeptember 3. 13:10

megtekintés Válasz erre: KiralyCsilla1965 - 2011. szeptember 3. 13:04

Ezt a felhasználót letiltotta a cikkíró.

De kedves vagy! És mennyire érezni a jóakaratot a szavaidból! :-)
2011. szeptember 3. 13:04

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. szeptember 3. 12:49

Szia Csilla!

Én nem érzem, hacsak nem azon mesterkedsz, hogy az legyen. Ha nem kell, ne olvasd. Ne emlegesd, még megjelenik a végén. Neked már nem kell. A te hasad már régen elcsapta valami! :-)

Puszi,
Éva

Ezt a felhasználót letiltotta a cikkíró.
2011. szeptember 3. 12:49

megtekintés Válasz erre: KiralyCsilla1965 - 2011. szeptember 3. 12:46

Ezt a felhasználót letiltotta a cikkíró.

Szia Csilla!

Én nem érzem, hacsak nem azon mesterkedsz, hogy az legyen. Ha nem kell, ne olvasd. Ne emlegesd, még megjelenik a végén. Neked már nem kell. A te hasad már régen elcsapta valami! :-)

Puszi,
Éva
2011. szeptember 3. 12:46
Ezt a felhasználót letiltotta a cikkíró.
2011. szeptember 3. 12:41

megtekintés Válasz erre: Mirjam Salliven - 2011. szeptember 3. 12:33

A hozzászólásokat olvasva
:) csajok...:)" nagy szavakkal" dobálóztok...érezni azt az nő tüzet ami itt éget szinte...
Aki ír annak mindent szabad..és ezt van aki befogadja és van aki nem..szíve joga...
Én ezt írtam erről: "Az én lelkem nem a te lelked… a mélységben rejlő szavakat csak az fogja érezni, aki nem csak, néz, hanem lát is… önmagát, engem. A mindenséget – és befogadja azt. Szóval a hiba nem az én ceruzámban van, hanem abban, hogy te és te és te is külön személyiség vagy."

Aki ír,az harcol mindig. A szavaival,a mondataival. Valami mellett, valaki mellett.Maga mellett?Hmmm?
Egy ember egy lélek,arról tud írni ami ő maga..amit érez abban a pillanatban.
És azért vagy ember,hogy tudj emberként élni, és azért születtél nőnek,hogy Te legyél az, aki a női energiáival mindig többet ad. Hisz,bízik,remél,elvesz,befogad,ad, önbizalommal teli,vággyal teli,és önző. DE azért az ego győzzön és tudd mi a határ! Önző? Kiáltasz fel! Persze! Hiszen egyszer élsz! A te életed! Senki sem veheti el Tőled! Tedd azt amire vágysz,és érezz..szerelemet,vágyat,igazat, mást, rosszat...ez is TE vagy...
Van aki az életében letesz "valamit az asztalra" és van aki meg sem próbálja!
Mindenki arra legyen büszke amije éppen van és aki Ő MAGA!
Nos nekem ezek is eszembe jutottak az írás kapcsán.Mindeni értelmezze úgy,ahogy szeretné!
Üdv! Mirjam

Köszönöm Mirjam!

Végre egy igazi nő! Aki ért is, nem csak szónokol. A sorok mögé lát, nem csak beszél a vakvilágba. Én érzek, én tudok és ezt próbálom átadni magamból a saját eszközeim szerint. Ezt lehet kritizálni, becsmérelni, de egy kis odafigyeléssel meg is lehet érteni. Nehéz? Hát nekem is az! :-)

Puszi,
Éva
2011. szeptember 3. 12:33
A hozzászólásokat olvasva
:) csajok...:)" nagy szavakkal" dobálóztok...érezni azt az nő tüzet ami itt éget szinte...
Aki ír annak mindent szabad..és ezt van aki befogadja és van aki nem..szíve joga...
Én ezt írtam erről: "Az én lelkem nem a te lelked… a mélységben rejlő szavakat csak az fogja érezni, aki nem csak, néz, hanem lát is… önmagát, engem. A mindenséget – és befogadja azt. Szóval a hiba nem az én ceruzámban van, hanem abban, hogy te és te és te is külön személyiség vagy."

Aki ír,az harcol mindig. A szavaival,a mondataival. Valami mellett, valaki mellett.Maga mellett?Hmmm?
Egy ember egy lélek,arról tud írni ami ő maga..amit érez abban a pillanatban.
És azért vagy ember,hogy tudj emberként élni, és azért születtél nőnek,hogy Te legyél az, aki a női energiáival mindig többet ad. Hisz,bízik,remél,elvesz,befogad,ad, önbizalommal teli,vággyal teli,és önző. DE azért az ego győzzön és tudd mi a határ! Önző? Kiáltasz fel! Persze! Hiszen egyszer élsz! A te életed! Senki sem veheti el Tőled! Tedd azt amire vágysz,és érezz..szerelemet,vágyat,igazat, mást, rosszat...ez is TE vagy...
Van aki az életében letesz "valamit az asztalra" és van aki meg sem próbálja!
Mindenki arra legyen büszke amije éppen van és aki Ő MAGA!
Nos nekem ezek is eszembe jutottak az írás kapcsán.Mindeni értelmezze úgy,ahogy szeretné!
Üdv! Mirjam
2011. szeptember 3. 10:53

megtekintés Válasz erre:   - 2011. szeptember 3. 10:52

Vannak, akik szeretik a békés nyugalmat, vannak, akik pedig szeretnék.

Én is szeretem a nyugalmat, csakis akkor, ha békés. Ha túl békés az a nyugalom, az már nem is békés. :-)
2011. szeptember 3. 10:52

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. szeptember 3. 10:51

Kockázat nélkül mit ér az élet! :-)

Vannak, akik szeretik a békés nyugalmat, vannak, akik pedig szeretnék.
2011. szeptember 3. 10:51

megtekintés Válasz erre:   - 2011. szeptember 3. 10:50

Irigylésre méltó az önbizalmad.
Ez a cikk erősen emlékeztet engem arra, amit N T írt rólad. Nem véletlenül ugyanaz?
Persze milyen más, ha az ember önmagáról ír ilyet vagy, ha más írja róla. Teljesen más szemszögből olvassuk.

A néha nem megy neki… na ezt szerintem nem kellett volna… Lesz érte kapsz. :)

Kockázat nélkül mit ér az élet! :-)
 
2011. szeptember 3. 10:50
Irigylésre méltó az önbizalmad.
Ez a cikk erősen emlékeztet engem arra, amit N T írt rólad. Nem véletlenül ugyanaz?
Persze milyen más, ha az ember önmagáról ír ilyet vagy, ha más írja róla. Teljesen más szemszögből olvassuk.

A néha nem megy neki… na ezt szerintem nem kellett volna… Lesz érte kapsz. :)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: